Belföld

„Jelenléte elképesztően káros volt a teljes piacra nézve” – szakmabeliek a propaganda karmesterének kapitulációjáról

Varga Jennifer / 24.hu
Választási plakát 2024. június 5-én.
Varga Jennifer / 24.hu
Választási plakát 2024. június 5-én.
Balásy Gyula könnyek közt ajánlotta fel céges érdekeltségeit az államnak. Marosi Gergely, a Mito Creative kreatív igazgatója lapunknak azt mondta, az, hogy Balásyék kisajátították a hirdetési piac állami szegmensét, elképesztően nehéz helyzetbe hozta a szakmát. Nem gondolja, hogy a cégbirodalom bármiféle értéket képviselne, hiszen az ügyfélköre lényegében kizárólag állami szereplőkből állt. Szabados Krisztián, a Flow PR ügyvezető igazgatója pedig arról beszélt lapunknak: Magyarországon az az abszurd helyzet állt elő, hogy az állam volt a legnagyobb hirdető, de miután a költések jelentős része indokolatlan és felesleges volt, nem újraosztják majd a piacot, hanem kisebb lesz a piac.

Tálcán kínálta fel a kormányzati propaganda fő végrehajtója, Balásy Gyula céges érdekeltségeit az államnak. A Lounge nevű kommunikációs birodalom vezére könnyeivel küszködve bizonygatta a Kontrollnak adott interjújan, hogy mindent jogszerűen csináltak az állami hirdetési, majd rendezvénypiacon is monopol pozícióba kerülő cégeinél, de mivel az általuk vitt kommunikációs feladatok „túlmutatnak a piaci jellegű feladatokon”, ezek elvégzése „a legjobb helyen bent van, az államháztartásban”.

A Balásy által vitt feladatok valóban túlmutatnak a hagyományos kommunikációs feladatokon: ők hajtották végre a hírhedt kék plakátos kampányokat és a nemzeti konzultációk kommunikációját, az ördögien nevető Sorostól a még ördögibben nevető Zelenszkijig. Az sem volt ellenükre, hogy égből hulló bombaként ábrázolják az Oroszországra kivetett uniós szankciókat, és egy országnak hazudjanak a Tisza adóemelési terveiről.

A kormány 2015-ben hozta létre a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), eredetileg azért, hogy spóroljon az állami kommunikációs kiadásokon. Itt összpontosul az összes minisztérium, állami cég, szervezet és hivatal hirdetési költése. Az elgondolás az volt, hogy a keretmegállapodásba több piaci szereplőt válogatnak ki, akik aztán ajánlatot tehetnek a minisztériumok és állami cégek reklámkampányaira, de végül

2018 óta az összes keretmegállapodást Balásyék nyerték, azóta az összes állami hirdetési az ő markukban összpontosul. 

Balásy az interjúban azt állította, munkájuk kisebb részét tették ki a kormányzati propagandakampányok, ez azonban nem igaz: az utolsó NKOH-s, 225 milliárd forint értékű keretszerződésük majdnem 60 százaléka, mintegy 130 milliárd forint a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodától ered. Ha csak a kormányzati költéseket nézzük, a propaganda szerepe még dominánsabb: a minisztériumok és államtitkárságok kommunikációs kiadásának 90 százaléka ment Rogánékhoz, akik a teljes büdzséjüknek 99,5 százalékát kormányzati kampányokra szánták.

Balásy maga is szépen gyarapodott a bő kezű állami megbízásokból: 2017 óta összesen mintegy 92,5 milliárd forint osztalékot vett ki, a legutóbbi Forbes-lista szerint 78,7 milliárd forintos vagyonával ő az ország 37. leggazdagabb embere.

Arról, mit jelent a kommunikációs szektornak Balásy eltűnése, és hogyan torzította a cégcsoportja a piaci viszonyokat az elmúlt egy évtizedben, a reklámszakma képviselőit kérdeztük.

„Volt egy csomó, értelmetlen költés, amely egyedül azt a célt szolgálta, hogy Balássyhoz folyjon az állami pénz”

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik