Sobri Jóska 1837. február 17-én, a Somogy és Tolna határán fekvő Lápafőnél vesztette életét. Ő volt a magyar történelem egyik legismertebb betyárja, akit e tekintetben csak Rózsa Sándorral lehet összehasonlítani – írja a Rubicon.
Már fiatalon bűnöző lett
Pap József néven született 1810-ben, ragadványnevét a Sopron vármegyében fekvő Sobor után kapta. A férfi először 18 éves korában került összetűzésbe a törvénnyel, amikor legénykedésből részt vett egy disznólopásban. A hatóságok könnyen elfogták, és két év fogságra ítélték, ami egész életét meghatározta.
Miután kijutott a börtönből, valódi bűnözői pályafutásba kezdett: számos rablásban vett részt Győr, Vas és Veszprém vármegye területén. Sobri feltehetőleg részben azért is lett ilyen népszerű, mert még a körözési parancsban is igen jóképű legénynek írták le.
Sobri rettegett bandája
A Sobri Jóska és Milfajt Ferkó vezette banda főként a Nyugat-Dunántúlon garázdálkodott, leghíresebb rablásait a Kónyiban élő győri káptalan és Hunkár ezredes ellen követte el. Ez a bűntény azonban ismét súlyos következményekkel járt, ugyanis a katonatiszt egyenesen Bécsig ment, és az uralkodónál panaszolta be a betyárt. Emiatt Sobriékat 1836-tól öt vármegye katonasága kereste, ezért a rablóvezér úgy döntött, kettéosztja embereit: az egyik csapat a Vértesben húzta meg magát, míg a legendás betyár lovasai a Bakonyon át a Dél-Dunántúlra indultak.
A tűzharcban állítólag Sobri Jóska lelőtte magát, más források szerint viszont a rettegett banditát sikerült élve elfogni, és Tamásiban ő is bitófán végezte.