Az LMP közkegyelmet adna a tüntetőknek, akiket a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti időszakban vádoltak meg hivatalos személy elleni erőszakkal, rongálással, garázdasággal. Szabó Tímea és Schiffer András törvényjavaslata szerint a közkegyelem nem vonatkozna azokra, akik fegyveresen vagy felfegyverkezve támadtak hivatalos személyekre.
A közkegyelemben részesülők mentesülnének a büntetés végrehajtása, a büntetett előéletből fakadó hátrányok alól. Az első fokon eljáró bíróság a javaslat szerint legkésőbb október 23-ig nyilvánítaná semmisnek korábbi határozatát, az ügyészség pedig ugyancsak október 23-ig megszüntetné a folyamatban lévő eljárásokat.
A Lehet Más a Politika szerint a fideszes Balsai István által benyújtott úgynevezett semmiségi törvényjavaslat teljességgel elfogadhatatlan módon érintené a jogrendszert, ellenkezik a hatalmi ágak elválasztásának alapelvével. A törvényhozás ugyanis arra kötelezné a bíróságot, hogy mondja ki a saját ítélete semmisségét.
Az ellenzéki párt igazságtalannak tartaná, ha a civilek ellen hozott ítéletek fennmaradnának, hiszen az első fokon eljáró bíróságok 84 százalékban adtak helyt az ügyészség indítványának, rendelték el az előzetes letartóztatást, míg a másodfokú eljárásban ezen végzések 78,6 százalékát hatályon kívül helyezték.
Az LMP szerint a törvényhozásnak alkotmányos joga, hogy közkegyelmet hirdessen. Úgy fogalmaznak, hogy a kegyelem kivételes jellegénél fogva nem érinti a bíróságok jogkörét, nem bírálja felül a bíróság ítélkezését, csak azt mondja ki, hogy a “társadalom képviselete le kívánja zárni a felelősségre vonás és a büntetés korszakát”.
