Szavazás előtti módosítás
Az alkotmányügyi bizottság még hétfő este is módosított a megszavazásra váró törvénytervezeten. Eszerint visszaélésnek minősülne a szerződésben megállapított számlázási ár alatti eladási ár alkalmazása, amennyiben olyan termékről van szó, amely nem a kereskedő tulajdona. Ez alól kivételt képezne a minőséghibás termékek, illetve a minőségmegőrzési határidő lejártát hét nappal megelőző kiárusítási ár alkalmazása, valamint a legfeljebb 15 napig alkalmazott bevezető ár vagy szezonvégi ár és a típus- és profilváltással vagy az üzlet végleges bezárásával kapcsolatos készletkiárusítási ár alkalmazása.
Komoly indulatokat váltott ki a kereskedelmi szakmából, amikor a gazdasági tárca először a kormány elé terjesztette a kereskedelmi törvénytervezetet. A felháborodás miatt a kormány első nekifutásra nem is tárgyalta a jogszabálytervezetet, ugyanis információink szerint azt a kabinet akkor nem találta megvitatásra érettnek. Ugyanakkor egy héttel ezelőtt – egy apróbb kommunikációs nehézségtől eltekintve – szinte gond nélkül mentek át a törvényhez benyújtott módosító javaslatok.
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUHIK) a héten szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az új kereskedelmi törvény több pontban is ütközik a hatályos uniós joggal, és korlátozza a szabad versenyt, valamint hogy az új szabályok megnehezítik az egységes jogalkalmazást, és így jogbiztonság helyett jogbizonytalanságot teremtenek.
Beszerzési ár alatt
A jogszabálytervezet azért keltett felháborodást a kiskereskedelemben érdekelt érdekvédelmi szervezetek között, mert egybehangzó állításuk szerint a szaktárca nem azt a változatot terjesztette a kormány elé, amelyet augusztusban végül komoly lemondások árán közösen elfogadtak. Mind a gyártók, mind a kereskedők az utolsó egyeztetésen önmérsékletet tanúsítottak, és – szavaik szerint – egyéni igényeikről lemondva a legkevésbé rossz megoldást választották. Az akkor kialkudott formában szerepelt a piaci erő és a beszerzési ár alatti értékesítés szabályozása is. Ez utóbbi a tervezet kormány elé kerülésekor már nem volt benne az irományban, de a piaci erő fogalmának szabályozása is jelentős változáson ment keresztül.
A nagyobb vállalkozásokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség általában visszafogottan áll a tervezethez, úgy vélik, nem feltétlenül rosszak a paragrafusok, hiszen a törvény legitimálná a szabályozott érdekegyeztetést, csökkentené az új kereskedelmi egység nyitásánál a bürokráciát, és dűlőre jut végre a nyitva tartás kérdésében. Ugyanakkor a szervezet elfogadhatatlannak tartja a piaci erőfölénnyel való visszaélés szabályozásának jelenlegi formáját, de nem zárkózik el a fogalom használatától és a visszaélés szankcionálásától.
A Vállalkozók Országos Szövetségének kereskedelmi és szolgáltató szekciója sokkal élesebben támadja a törvényt. Szerintük a piaci erővel való visszaélést a gazdasági törvényben kellene szabályozni. A szervezet álláspontja szerint a jogszabály sok mindenre jó, arra azonban nem, hogy a szektort szabályozza.
Tiltani, vagy sem
A Kiskereskedők Országos Szövetsége a beszerzési ár alatti értékesítés szabályozását hiányolja, hiszen a multik e kereskedelmi technika alkalmazásával erősen gyengítik a kicsik helyzetét.
A Gazdasági Versenyhivatal óva int a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmától, mert az árfelhajtó. A szervezet hatásköre a kereskedelmi törvény módosításainak elfogadásával egyébként szélesedik, hatalma pedig nő.
A beszállítók zömét képviselő Márkaszövetség szerint nem lenne szabad így elfogadni a törvénytervezetet, a beszerzési ár alatti értékesítést mindenképpen szabályozni kellene. A szervezet ugyancsak számtalan ellenpéldát hozott fel, amely azt bizonyítja, nincs hatása a tilalomnak a kereskedők árképzésére. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége ugyancsak erősen hiányolja a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, üdvözli azonban a piaci erő szabályozását.
Nyitva tartás
A törvény kitér a nyitva tartás szabályozására. A vasárnapi nyitva tartást továbbra sem tiltja, sőt kivételes esetekben felmentést lehet kérni munkaszüneti napokon a zárva tartás alól. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete fenntartással áll a nyitvatartási szabályozással szemben. Ugyanis a szervezet szerint meg kellene szüntetni a vasárnapi nyitva tartást. Szerintük az nem hoz több pénzt az alkalmazottaknak, a nagy cégek már úgy kötik a kollektív szerződést, hogy a bérbe belekalkulálják a hétvégi foglalkoztatást.
A törvény újradefiniálja a kereskedelmi fogalmakat, a kereskedelmi tevékenységek folytatásához szükséges feltételeket, követelményeket. Azonban mindent összevetve a szakma visszajelzése negatív a szabályozással kapcsolatosan. Nem meglepő, hogy a gazdasági tárca mindössze egyszer próbálta meg szakmai oldalról megvédeni a tervezetet – több-kevesebb sikerrel –, a többi próbálkozás már sokkal inkább érzelmi alapra terelődött. A szaktárca kommunikációjában azt ecsetelte, hogy nehéz olyan kereskedelmi törvényt alkotni, amely mindenkinek jó, ezért megértést és bizalmat kér az érintett ágazatoktól, miközben nyitva hagyja a változtatás lehetőségét.
