 |
 |
|
Egyre többször hangzik el egy bűvös varázsszó mostanság az operációs rendszerekről folytatott vitákban: az üzemeltetés teljes költsége (angolul total cost of ownership, azaz TCO). A beszerzési költség ugyanis csupán egy, és nem is a legjelentősebb tétel a szoftverek vásárlásánál. „Ha három évre nézünk előre, a rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó összes költségből a szoftver vételára csupán 6-8 százalékot tesz ki” – mutat rá Lerch Attila, a Microsoft Magyarország Kft. üzletfejlesztési igazgatója.
VITATOTT FELMÉRÉSEK. Az operációs rendszerek terén – ahol egyre ádázabb versenyt vív a Microsoft Windows a nyílt forráskódú Linux különböző verzióival – számos független, vagy éppen kifejezetten a szoftvergyártók által megrendelt kutatás született, az eredmények azonban nem egyértelműek. A Metagroup idei felmérése például a Windowst találta olcsóbbnak a fájl-, a web- és az adatbázisszerverek területén. Az eredmények szerint a Linux ugyan kevesebb kezdeti befektetést igényel, de az üzemeltetés során felmerülő költségek végül mégis a Windows javára billentik a mérleg nyelvét. Ezzel szemben a Robert Frances Group tavaly végzett felmérése – amelynek során vállalati alkalmazásszerverek teljes üzemeltetési költségét vizsgálták – egyértelműen a Linuxot kiáltotta ki olcsóbbnak.
„A TCO értelmes szám, azonban az informatikai vezetőkben még nem igazán tudatosult a költségek teljes körű felmérése” – mondja Lerch. Amikor a Microsoft felismerte, hogy a Linux mint versenytárs megjelent a piacon, úgy döntött, hogy emocionális eszközök helyett tényekkel próbálja meggyőzni a vásárlókat. „Ezek között, a biztonság és a megbízhatóság mellett, a TCO az egyik kulcsterület” – teszi hozzá a szakember.
A cégek világszerte egyre jobban törekednek az informatikai költségeik féken tartására, s ez a beszerzési árra és a tulajdonlás teljes költségére egyaránt vonatkozik. „A Linux számára, ahogy azt a Robert Frances Group felmérése is alátámasztja, mindkettő fontos” – állítja Adam Jollans, az IBM világszintű Linux szoftverstratégia menedzsere.
|
|
Mi szól mellette?
Linux
• Sokkal kisebb kezdeti befektetést igényel
• Nagyobb függetlenséget garantál, nem kell egy bizonyos szállítóhoz kötődni
Windows
• A nagyobb kezdeti befektetés után működtetése olcsóbb lehet
• Mindenkinek ismerős szoftverkörnyezet, nem kell a munkatársakat átképezni |
|
|
|
|
EGYEDI SZÁMÍTÁSOK. Természetesen a TCO csupán a költségeket méri, a Microsoft viszont a felhasználóknak szélesebb körű, úgynevezett „költség-érték-kockázat” elemzést is ajánl, amely más területekre is kiterjed. Így például mérik a befektetés megtérülését, az üzleti folyamatokban kihasználható előnyt, továbbá a rendszer bevezetésében rejlő veszélyeket is. Jollans is kiemeli ugyanakkor, hogy a költség nem minden; szerinte a Linux mellett szólhat a rugalmasság és a szállítók közötti választás lehetősége is.
A legdrágább költségtényező azonban maga az ember. Egy hazai nagyvállalatnál végzett felmérés szerint egy esetleges Linuxra történő átállásnál az első három évben az átképzés költsége (beleértve a fizetett tanfolyamokat, a kiesett munkaidőt és a kezdeti alacsonyabb termelékenységet is) a kiadások felét tette volna ki. Az IBM szoftverstratégia menedzsere ezzel szemben a Linux költségelőnyei között említi, hogy rövid távon a különböző hardverek kiválasztásában könnyebben, rugalmasabban lehet dönteni, hosszabb távon pedig függetlenséget biztosít a szállítóktól.
A sokak által megkérdőjelezett eredményű, szponzorált kutatásokkal kapcsolatban a Microsoft üzletfejlesztési igazgatója annyit jegyzett meg: megbízásokra van szükség ahhoz, hogy a nagy piackutató cégek foglalkozni kezdjenek a kérdéssel, ám ennek hatására ma már önállóan is végeznek ilyen felméréseket. „Senki sem képzelheti, hogy a Gartner vagy az IDC a hírnevét kockáztatná azért, hogy a megrendelőnek kedvezzen” – teszi hozzá. Lerch Attila szerint ha az IBM-hez kapcsolódó kutatásban a számok mást is mondanak, akkor is üdvözlik a tanulmány megjelenését, hiszen minden olyan felmérés fontos, amely tudatosítja a felhasználókban, hogy szükséges a költségek teljes körű felmérése.
A csata azonban nem dőlt el. Rehus Péter, az IBM Magyarország szoftver üzletágának igazgatója szerint hosszabb távon egyfajta egyensúly lesz a két modell, a kereskedelmi és a nyílt forráskódú között.
