2025-öt mindenki 2026 felől nézte. Habár trendfordító események már tavaly is történtek – a Fideszre a kegyelmi botránnyal rászakadó morális válság, ezzel egy időben az új kihívó felemelkedése –, mindkét nagy párt számára döntő fontosságú volt, hogy milyen pozíciókat foglalnak el a választás előtti évben.
Az idei év a Fidesznek arról szólt, hogy a Tisza Párt feltűnésével és a régi ellenzék bukásával létrejött új küzdőtérhez képes-e alkalmazkodni, újrapozicionálni magát, egyúttal visszaszerezni a kezdeményezést, Magyar Péteréknek pedig a one man show kibővítése, a kormányzóképesség felmutatása és a közvélemény-kutatásokban egyre magabiztosabbá váló előny stabilizálása volt a fő feladat. Mindeközben a talpon maradt kispártoknak a Fidesz–Tisza háború árnyékában a létezésüket kellett igazolniuk.
Következzen az a tíz közéleti esemény, amelyektől a leghangosabb volt 2025-ben a hazai nyilvánosság.
10. Jelentés az MNB-alapítványok gazdálkodásáról
Miután Matolcsy György tizenkét év után távozott a Magyar Nemzeti Bank elnöki székéből, márciusban kipattant a botrány a régóta az újságírói érdeklődés homlokterében levő jegybanki alapítványok körül. Az Állami Számvevőszék közzétette jelentését, melyben komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított az alapítványi gazdálkodásban, és feljelentést tett.
Az ügy lényege, hogy
Az ÁSZ-jelentés nyomán a Fővárosi Főügyészség nyomozást indított csalás és hűtlen kezelés gyanújával.
Habár az alapítványokról számos korábbi sejtés igazolódott, a céghálókkal, magántőkealapokkal és vagyonkezelőkkel átszőtt, egy évtizede épülő történetből mégsem kerekedett olyan országos botrány, amelynek a hullámai a politika felső szintjéig csaptak volna, sőt Orbán Viktor azóta sem tolta el magától Matolcsyt, helyette a múltban szerzett érdemeit hangsúlyozta.
9. A Tisza sikerrel veszi a jelöltállítást
Többszöri halasztás után novemberben – egyetlen választókerület kivételével – a Tisza Párt felfedte egyéni képviselőjelöltjeit. Előbb, mint a Fidesz, ahol a körzetek 40 százalékában jelöltcsere várható, aminek a kormányoldal még mindig nem ért a végére, az év utolsó előtti napjára is jutott bejelentés. Magyar Péter korábban azzal dicsekedett, hogy nem „szivarfüstös szobákban”, hanem a közösség bevonásával, demokratikus úton választják ki a jelöltjeiket, és bár nem világos, milyen mérlegelési szempontok szerint döntöttek először a szimpatizánsok, majd a kerületben élők, hogy ki hívja ki helyben a Fideszt (hiszen a nyilatkozatstopra ítélt jelöltekről csak pársoros életrajzok váltak ismertté az előválasztás kezdetén), valóban sikerült olyan személyeket találni, akik a politikán kívülről érkeznek. Más közelítéssel:
Emellett a Tisza az összes ismert arcát beveti, köztük olyan hírességeket, mint Nagy Ervin színész és Rost Andrea operaénekes, de indul Tarr Zoltán alelnök és Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök is, miként maga Magyar is. Ezzel éles kontrasztot teremtenek a Fidesszel, amelynek választásról választásra egyre kevesebb frontpolitikusa méreti meg magát: a mostani kormányban csak négy miniszternek van egyéniben szerzett mandátuma, és közülük Lázár János biztosan nem újrázik.
