Nagyvilág

Szürreál a Kremlben – alternatív történelmi tablót festett Putyin Tucker Carlsonnak

Gavriil GRIGOROV / POOL / AFP
Vlagyimir Putyin orosz elnök interjút ad Tucker Carlson amerikai talkshow-műsorvezetőnek a moszkvai Kremlben 2024. február 6-án.
Gavriil GRIGOROV / POOL / AFP
Vlagyimir Putyin orosz elnök interjút ad Tucker Carlson amerikai talkshow-műsorvezetőnek a moszkvai Kremlben 2024. február 6-án.
A hipotetikus magyar területi követelések is felmerültek az Ukrajnával kapcsolatos kérdések kapcsán Tucker Carlson interjújában, amit Vlagyimir Putyin orosz elnökkel készített. Az interjú tele volt szürreális részletekkel, így például Carlson – aki láthatóan képtelen volt Putyin történelmi kiselőadásait követni – felvetette az 1654 előtti határokhoz való visszatérést, illetve a magyarok történelmi jogait Ukrajnával szemben. Aligha tudta, hogy miről beszél, hiszen 1654-ben Magyarország területének nagy részét az oszmán-törökök tartották megszállásuk alatt.

Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök mindvégig azt hangoztatta az amerikai riporternek, Tucker Carlsonnak adott interjújában, hogy a „tényekre alapoz”, valójában egészen szürreális beszélgetést folytatott az amerikai szélsőjobboldal által sztárolt újságíróval.

A magyar idő szerint csütörtökön éjfél körül közzétett interjúban Putyin hosszan és többször foglalkozott Lengyelországgal, de egy ponton Magyarországról és a kárpátaljai magyarokról kezdett beszélni – miután Carlson hagyta, hogy egy körülbelül félórás történelmi(nek látszó) kiselőadást tartson az orosz, a lengyel és a magyar nép históriájáról (az ukrán nép nem került elő).

Ebben a kiselőadásban Putyin arról beszélt, hogy az ukránok nem léteztek külön etnikai csoportként (a nevük is csak azt jelentette, hogy az „ország szélén, végvidékein élők”), és az ukránosítás „valójában” az első világháború kitörése (1914) előtti években az osztrák vezérkar kezdeményezése volt. Putyin szerint a Habsburgok azért kezdték el ezt terjeszteni, hogy Ausztria jobb pozíciókra tegyen szert a közelgő háborúban a cári birodalom határvidékein. (Putyin elfelejtette megemlíteni, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia vezérkaráról beszél, a magyarokat pedig ebben a történelmi kiselőadásában egyszer sem említett olyan kontextusban, ami orosz szempontból negatív lett volna.)

Gavriil GRIGOROV / POOL / AFP Vlagyimir Putyin orosz elnök interjút ad Tucker Carlson amerikai talkshow-műsorvezetőnek a moszkvai Kremlben 2024. február 6-án.

Ami az 1914 előtti ukrán törekvéseket illeti, az orosz elnök azt mondta: elsőként Lengyelországban vetődött fel, hogy az ezeken a területeken élők nem oroszok lennének, a lengyelek ugyanis megpróbálták polonizálni a mai Nyugat-Ukrajna lakosságát. Putyin ugyanakkor szót sem ejtett azokról a véres küzdelmekről, amelyeket az ukránok és lengyelek folytattak egymással a 20. században, hiszen ezzel elismerte volna, hogy az oroszoktól függetlenül létező ukránok a nemzeti szuverenitásukért küzdöttek. (Egymás gyilkolását természetesen ma az ukránok és a lengyelek sem szokták hangsúlyozni – egészen más okokból.)

Lengyelországról Putyin azt hangoztatta, hogy együttműködött Hitlerrel a második világháború előtt, például Csehszlovákia felosztásakor. (Az orosz elnök Magyarország és Hitler viszonyáról egy szót sem ejtett, mint ahogy Csehszlovákia 1938-as felosztását felidézve sem említette az első bécsi döntést, vagyis azt, hogy Magyarország a Felvidék déli sávját, a mai Szlovákia déli részét Hitler és Mussolini segítségével szerezte vissza átmenetileg.)

Az 1939-es MolotovRibbentrop (más néven: SztálinHitler) paktumot pedig egészen új megvilágításba helyezte az orosz elnök – legalábbis a közép-európai szempontból. Moszkva és Berlin akkori megállapodását úgy minősítette, hogy történelmi orosz területek kerültek így a Szovjetunióhoz, például a mai Nyugat-Ukrajnában. Arról nem beszélt, hogy Sztálin és Hitler valójában ebben a paktumban a második világháború kitörése előtti napokban felosztotta Kelet-Európát, és ezzel hosszú távra megpecsételte a balti államok és Lengyelország sorsát. Utóbbit valójában a két totalitárius birodalom roppantotta össze: 1939 szeptemberében Lengyelország keleti felét Sztálin Szovjetuniója foglalta el, és persze Putyin egy szót sem ejtett a lengyel tisztek brutális kivégzéséről Katynban, amelyet Sztálin pribékjei hajtottak végre.

Miközben Putyin a lengyeleket támadta, kitért arra, hogy a központosított orosz állam középkori megerősödése azzal függött össze,

  • hogy ugyanaz a hit,
  • ugyanaz a nyelv,
  • az egységes terület
  • és integrált gazdasági kapcsolatok jellemezték azt.

Nem nehéz felismerni, hogy Putyin a saját vágyálmát vetítette vissza a történelmi időkbe, hiszen az a párt, amely őt a közelgő oroszországi elnökválasztásra jelölte, az Egységes Oroszország nevet viseli. Valójában ez az egységes és erős Oroszország a középkorban még ritkán volt egységes és erős.Az újkorban, az 1700-as években I. Péter és Nagy Katalin idején már beszélhetünk erről, de például az 1600-as években a Dnyeper vidékén kozákok éltek, ráadásul döntően lengyel fennhatóság alatt egészen a 17. század közepéig.

A kozákokért egyébként máig tart a „történelmi” küzdelem: lengyelek, krími tatárok, oroszok, ukránok – pontosabban az ukránok elődei – voltak ők? Ezt a kérdést nem ebben a cikkben fogjuk eldönteni, de lehetséges, hogy a felsorolt népek mindegyikéből olvadt össze ez a katonáskodó réteg, amelynek tagjai a korabeli és későbbi magyar kurucokhoz és hajdúkhoz hasonló társadalmi helyzetben voltak.

Ha a végvidékek lakóinak nevezzük őket – Putyin szerint az ukrán szó ezt jelentette ekkortájt –, akkor 1654-ben ezek a „lakók” döntő lépésre szánták el magukat. Csalódtak a lengyel uralomban, a lengyelek elutasították a követeléseiket, ezért az orosz cárhoz fordultak, és a cári birodalomhoz kívántak csatlakozni.

A Tucker Carlson-interjúban Putyin kiemelten foglalkozott ezzel az esztendővel. Ez az év számára ugyanis történelmi szempontból és jelenlegi politikai törekvései szempontjából, továbbá az Ukrajna ellen indított háborúja miatt is kulcsfontosságú. Putyin átadta Tucker Carlsonnak annak a levélnek a másolatát, amelyet Bogdan Hmelnyickij – a Dnyeper mentén élő kozákok akkori vezetője – az orosz cárnak írt, melyben Oroszország uralkodójának „erős keze” alá kívánta helyeztetni magukat. Ez az 1654-es dokumentum és az utána következő események azért létfontosságúak most Putyin számára, mert 1654 után háború tört ki Lengyelországgal, és végül a Dnyeper balpartja az ezutáni években került Oroszországhoz. A többi rész, azaz „minden történelmi orosz terület, délen és nyugaton” később, Nagy Katalin idején került Oroszországhoz – mondta Putyin.

Az orosz elnöknek ezt a korábbról is ismert állítását Timothy Snyder amerikai történész egyébként már rég megcáfolta. Snyder szerint ezer éve, a később Új-Oroszország néven emlegetett területek jelentős része nem volt a Kijevi Rusz fennhatósága alatt. Így a mai Herszon vidéke, a Krím és a Fekete-tenger partvidéke nem „történelmi orosz terület”. Viszont ezek a területek nagyjából megfelelnek annak a térségnek, amit az orosz hadsereg jelenleg megszállás alatt tart Ukrajnából. Vagyis az 1654-es levél a mai hadicélokat szolgálta igazolni – Putyin értelmezésében.

De hagyjuk a csúsztatásokat, és térjünk vissza 1654-be, mert Tucker Carlson itt mindent összekevert hirtelen az interjúban. A totális félreértések miatt 1654 kapcsán szóba kerültek a magyarok is.

Putyin ugyanis arról is beszélt, hogy 1918 után a Szovjet-Ukrajnához Lenin csatolt bizonyos területeket, és ezek sosem voltak Ukrajna részei. Ezzel némileg önmagának is ellentmondott, hiszen később arról beszélt, hogy Ukrajna gyakorlatilag sosem volt egy valódi ország. Putyin szerint ugyanis:

Ukrajna egy mesterséges állam, amelyet Sztálin akarata formált.

Gavriil GRIGOROV / POOL / AFP Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024. február 6-án.

Itt arra utalt, hogy Ukrajnához csatolták Magyarország és Románia egyes részeit. Putyin ebben az esetben is eltekintett attól, hogy formailag Sztálin Csehszlovákiával „egyezett meg” Kárpátalja elcsatolásáról, aminek területét egyrészt Hitler és Mussolini döntőbíráskodása, majd egy megszállási akció révén szerezte vissza átmenetileg Magyarország 1938–1939 folyamán.

Ennek kapcsán a teljesen összezavarodott Tucker Carlson felvetette, hogy akkor vissza kellene-e térni az 1654-es határokhoz. Erre Putyin természetesen nem adott határozott választ, annyira anakronisztikus volt a felvetés, hiszen ekkor Magyarország jelentős részét például az Oszmán Birodalom tartotta az uralma alatt. Lehet, hogy Putyin ezt tudta, lehet, hogy nem, mindenestere „udvariasan” – nem kioktatva Carlsont – úgy válaszolt: nem biztos benne, hogy az 1654 előtti határokhoz kellene visszatérni.

Erre fel kérdezett vissza Tucker, amint ezt már ismertettük az interjúról szóló összefoglalónkban is, hogy joga van-e Magyarországnak visszakapni Kárpátalját, illetve erről beszélgettek-e Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Putyin azt válaszolta, hogy soha nem beszélgettek erről, de azt biztosan tudja, hogy a kárpátaljai magyarok vissza akarnak térni „a történelmi országukba”.

Mindebből látszik, hogy Putyin hű maradt önmagához: hosszú évek óta játszik a magyar történelemmel, időnként revizionista álmokat is ébresztgetni próbál is, de konkrétan persze sosem fogalmaz meg ilyen törekvéseket. Mindez orosz szempontból egyértelmű: térségünk destabilizálása fontos a Kremlnek, a magyar-ukrán vagy a magyar-román viszony kiélezése elsősorban a Kijevvel háborúzó Kreml érdeke. Ráadásul a NATO iránt rendkívül elkötelezett Románia pozíciójának gyengítése sem áll távol az orosz politikustól.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik