Minden korábbinál súlyosabb globális korallfehéredés zajlik, a számítások alapján az esemény a bolygó zátonyainak több mint 80 százalékát érinti – írja a The Guardian. A Coral Reef Watch nevű amerikai kormányzati szervezet legfrissebb adatai szerint a 2023 januárjában megkezdődött folyamat legalább 82 ország, illetve terület zátonyait sújtja, hátterében pedig a tengeri hőség áll.
A korallok zátonyokat alkotva számos más élőlénynek adnak otthont, egyes becslések szerint a tengeri fajok mintegy harmada ilyen helyszíneken él. A korallzátonyok tengeri táplálékokkal és munkalehetőséggel látnak el számos emberi közösséget, emellett bizonyos szélsőséges időjárási eseményekkel, például a viharokkal szemben védelmet nyújtanak.
A korallok ugyanakkor rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra, a bennük található, velük szimbiózisban élő zooxanthellák könnyedén kilökődhetnek, például a meleg hatására. Ezek az egysejtű algák látják el táplálékkal a gazdaszervezetet.
A kilökődésre korallfehéredésként hivatkoznak, mivel a zooxanthellák adják a korallok színeit. Az állapotból a korallok felépülhetnek, ám ha a fehéredés sokáig eltart, az a pusztulásukhoz vezet.
A Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánban az utóbbi időben rekordmagas a hőmérséklet, ami számos korallt károsít, illetve megöl. A mostani a negyedik dokumentált globális fehéredési esemény:
- 1998-ban a zátonyok 21;
- 2010-ben a 37;
- 2014–2017-ben a 68;
most pedig a 84 százalékuk érintett világszerte.
Dr. Derek Manzello, a Coral Reef Watch igazgatója szerint még azok a területek is érintettek, amelyeket eddig védettnek hittek, ezek közé tartozik az indonéziai Raja Ampat. Egyes régiókban, így a világhírű Nagy-korallzátonynál a fehéredés egymást követő években is megfigyelhető maradt.
Az állandó kifehéredés miatt már nincs is kapacitás a szükséges megfigyeléshez. A GCRMN az adatokból jövőre tervez kiadni egy állapotjelentést, de Schaffelke szerint ez sem fog teljes képet adni az esemény hatásairól.
Kiterjedt pusztulás
Észak- és közép-amerikai kutatók elsők között jelezték a rekordforró óceánok okozta fehéredést. Mivel a meleg tartós volt, sokfelé már elkezdődött a visszafordíthatatlan, széleskörű pusztulás: Floridában átlagosan a korallok 20, Mexikó csendes-óceáni részén az 50–93, az indiai-óceáni Chagos-szigeteknél pedig 25 százalékuk veszett el.
A 2023-as extrém hőség után a Coral Reef Watch kénytelen volt három új veszélyességi szintet bevezetni globális riasztási rendszerébe.
Melanie McField, a Healthy Reefs for Healthy People alapítója szerint a fehéredés hátborzongató, ilyenkor hiányoznak a zátonyok élénk színei. Dr. Lorenzo Álvarez-Filip, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem szakembere a Mexikói-öblöt sújtó 2023–2024-es eseményt vizsgálva megállapította, hogy a fehéredés épp a zátonyképző korallokat érinti leginkább, ami többek között a partvonalak védtelenségéhez vezet.
Dr. Valeria Pizarro, a Perry Institute for Marine Science kutatója a Bahama-szigeteknél volt szemtanúja a folyamatnak, beszámolója szerint 2023 júliusában egy szempillantás alatt fehéredtek ki a sekély zátonyok. „Olyan volt, mintha elolvadtak volna a hőségtől” – mondta.
A 2023-ban kezdődő rekordmelegben óriási szerepe volt az ember okozta klímaváltozásnak. A szakértők a korallok védelmében az éghajlati átalakulással szembeni azonnali fellépést kérik.
