Törvény még nincs, de az ügyfelek már most megpróbálják mérsékelni a vagyonadó-kötelezettségeiket a vagyonkezelési szakértők szerint.
Kapkodás van
– így látja a helyzetet Kállay András, az Apelso Trust bizalmi vagyonkezelő partnere, aki a külföldi példák alapján arra számít, hogy a politikai igényből született magyar vagyonadó pár év múlva finomodni fog.
Ki meri perre vinni?
Számításai szerint mintegy 60 ezer milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezik az a kör, amelyiknek 2027-től vagyonadót kell fizetnie. Ügyfélkörében – ahová a magyar tulajdonú, nagyobb kkv-k tartoznak – az adó bevezetése nem okozott meglepetést, erre a lehetőségre évek óta próbálják felkészíteni őket, de az ütemezés és a limitek miatt rengeteg a kérdés.
Arra viszont nem számít vendégünk, hogy az adózás technikai részletei – például a cégértékelések – miatt tömegesen terelnék jogi útra az adóvitájukat. Ugyanakkor maga is lát olyan problémákat a még csak tervezet formájában lévő csomagban, amelyek alkotmányossági kérdéseket vethetnek fel:
A szakma el fogja juttatni a javaslatait a kormánynak, annak ellenére, hogy Magyar Péter miniszterelnök a minap a lobbizás feleslegességére hívta fel a figyelmet az Országházban.
Félnek a vizsgálattól
Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a leendő adózók nem is annyira a befizetéstől tartanak – bár sok olyan vállalkozás van, amelynél nem egyszerű előteremteni az adónak megfelelő összeget –, hanem attól, hogy az adóhatósághoz tételes listát kell benyújtani az egyes vagyontárgyakról.
Vendégünk szerint kérdéses, hogy erre mekkora kapacitása lesz a NAV-nak, de enélkül is elmondható, hogy a felkészülés a vagyonadóztatásra sok energiát fog lekötni a vállalkozásoknál, amelyeknél sokszor a tulajdonos egyben a mindent kézben tartó menedzser. Ez pedig a cég teljesítményén is nyomot hagyhat, végső soron a gazdasági növekedést befolyásolva.
