Most nincs esély adóreformra

Egyetlen fillért sem veszíthet a következő években a költségvetés, ezért adóügyekben a kormánynak nincs mozgástere – válaszolta a FigyelőNet kérdésére Palócz Éva, a Kopint-Tárki konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója. Térségünk gyakorlata azt mutatja, hogy legrosszabb esetben is 3-4 százalékos deficit mellett vágnak bele országok adórendszerük átformálásába – tett hozzá a kutató, aki szerint ha a 2008-as 4,2 százalékos hiánycél teljesül, akkor kezdődhet egy új adórendszer nagyjából 1-1,5 évig tartó kidolgozása és bevezetése.

Hasonló diagnózist adott a mostani helyzetről Herich György egyetemi docens. A nemzetközi adószakértő úgy véli, a gazdasági szereplők elsődleges rövid távú érdeke most azt diktálja, hogy az adórendszer kiszámítható, stabil legyen, és egy átfogó adóreform előkészítése 3-4 évet vesz igénybe. A szakértő ezért egy új ingatlanadó bevezetését sem tartja rövid távon helyesnek, mert annak érdemi előkészítése is 2-4 évig tart, gyors bevezetése pedig tovább bonyolítaná az egyébként sem egyszerű és túl gyakran változó hazai adórendszert.

Nem az adórendszer a legrosszabb

Az adóreformtól egyébként nem lehet csodákat várni – véli Palócz Éva, aki szerint szükséges ugyan a fogyasztást és vagyont terhelő adók növelése a munkát sújtó elvonások kárára, ugyanakkor itt is szűk a kormányzati mozgástér. Áfaemelést nem tart célszerűnek a kutató, mert az már többször bebizonyosodott, hogy nincs jó hatással a gazdaságra, ha a térségben a magyar árak a legmagasabbak. Nem várható költségvetési csoda az ingatlanadó bevezetésétől sem Palócz Éva szerint, mert azt csak fokozatosan lehet életbe léptetni, és az adó végső összege egy átlagos lakásra nem lesz majd több 20-30 ezer forintnál. A közgazdász azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy alapos előkészületek után a munkaadók a mostaninál kevesebbet, a munkavállalók viszont többet fizessenek a közösbe.

Az egy fõre jutó GDP alakulása vásárlóerõ-paritáson (Forrás: Eurostat)

A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint nem is a magas adószint az egyre romló hazai versenyképesség legfőbb oka, hanem a gazdaság egészére súlyosan rátelepülő hatalmas deficit, ami magasan tatja a kamatszintet és elvonja a pénzt a reálgazdaságtól. Versenyhátrányt jelent még az állandóan változó szabályok miatt bizonytalan üzleti környezet, valamint nem utolsó sorban az alacsony foglalkoztatottság, aminek a munkát terhelő magas adókon kívül az elégtelen munkaerő-kínálat az oka. Palócz Éva mindezekért úgy véli: a szlovák és a román „gazdasági csoda” nem az ottani adórendszereknek köszönhető.

Rossz irányba haladunk

Gyökeresen másként vélekedik Herich György: szerinte a magyar adórendszer versenyképessége folyamatosan romlik, hiszen nem követi, – költségvetési okokból nem követheti – a nemzetközi tendenciát amely a vállalkozói adóterhelés csökkentésére irányul. Szerinte pont a cégeket támogató ír és szlovák adórendszer jelenti a két ország szinte páratlan növekedésének legfontosabb motorját.

A megszorítások nyomán emelkedő adók rontják a hazai cégek versenyképességét és riasztják a külföldi befektetőket. Ráadásul a terhek döntő részét a hazai kis- és közepes cégek fizetik, míg az itthon működő multik jó része költségvetési kapcsolatának egyenlege negatív, vagyis fogyasztják a költségvetést. Ez az ellentmondás hosszútávon nem tartható.

Legalább ekkora gond, ..– sorolja a hazai adórendszer visszásságait Herich György, hogy az adóigazgatás abból indul ki, hogy mindenki adócsaló, ezért olyan bonyolult, túlbiztosított, szinte betarthatatlan a szabályozás, ami a teljes adózói körre óriási többlet adminiszrációs terhet, költséget pakol. E helyett az adóellenőrzési súlypontok helyes megválasztásával sokkal kevesebb, igaz nagyobb felkészültséget igénylő munkával ugrásszerűen javulhatna az ellenőrzések közvetlen és közvetett hatása. Például nemzetközi adatok alapján egységnyi ellenőrzési befektetéssel 7-szeres bevétel érhető el a legkedveltebb áfa területen, de 240-szeres az elszámoló árak területén (a multinacionális cégek belső elszámolóárairól van szó – a szerk),.ami ráadásul tiszta költségvetési bevételt jelent. Megérett a helyzet egy jól előkészített adóreformra – úgy 3-4 év múlva – nyilatkozta az adószakértő.