Balsai István szerint a rendőrség becsületének helyreállítása is szükségessé teszi a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve tanúvallomásra alapozott bírósági ítéletek semmisségét kimondó törvényjavaslatának elfogadását.
A fideszes politikus, a 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott indítványnak expozéjában kedden elmondta: ezt a törvényt már négy évvel ezelőtt meg kellett volna hozni, az akkori parlamenti erőviszonyok azonban nem adtak lehetőséget arra, hogy az Országgyűlés megfelelő választ adjon a Budapest utcáin lezajló gyalázatos eseménysorozatra. Hozzátette: sohasem késő felülvizsgálni és orvosolni a történteket.
Emlékeztetett arra, hogy 2006 őszén több száz embert vontak szabálysértési, illetve büntetőeljárás alá, “óriási többségüket azért, mert – mint cinikusan mondani szokták – rossz időben voltak rossz helyen”, azaz békés szemlélőként vagy jogszerűen demonstráló állampolgárként a fennálló, “sok szempontból illegitim hatalommal szemben” akarták megünnepelni az október 23-i nemzeti ünnepet.
Kifejtette: miniszterelnöki megbízottként egyik feladata kideríteni, “meddig vezetnek a szálak”, de szavai szerint a napnál világosabb, hogy a rendőrség vezetői maguktól nem vetemedhettek arra, hogy azonosító nélküli rendőrök brutális magatartását pártolják, eltűrjék.
Szólt arról: a rendőrökkel szemben megindult ügyekben eljáró bírók arról számoltak be a jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságnak, hogy a rendőrök “összevissza hazudnak”, egymást mentegetik. Hozzátette: ez nem a 45 ezres létszámú testületre, hanem mindössze néhány tucat rendőrre vonatkozik.
Elmondta, tudja, hogy rendőrszakszervezetek tiltakoznak javaslata ellen, véleménye szerint azonban akkor kellett volna felemelniük a szavukat, amikor a rendőrség hírnevén folt esett.
2006 őszén embertelen körülmények között, “a guantánamói fogolytábortól is idegen módszerekkel” kínoztak meg embereket Budapesten – emelte ki, megjegyezve: a sértetteknek elégtételt kell adni, az ítéleteket, az őket sújtó intézkedéseket felül kell vizsgálni és meg kell semmisíteni.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár közölte, hogy a kormány támogatja Balsai István törvényjavaslatát.
A 2006-os őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések semmissé tételéről szóló törvény elfogadása a Jobbik szerint szükséges, de nem elégséges a törvénysértések helyreállítása érdekében – jelentette ki Gaudi Nagy Tamás sajtótájékoztatóján.
Hangsúlyozta: a 2006-os őszi események a “gyurcsányi diktatúra legvéresebb időszakát” jelentik, de a 2002 és 2010 közötti időszakot is jellemezték “az ilyen típusú, a hatalom megtartása érdekében a magyar ellenállást elnyomó törekvések”. Éppen ezért a Jobbik azt kezdeményezi, hogy a semmisségi törvény hatályát terjesszék ki 2002-2010-re.
Emellett az ellenzéki párt azt is kezdeményezi, hogy külön törvényben azoknak is közkegyelmet adjon a parlament, akik “cselekedeteikkel a magyar szabadság megvédelmezését szolgálták.” Kérdésre válaszolva Gaudi Nagy Tamás megerősítette: javaslatuk szerint Budaházy György is közkegyelmet kapna.
A szocialista Bárándy Gergely parlamenti felszólalásában arra hívta fel a kormánypárti képviselők figyelmét, hogy a jogot semmilyen körülmények között, még a vélt igazságosság szempontjából sem szabad relativizálni.
A labdarúgásból vett példával élve azt mondta, egy “demokratának a pályán kell játszania”, vagyis a szabálytalan, de a bíró által megadott gólt is el kell fogadni. Az ellenzéki képviselő aláhúzta továbbá, hogy a jogbiztonság fenntartását fontosabbnak tartja, mint az egyéni sérelmek, ilyen úton történő orvoslását.
