„Ilyen mérkőzésre számítottam, legalábbis tudtam, hogy nagy akaraterővel és küzdőszelemmel lépünk pályára. Az biztos volt, hogy néha hibázunk mind taktikailag, mind technikailag, ez meg is történt. De aminek örülök, az a lelkesedés és az akarat, mindenki küzdött, futott. Az első félidőben ugyan sok hiba volt, kinyíltunk, és emiatt az ellenfél előtt adódott pár helyzet, de szerencsére nem tudták kihasználni, a második felvonásban pedig sokkal fegyelmezettebbek voltunk, segítettük egymást, és meg is született a két gól” – kezdte értékelését honlapunknak Király Gábor.
Arra a kérdésünkre, mely szerint mintha a végén kissé kiengedett volna a csapat, izgalmasabbá téve a találkozó utolsó perceit, a magyar válogatott 34 éves kapusa így felelt:
„Mindenki ezt mondja, de belülről nem éreztük ezt. Az első félidőben volt több hibalehetőség, a másodikban azonban olyan koncentráltan játszottunk, hogy meg sem fordult a fejemben, hogy itt ma negatív eredmény születhet, vagy hogy egyáltalán gólt szerez az ellenfél. Az a találat is, ami született, szerencsés körülmények között esett, visszapattant hozzájuk a játékszer, az sem egy tudatos, kidolgozott helyzet volt. Nem éreztem a nyomást, de ez belül máshogy jött le. Továbbra is azt mondom, ha ott az első félidőben kicsit okosabbak, akkor gólokkal vezethettek volna.”
Ezt követően azt tudakoltuk Királytól, a három belső védős felállással nem húzta-e magára Moldovát Egervári Sándor csapata:
„Én nem érzem így, mert az ellenfelünk két csatárra váltott, erre reagált a mi szövetségi kapitányunk, ez is azt mutatja, hogy megerősítette a védelmet.”