I. Szulejmán trónra lépése után egyből hadjáratot indított Magyarország ellen, 1521-ben elfoglalta az ország kulcsának, kapujának tekinthető Nándorfehérvárt. Minden bizonnyal már ekkor meg akart ütközni a magyar sereggel, ám II. Lajos elkerülte a számára biztos vereséget ígérő összecsapást – írtuk a mohácsi csatát bemutató sorozatunk előző részében. A folytatásban kis időre elengedjük az időrendet, és az ellenségre koncentrálunk. Ágoston Gábor történész, oszmanista, a washingtoni Georgetown Egyetem professzorának segítségével áttekintjük az Oszmán Birodalom viharos sebességű felívelését az alapító Oszmán bégtől a magyarok végzetét elhozó Szulejmánig. Alig 200 év alatt egy apró török fejedelemségből a kor leghatalmasabb birodalmává nőtte ki magát, a szultán 1526-ban már az akkori világ legnagyobb seregével támadt a Magyar Királyságra. Mi volt sikerük titka? Kik voltak a fontosabb uralkodók, és milyen logika mentén zajlott a hódítás? Mit jelent a szultán kifejezés? Ágoston professzor írásban válaszolt a kérdéseinkre, ezért sorozatunkban rendhagyó módon jelen cikkünkben is ezt a formát követjük.

