Mit kellene tenni a későbbiekben a befagyasztott családi pótlékkal?
mennyibe kerül?
Idén 374 milliárd, jövőre 364,7 milliárd forint a családi pótlékra előirányzott összeg.
Oszkó: Egyszerűen azt kell megtenni az országnak, amit mát megtanult az elmúlt időszakban. A juttatásokat hozzá kell igazítani az ország teherviselő képességéhez, és persze ennek érdekében minél méltányosabban kell elosztani, odajusson annyi pénz – ha egyáltalán van annyi -, ahol rászorultak, és annyi pénz jusson, amennyit az ország egyáltalán ki tud fizetni. Adósságból, hitelből ilyen típusú juttatásokat tartósan nem lehet fenntartani, mert az csak összeroppanthatóvá, törékennyé teszi az országot.
Varga: Másfajta családtámogatási rendszerben gondolkodunk. Ebben majd el kell helyezni a mostani családi pótlék elemeit is. Abban biztos vagyok, hogy nem szabad különbséget tenni gyermek és gyermek között, az államnak azt a felelősségvállalást kell elismerni, amely a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben megmutatkozik. Ezt szülőkre való tekintet nélkül, alanyi jogon biztosítani kell minden embernek. Az már egy más kérdés, hogy ezen túl milyen olyan támogatásokat lehet még elindítani, amelyek segítik azt, hogy a katasztrofális demográfiai tendencia, ami az országban van, megálljon vagy csökkenjen. A családi adózás nagy kérdés, hogy ezen keresztül többet tudunk-e segíteni, mint szociális támogatásokon keresztül. Én úgy érzem, hogy igen.
Kár volt megszüntetni a jelenlegi kormányzatnak az olyan elemeket, mint például a gyermekek után járó adókedvezmény. Szeretnénk ezt visszaállítani. Vita folyik még arról, hogy hogyan lehet egy olyan versenyképes adórendszert csinálni, ami a befektetők számára is pozitív üzenet, ugyanakkor a demográfiai tendenciákra is figyelemmel van.
Vissza kellene-e emelni a későbbiekben a táppénzt a megszorítások előtti szintre?
mennyibe kerül?
Jövőre már csak 96,5 milliárd forint jut táppénzre, míg idén nagyjából 102,8 milliárd forint.
Oszkó: Olyan szintre állítottuk be ezt a juttatást, amilyen szintet az ország jelen pillanatban finanszírozni tud. Azt gondolom, hogy ezt az ökölszabályt kell a jövőben is tartani.
Varga: Ma nem rendelkezünk olyan információkkal, hogy a tb-kassza 2010 áprilisi állapota milyen lesz. Ezt akkor lehet majd eldönteni.
Visszaállítható-e valaha a 13. havi nyugdíj rendszere?
mennyibe kerül?
Nagyjából 160 milliárd forintot spórol a büdzsé a 13. havi nyugdíj (a maximált 80 ezer forintos változat) eltörlésével.
Oszkó: Egy nagyon átgondolt koncepciót erről kialakítottunk, és ezt a parlament már elfogadta. Ennek a koncepciónak a lényege az, hogy olyan arányban maradjon fenn ilyen típusú juttatás, amilyen arányban azt az ország képes finanszírozni. Tehát hitelből, adósságból, ne finanszírozzunk ilyen kifizetéseket, viszont, ha a gazdasági növekedés lehetővé teszi, akkor legyen, ne 13. havi nyugdíjnak hívják, mert annak már igen kellemetlen mellékíze van, hanem egyfajta nyugdíjprémium. Tehát ha az országnak elég jól megy hozzá, hogy növelheti az ilyen típusú juttatásait, akkor tegye meg. A most elfogadott koncepció úgy szól, hogy 3,5 százalékos növekedés fölött már ilyesfajta nyugdíjprémium kifizetésre kerül, és a teljes havi összeget akkor éri el, hogy ha ennek duplája a gazdasági növekedés. Csak jelezném, hogy számos külföldi elemző már 2011-re 3,5 százalék feletti gazdasági növekedést jósol Magyarországnak.
Varga: Személyes véleményem mindig az volt, hogy egy nyugdíjas számára nem az a fontos, hogy 12. vagy 13. havi összeget kap, hanem az, hogy a nyugdíjának az értéke az tartós legyen, a reálérték maradjon meg, sőt ha a gazdaság teljesítménye erre lehetőséget ad, akkor ez a reálérték növekedjen. Nagy kérdés lesz a következő kormány számára, hogy mit tud kezdeni a mostani helyzettel. Látjuk, hogy a nyugdíjas fogyasztói árindex jobban emelkedett, mint az átlagos. A nyugdíjasok most a gyógyszerárak, az energiaárak, az élelmiszerárak változása miatt talán rosszabbul jártak, mint egy átlag magyar család. Nyilván szeretnénk segíteni ezen a körön is majd. De hogy milyen lesz a helyzet 2010 második felében, most még távoli kérdés.
Mi legyen az IMF-hitellel? Meg kell-e újítani, újra kell-e tárgyalni?
Oszkó: Nagyon kényelmes pozícióban lesz az új kormány. Az ország pillanatnyilag nincs rászorulva az IMF hitelére, sem az EU hitelére. Az ország már egy fél éve nem hívja le az esedékes hitelrészleteket, mert megteheti, nincs rá szüksége. Ezt félretettük az új kormánynak, nagyságrendileg egy 6 milliárd eurónyi kerettel gazdálkodhatnak majd, ezt egyébként nem is kell újratárgyalni, tehát ezt a meglévő szerződéses feltételek között igénybe veheti. S egyébként pedig megteheti, hogy akár új szerződéses feltételeket alakíthat ki a valutaalappal, ha akar nagyobb csomagot, de nincs rá szüksége. A választásokig olyan állapotba fog elérni a kormány, hogy külső finanszírozásra nemzetközi szervezetektől nem lesz szüksége.
Varga: Szeretném először is teljes mértékben megismerni a mostani megállapodásnak a feltételeit. Feltételezem, hogy nem minden elemét ismerjük még ennek, másrészt jól látható, hogy mondjuk egy olyan tőlünk távol eső világpiaci probléma, mint a dubai válság a magyar forintnak az árfolyamát pillanatok alatt meg tudta rendíteni. Nem vagyok én annyira biztos abban, hogy 2010 év elején olyan lesz a helyzet, hogy Magyarország nem szorul rá külső segítségre. Óvatosabban kell ezekkel a mondatokkal bánni! Nagyon szeretném, ha már nem kellene igénybe venni ilyen jellegű segítséget, de sajnos nem lehet kizárni.
