Gazdaság

Gazdasági törvényhozás – Repülőrajt

Az ellenzék szerint a kormány a Kádár-időket idéző osztogatásnak rendelte alá a törvényalkotói munkát.

Gazdasági törvényhozás – Repülőrajt 1Katonai repülőgéppel hoztak haza Strasbourgból kormánypárti képviselőket, mivel az Európa Tanács parlamenti közgyűlése egybeesett a magyar országgyűlés plenáris ülésével. A “vékonyka” többség miatt szükség volt minden egyes szavazatra, ezért a honatyák nem várhatták meg, amíg polgári repülőjárat indul Budapestre, a tanácskozás végén azonnal különgéppel indultak haza.

Őszi gazdasági jogalkotási tervek• Készül a befektetésösztönző csomag, a kormány adókedvezmények mellett költségvetési támogatást ígér a beruházóknak (például támogatják a telephelyvásárlást és a munkaerőképzést)

• A tb-alapok társadalmi ellenőrzésének visszaállítása (erősödnek a magánnyugdíj-pénztárak)

• A 2001-es zárszámadás és a jövő évi költségvetés elfogadása

• Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény elfogadása

• Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény módosítása (az állami cégek privatizálását szolgálja)

• Az adóterhek csökkentését célzó jogszabálycsomag

• A foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvényjavaslat

• A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat

• Módosul az adóhivatal működési rendje, megváltoznak a vezetők szakmai kinevezésének feltételei, a hatóságot függetlenítik a politikától, az adórendőrség más nyomozóhatóság keretein belül működik

• A privatizációs törvény módosítása

• Az agrárpiaci rendtartás elfogadása

• A foglalkoztatást érintő törvénycsomag

• A pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosítása

ZAVAROK. Az ellenzék szerint számukra is zavarokat okoz a heti ülésezési rend, elég példaként felhozni, hogy több bizottság a plenáris üléssel egy időben dolgozik. A nyugodt, kiegyensúlyozott, minőségi törvényalkotói munka számára a kéthetenkénti munka lenne optimális. Ezzel szemben a kormányoldal kitart eredeti elképzelése mellett, információink szerint nincs szó arról, hogy ismét áttérnének a háromhetenkén ti ülésezésre. Egy hónapban legfeljebb egy hét szünetet engedélyezne magának a Ház, amit a képviselők a körzetükben töltenének, illetve ilyenkor tennének eleget külföldi meghívásaiknak.

“Rendet tettünk, a parlament újra a normális mederben folytatja a munkáját, a képviselőknek sem kell heteket várniuk, amíg kérdést, interpellációt intézhetnek a tárcavezetőkhöz” – érvel a folyamatosság mellett Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Véleménye szerint az ellenzék azért emleget parlamenti anarchiát és hektikus ülésezést, mert nem tud belenyugodni abba, hogy zökkenőmentesen zajlik a 100 napos program végrehajtása. Való igaz, a többség, még ha csekély létszámmal is, de többség, s megszavazta a Medgyessy-kabinet első 100 napra tett ígéreteinek teljesítését célzó törvénymódosításokat (lásd a táblázatot).

Nyári törvénymódosításokA 100 NAPOS PROGRAMHOZ KÖTŐDŐEN



• Egyszeri 19 ezer forintos juttatás a nyugdíjasoknak

• Szeptember elsejétől átlagosan 50 százalékkal emelkedik

a pedagógusok bére (az egyházi tanintézményekben is)

• Szeptember elsejétől 30 százalékos főiskolai/egyetemi ösztöndíj-emelés

• A főiskolát végzett pályakezdő pedagógusok bére 100 ezer forint, az egyetemi végzettségűeké 107,5 ezer forint

• Az egészségügyi dolgozók és közalkalmazottak bére október elsejével ugyancsak 50 százalékkal nő

• Szeptember elsejétől – adójóváírás formájában – adómentessé válik a minimálbér (3 ezer forintról 9 ezer forintra emelkedik az adójóváírás összege)

• Módosul a Munka Törvénykönyve (szakszervezeti többletjogok, heti két pihenőnap visszaállítása)

• Módosul a termőföldről szóló törvény (társadalmi ellenőrzés alá kerül a Nemzeti Földalap)

• A jövedéki törvényben a szőlő- és bortermelők érdekében egyszerűsítések és könnyítések leszne

• Az Országimázs Központ megszüntetése, pénz átcsoportosítása gyermekétkeztetési célokra

• Plusz 1 havi családi pótlék az iskolakezdés előtt

• Július elsejétől megszűnt a tévé-előfizetési díj

• Visszaállítják a méltányossági nyugdíjat

A 100 NAPOS PROGRAMON FELÜL

• A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységét ismét felügyelőbizottság ellenőrzi, az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről (különösképpen a sávszélességről, a középárfolyamról és a valutakosár összetételéről) a kormány az MNB-vel egyetértésben dönt; a jövőben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hatásköre kiterjed az MNB működésének és gazdálkodásának egészére

• A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) letisztított funkciókkal a közbeszerzési törvény hatálya alatt működik tovább, szétválik az elnöki és vezérigazgatói poszt, az MFB külföldi forrásbevonásához a pénzügyminiszter egyetértése kell

• Az állami vállalatok vezető alkalmazottai is vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni

• Szigorodnak a főtisztviselői és tisztikarba történő kiválasztási feltételek: felsőfokú végzettség és minimum középfokú nyelvvizsga szükséges a jelentkezéshez, 5 évről 2-re csökken a rendelkezési állományba sorolás, azaz a “védettségi idő”

• A parlament 2003. február 15-ig meghosszabbította a vállalkozói igazolványok megújításának határidejét

• A gázolaj jövedéki adója 11 százalék helyett 6 százalékkal emelkedik, a költségvetési egyensúly megőrzése végett viszont növekszik a dohány jövedéki adója

A nyári rendkívüli ülésszak törvényalkotói munkája során a kormány elsősorban a kampány során tett ígéreteinek teljesítésére koncentrált. Medgyessy Péter kormányfő e téren olyannyira elszántnak mutatkozott, hogy a Financial Timesnak is azt nyilatkozta: a kormány ennek érdekében akár az eladósodást is vállalta volna.

Eladósodni szerencsére nem kellett. Pillanatnyi meghökkenést keltett azonban, hogy a miniszterek nyilatkozatai több héten át nem voltak szinkronban egymással. Miközben néhány tárcavezető üres kasszát emlegetett, László Csaba pénzügyminiszter közölte: rendelkezésre áll a 100 napos program fedezete, ugyanis a költségvetés főbb adóbevételeiből az idén 250 milliárd forint, míg a tb-alapoknál az egyéni, illetve munkáltatói járulékokból 69 milliárd forint pluszbevétel keletkezik.

A tartalékok felszínre kerülése ellenére az ellenzék nem nézi jó szemmel az osztogatást, Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPP elnöke szerint a Kádár-kori társadalomfilozófia tért vissza: mindenkinek juttatnak egy keveset, hogy csöndben maradjon. Balsai István, az MDF frakcióvezetője katasztrofálisnak tartja a 100 napos program mindenáron történő végrehajtását, aminek az árát szerinte a jövő évi költségvetési törvényben kell megfizetni. Meglátása szerint a mostani intézkedéseket mind-mind az őszi önkormányzati választásoknak rendelte alá a kormány. “A jobboldal is meghozta volna a közszféra béremelését szolgáló módosításokat, ám nem hirtelen felindulásból, nem kampánycélú jogalkotás keretében, hanem megfontoltan, az életpályatörvényekbe illesztetten” – húzta alá Balsai. A 100 napos program keretében végrehajtott jogalkotási folyamatból kiemelte a Munka Törvénykönyvének módosítását, amely álláspontja szerint a szakszervezeti vezetők többletjogait a munkaadókkal, közvetve pedig a munkavállalókkal fizetteti meg. Az MDF-es politikus szerint aggályos a kormány privatizációs törvénycsomagja is, amely stratégiai fontosságú állami cégeket akar magánkézbe juttatni, a nagy elosztó rendszerek reformját szolgáló törvénymódosításokban pedig szerinte az 1994-98-as időszak köszön vissza.

MINIMUMCSOMAG. Az első 100 nap törvényalkotásában a kabinet prioritásként kezelte a nyugdíjasok, a bérből és fizetésből élők, továbbá a családok helyzetének javítását, az őszi törvényalkotási program azonban már a vállalkozói szférára koncentrál. Eredetileg 60 törvényjavaslat szerepelt az őszi csomagban, a kabinet azonban egyértelművé tette: a költségvetésre, az államháztartásra és a gazdasági törvényalkotásra helyezi a hangsúlyt, ezért a tárcák csak a kormányprogram végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges indítványokat terjesszék elő. Végül 30 javaslat kerül az országgyűlés elé (lásd külön), ám ez csak “minimumcsomag”, menet közben bővülhet a lista.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik