2024. február 10-én jelentette be lemondását Novák Katalin köztársasági elnök, miután kiderült, hogy a pápalátogatáskor kegyelmet adott egy pedofil bűnsegédjének. Az azóta eltelt egy évben az egyébként lassan mozduló magyar politikában olyan változás játszódott le, ami egy évtized alatt, ha szokott. Ez legnagyobb részt a kegyelmi ügy mellékágán felbukkant Magyar Péternek köszönhető. Ahogy az egy évvel ezelőtti híradások hivatkoztak rá: Varga Judit exférje néhány hónap alatt maga alá gyűrte a sorozatos vereségekben elhasználódott és a széttagoltságát meghaladni képtelen ellenzéket, az év végére pedig a Tisza Párt felzárkózott a Fidesz mellé, vagy – attól függően, melyik számsornak hiszünk – meg is előzte a kormánypártot.
Átlagoltuk és ábrákra tettük az elmúlt bő egy év közvélemény-kutatásait, hogy folyamatában lássuk a pártrendszer átalakulását. Ehhez hét intézet, a Medián, az IDEA, a Republikon, a 21 Kutatóközpont, a Závecz Research, a Nézőpont és a Századvég méréseit vettük alapul, havi bontásban, 2023 novembere és 2024 decembere között.
A felmérések egészen tavaly őszig hasonló trendvonalakat rajzoltak meg. A kormány szolgálatában álló és a független vagy ellenzéki elköteleződésű közvélemény-kutatók azonban októbertől teljesen eltérő valóságokról kezdtek el mesélni. A kormánypárti oldal sem vitatja, hogy Orbán Viktor a NER-történet legerősebb ellenzéki kihívóját kapta a nyakába, de nyugtatólag mellébiggyesztik, hogy így is tekintélyt parancsoló a Fidesz előnye, míg a független vagy ellenzéki intézetek egyre terebélyesedő tiszás vezetést mérnek. Bárhol legyen az igazság, mindkét valóságértelmezés gyökeres változást jelent az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest.
