Jesper Jensen úgy fogalmazott: a Mosonmagyaróvár ellen 34-30-ra megnyert vasárnapi helyosztó mérkőzésen a siker kulcsa az volt, hogy meg tudták fékezni a második játékrészben a rivális gyors támadásait.
„Minden elismerésem a mosonmagyaróvári játékosok teljesítménye előtt: szombat este még játszottak, és vasárnap is nagy szívvel léptek pályára. Úgy gondolom, a két csapat jó mérkőzést játszott.
Örülünk a győzelemnek, ugyanakkor ez nyilván nem az a forgatókönyv volt, amit megálmodtunk a hétvége kapcsán
– fejtette ki a dán szakember.
A világ legjobbja lenne a Fradi
A szezon egészét értékelve azt mondta: a Bajnokok Ligájában nem lehet ott együttese a budapesti négyes döntőben, nem nyerte meg a kupát és valószínűleg a bajnoki elsőségről is lemarad – itt két pont a lemaradása a Győr mögött –, ez mindenképpen csalódás a Ferencváros számára.
Simon: egy bronzmeccs sosem szép
A bronzérmet érő sikerhez a mezőny legjobbjaként és legeredményesebbjeként Simon Petra nyolc góllal járult hozzá. Meglátása alapján jól kezdték a bronzmérkőzést, stabilan játszottak, aztán jöttek elöl az eladott labdák.
„Nem tudom, honnan volt ennyi plusz energiájuk, de gyors gólokat lőttek, a találataik fele biztosan lerohanásból vagy direkt indításból volt” – méltatta az ellenfelet az Európa-bajnoki bronzérmes irányító, aki elárulta, a második félidőben el akarták venni ezt a fegyvert a Mosonmagyaróvártól, ennek hatására alakult ki a legnagyobb különbség a két csapat között.
Utána mi is megtorpantunk, nem voltunk hatékonyak támadásban. Ez egy bronzmérkőzés volt, az pedig sosem szép, ezt mindenki tudja, de örülök, hogy mi jöttünk ki győztesen ebből
– mondta Simon. A saját teljesítményét úgy értékelte, hogy a szokottnál sokkal több hibája volt, ez a fáradtság és az energiahiány következménye lehetett.
Rosszullétig hajtott az ellenfél
Stranigg Ferenc, az óváriak vezetőedzője úgy nyilatkozott: abszolút pozitív végkicsengést jelentett számukra ez a mérkőzés.
„Aki itt volt a helyszínen, biztosan látta, hogy az óvári szurkolók mellett a győri és a debreceni tábor is egy emberként mögöttünk volt. Ez annak köszönhető, hogy a lányok száz százalékosan küzdöttek, konkrétan mindhalálig” – magyarázta.
Hozzátette, kevés játékost tudott nevezni a találkozóra, és volt köztük olyan, aki annyira kihajtotta magát, hogy a szünetben rosszullétre panaszkodott.
Több játékos jelent meg olyan pozícióban, ahol korábban nem játszott, mind védekezésben, mind támadásban, mégis jó teljesítményt tudtunk nyújtani. Úgy gondolom, ez ma a szív, a becsület, a kitartás és a felállni tudás diadala volt részünkről.
