Zöld zóna
Az elmúlt években, a nagy bevásárlóközpontok káros környezeti hatásai ellen küzdő Levegő Munkacsoport közreműködésével, több pert is indítottak Auchan-áruházak építése ellen:
BUDAÖRS. Az áruházépítést 1997-ben a megnövekedő forgalom okozta környezetkárosítás miatt igyekeztek megkontrázni. A bíróság első fokon hatályon kívül helyezte az engedélyt, de az építés befejeződött. A Legfelsőbb Bíróság 2,5 évvel később elutasította a keresetet.
DUNAKESZI. Itt szintén a megnövekvő forgalom okozta indokolatlan környezetkárosítás, főleg a néhány száz méterre lévő lakótelepen élőket érintő zaj- és légszennyezés miatt kértek jogorvoslatot. A dunakeszi Auchanhoz vezető káposztásmegyeri M0-ás leágazás építését 1998-ben az újpesti önkormányzat még elvetette, de a képviselőválasztás után mégis áldását adta rá. A bíróság először hatályon kívül helyezte az építési engedélyt, de öt évvel később másodfokon elutasította a Levegő Munkacsoport keresetét.
ÓBUDA. A cég, ellenlábasai szerint, építési engedély nélkül kezdett a munkának (ezt a társaság cáfolta), és az 1999-ben vásárolt, hajdani házgyári területet nem tisztította meg a szennyeződésektől. A fő kifogás az volt, hogy az áruházhoz vezető rakparti bekötőút építéséhez szükséges MÁV-területet irreálisan olcsón, negyed áron akarta kisajátíttatni az építtető. Jogerős döntés még nincs.
Nem létező helyrajzi számra, helyszíni szemle nélkül adták meg azt az építési engedélyt, amelyhez a környezetvédelmi hatóság nem járult hozzá, miközben az építtető nem igazolta megfelelően építési jogosultságát sem. Néhány ok, amely alapján a Budakörnyéki Ügyészség a szinte kész Auchan-áruház építési engedélyének hatályon kívül helyezését, az építkezés leállítását indítványozta a solymári önkormányzatnál, az építést engedélyező határozat elleni óvásában. Az érintett ugyan az ennek alapján születő határozat ellen fellebbezhet a megyei közigazgatási hivatalnál, de ezzel akár többéves jogvita kezdődhet, amely a bizonytalan jövőbe tolhatja a több mint 10 milliárd forintos megaberuházás megtérülését.
„Megint a Levegő Munkacsoport…” – bosszankodik Enczmann László, Solymár polgármestere, akinek régi ismerőse a civil szervezet.
A csoport a helyi lakosokkal együtt azért lépett fel az építkezés ellen, mert „súlyos és szinte visszafordíthatatlan károkat okozhat a környezetben”. A közvetlenül érintett családi házak mindegyikének értéke 4-5 millió forinttal csökkent. A szervezet egy második pert is indított veszélyeztetéstől való eltiltás érdekében az Auchan ellen, de ezt a bíróság elutasította. A solymári bevásárlóközpont melletti új 10-es út első – az adófizetőknek 13 milliárd forintba kerülő – 5,5 kilométeres szakaszához kiadott környezetvédelmi engedély megsemmisítéséért szintén a bírósághoz fordult a civil szervezet.
„Reméljük pozitív lesz a közigazgatási hivatal válasza” – reménykedik mégis a polgármester, aki a település éves költségvetésének 7-8 százalékát kitevő 80-100 millió forintnyi iparűzésiadó-bevételt, no meg 100 új munkahelyet vár az Auchantól. Enczmann László megerősítette, hogy a jogi lépések ellenére az áruházi építkezés gőzerővel folytatódik, és 1,5 hónap múlva kulcsrakész lesz az objektum. Ő amúgy is mondvacsináltnak tartja a kifogásokat, hiszen annak idején, az engedélyezési eljárás során, személyesen vett részt a terület helyszíni szemléjén. A helyrajzi számokkal kapcsolatban pedig azt sem tudni, hogy a régiek vagy az újak alapján mondott véleményt az ügyészség, hiszen a területet – még évekkel ezelőtt – vállalkozói övezetnek minősítették át, a rendezési tervnek megfelelően. Elképzelhető, hogy volt olyan átmeneti időszak, amikor a régi számok már nem, az újak még nem voltak életben, hiszen a földhivatal, például a széljegyek átvezetésében, többéves elmaradással dolgozik.
Kétségek
A jelek szerint azonban többről van szó. Stirszky Sándor, a Pest megyei főügyész-helyettes szerint a kifogások közül a legsúlyosabb, hogy az építtető nem igazolta megfelelően az építési jogosultságát. Nehezen is tudta volna, mert a terület tulajdonviszonyai finoman fogalmazva is kaotikusak. Az eredeti földhasználó, a Rozmaring Tsz. korábban három kisebb szövetkezetre szakadt, amelyek között vagyonmegosztási perek folynak. A szövetkezeti vagyonnevesítés során a terület zöme osztatlan közös tulajdonba került. De ezt még nem vezették át az ingatlan-nyilvántartásban. Az Auchan Magyarország csak azokkal tudott szerződést kötni az adásvételről, akik már megkapták a határozatot a földkiadó bizottságtól a földkiadásról. Az ügyészségi vizsgálat szerint a még folyamatban lévő tulajdoni bejegyzések miatt nem egyértelmű, hogy minden tulajdonos hozzájárult-e az adásvételhez, illetve rendelkezett – rendelkezhetett-e egyáltalán – a területtel.
Az ügyészségi óvásra újraindítandó építési engedélyeztetéshez tehát először igazolni kell az Auchan „építési jogosultságát”. Az igazolás elvileg akár percek alatt teljesíthető, ha már minden bejegyzés megtörtént a földhivataloknál, de évekig is eltarthat, amennyiben a szövetkezetek közötti jogvita – és így a tulajdoni bejegyzés – elhúzódik.
Az engedélyezési folyamatot pedig valószínűleg újra le kell folytatni, ha az ügyészi óvásnak az önkormányzati építésügyi hatóság nem ad helyt. A közigazgatási hivatal a fellebbezés után nem is tehet mást: vagy elutasítja az ügyészség dokumentumokkal alátámasztott óvását, vagy elrendeli az engedélyezés újbóli lefolytatását. Amennyiben az új eljárás során az építtető továbbra sem tudja az építési jogosultságát igazolni, nem kaphatja meg az engedélyt. E nélkül pedig a szinte kész épület továbbépítését is megtilthatják, sőt a bontás elrendelése is felmerülhet. Ez azonban nem igazán valószínű, hiszen a hasonló pereket eddig rendre az Auchan nyerte (lásd külön írásunkat).
Bíznak a hatóságokban
Jean Paul Filliat, az Auchan Magyarország első embere úgy kommentálta az ügyet, hogy a cég jogerős építési engedély birtokában, jóhiszeműen kezdte meg az építési munkálatokat, amelyeket lassan be is fejez. A dolgozókat is felvette. „Csapataink folyamatosan készülnek, hogy a lehető legjobb körülményeket teremtsék meg az áruház megnyitásához, a vásárlók fogadásához. Teljes a bizalmunk a hatóságokban” – mondja Filliat. Az áruház olyan térségben épül, ahol hasonló színvonalú kereskedelmi központ nem működik, így igény van rá. Mint mondja, normálisnak találja, hogy más-más érdekeltségi körök ugyanazt a tényt másként értelmezik.
Ha a pereskedést tekintve nem is, más szempontból rendhagyónak tekinthető a solymári áruház. Jean-Paul Filliat még a nyáron megnyugtatta a Figyelő olvasóit, hogy a lánc tizedik tagjának az építéséhez nem kér hozzájárulást (hálózatfejlesztési bónuszt) a kis- és közepes beszállítóktól. A vezérigazgató szerint a solymári áruház építéséhez mindössze 2-3 százalék lesz a beszállítói hozzájárulás, de ezt is csak jóval a nyitás után, utólag fizetik majd a partnereknek. Ennek is a 80 százalékát a mintegy ezer beszállítóból csupán néhány nagy partner rója le. Persze csak akkor, ha a hatóság és a bíróság nem dönt az áruház lebontásáról…
