A V4-országok – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – államfői csúcstalálkozójuk második napján áttekintették a visegrádi együttműködés eredményeit és a következő időszak feladatait, majd közös sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Schmitt Pál magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, “a regionális együttműködésnek nincs alternatívája”, a V4 országai földrajzi, történelmi és gazdasági szempontból is egymásra vannak utalva.
A V4 fennállásának 20 éve alatt tekintélyt szerzett magának Európában és a világon, a létrehozásakor megfogalmazott célt, a tagországok euroatlanti integrációját, pedig teljesítette – mutatott rá Schmitt Pál. A megbeszélések egyik fő témája az energiaellátás biztonsága volt, ezzel kapcsolatban az államfők egyetértésre jutottak, hogy a térségben az atomenergia hasznosításának jelenleg nincs alternatívája – közölte a köztársasági elnök.
Václav Klaus cseh államfő szerint a V4-nek köszönhetően országaik között “megerősödött a barátság”. A cseh elnök is elismeréssel szólt a V4 eddigi húsz évéről, és úgy fogalmazott, a jövőben a feladat a közös érdekek meghatározása és ezek képviselete az unióban. A V4 “érdekek csoportosulása” – mondta.
Az energiabiztonságról szólva Klaus hangsúlyozta: a tanácskozást áthatotta az a “nagyon erős érzés”, hogy “abszurd lenne”, ha a visegrádi négyek feladnák az atomerőművek programját, hiszen nem rendelkeznek olyan mennyiségben földgázzal, kőolajjal vagy egyéb energiahordozóval, amellyel kiváltható lenne az atomenergia Ezzel összefüggésben Ivan Gasparovic szlovák államfő megállapította: “manapság szinte divat környezeti és biztonsági szempontból elfogadhatatlannak minősíteni az atomerőműveket”, ennek ellenére az atomenergiának nagy jövője van a visegrádi együttműködés térségében.
Bronislaw Komorowski lengyel elnök azt emelte ki: a V4-nek a jövőben is hatékonynak kell maradnia, hogy a szerveződés közösen képviselhesse a négy ország érdekeit az EU-ban. Az uniós közös fellépés lehetőségei között említette a kohéziós és az energiapolitikát. A V4 révén az tagországok szerinte “közép-európai öntudatot” alakíthatnak ki, amelynek segítségével könnyebben találhatják meg helyüket az unióban.
Komorowski úgy vélekedett, csak az integráció elmélyítésével lehet kilábalni a gazdasági válságból, és az EU bővítését folytatni kell, hiszen a jelenlegi válságot sem az új tagállamok felvétele okozta, hanem az az euróövezetből indult, vagyis “mondhatnánk azt, hogy a régi uniós országokból gyűrűzött be”.
Schmitt Pál korábban, a tanácskozás szünetében újságíróknak elmondta: a visegrádi együttműködés országait kevésbé érintette a gazdasági válság, mint több nagy nyugat-európai államot, mert a közép-kelet-európai térségben élők hozzászoktak a takarékossághoz. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: ebben a régióban “mi megszoktuk a takarékosságot, megszoktuk a nadrágszíj eggyel beljebb való húzását és azt, hogy a közös célok elérése érdekében egyéni áldozatokat kell vállalni.” Az államfő kifejtette: a V4-országok térségét így kevésbé érintette a gazdasági válság, mint stabil, erős, nagyobb európai országokat, amelyek már az euróövezet tagjai. Nem csak Görögországról van szó, a válság leküzdéséért komoly erőfeszítéseket kell tenni szinte minden nyugat-európai országban – mondta Schmitt Pál.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Ivan Gasparovic szlovák államfő hangozatta, a V4-ben nem azt kell hangsúlyozni, ami eltávolíthatja az országokat egymástól, hanem azt, ami összeköti őket. Ez jellemezte az elmúlt 20 évet is – jegyezte meg. A szlovák elnök hangsúlyozta, a régiónak fontos kérdések megtárgyalásához tiszteletben kell tartani mindazt, “ami a II. világháború után itt kialakult”, ami “a győztes hatalmak döntése következtében kialakult”.
A csúcstalálkozó első napján, pénteken a köztársasági elnökök beszédet mondtak a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett Közép-Európa gazdasági potenciálja és lehetőségei című konferencián. A visegrádi csoport Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország intézményesített együttműködéseként jött létre 1991. február 15-én azzal a céllal, hogy segítse a közép-kelet-európai térség három rendszerváltó országának euroatlanti integrációját. Csehszlovákia kettéválásával, a Cseh Köztársaság és Szlovákia megalakulásával (1993 január 1.) négytagúvá vált a szerveződés. A visegrádi együttműködés elnevezés arra az 1335-ös találkozóra utal, amelyen a visegrádi királyi palotában a magyar, a cseh és a lengyel uralkodó politikai és kereskedelmi célú stratégiai döntéseket hozott a régió szerepének erősítésére.
