Ha most elhárítanák a jogszabályi akadályokat az elől, hogy a szélerőművekre építési engedélyt lehessen szerezni, és nem korlátoznák a lehetőségét annak, hogy felcsatlakozzanak a villamosenergia-hálózatra, akkor legkorábban 2026 környékén nőhetnének ki a földből az új szélparkok Magyarországon. Legalább ennyi idő lenne szükséges az engedélyeztetéshez és a pénzügyi megtérülések vizsgálatához. Utóbbinak része az egy-két évig tartó szélmérés, amelyet az elmúlt 12 évben egyetlen szereplő sem tett meg – magyarázta a 24.hu-nak Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke.
Úgy tűnik azonban, hogy a politika közbeszól: Lantos Csaba energiaügyi miniszter éves parlamenti meghallgatásán hangsúlyozta: olyan sok – főként napelemes – erőművi engedélyes várja, hogy csatlakozhasson a villamosenergia-hálózathoz, hogy 2029-nél hamarabb aligha létesülhet új szélturbina. „Ez a dátum azonban nincs kőbe vésve. Sok olyan függőben lévő erőművi engedély van, ami még keresi a vevőket, így lehetséges, hogy lesz olyan beruházás, ami hamarabb megvalósulhat” – fűzte hozzá a miniszter, nem kibontva a részleteket.
A kedvezőtlen szabályozási környezet miatt 2010 óta egyetlen szélerőmű sem épült az országban, a beruházásokat pedig végképp ellehetetlenítette az a 2016-os kormányrendelet, mely 12 kilométerben szabta meg az új turbinák lakott vagy beépítésre szánt településrészektől mért távolságát. Ez a szabály lényegében azt írta elő, hogy a két önkormányzat közötti településhatárnak minimum 24 kilométert kellene kitennie, Magyarországon azonban nincs két olyan település, ami ennyire távol lenne egymástól.
Az Energiaügyi Minisztérium a múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott egy rendelettervezetet, amely szerint a kormány 12 kilométerről 700 méterre csökkenti a szélerőművek védőtávolságát. Emellett a szélkerekek telepítésére szánt területeken az általános építménymagassági korlátot nem alkalmaznák, eddig ugyanis 150 méternél magasabb torony nem kaphatott építési engedélyt. Ekkora méretű tornyokat azonban ma már nem készítenek a gyártók, a korszerű erőművek magasabbak. Valamint hatályon kívül helyeznék a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat is. Az új jogszabályok 2024 január 1-jétől lépnének hatályba.
Mint korábban megírtuk, a jogszabály-módosítást nem önszántából lépi meg a kabinet, hanem az Európai Bizottság ajánlásai nyomán. Ez ugyanis az egyik feltétele annak, hogy hazánk hozzáférhessen az uniós helyreállítási alap (RRF) 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő forrásaihoz.
A szélipari szakma szerint a 700 méteres védőtáv már megfelelő beruházási lehetőségeket teremt, ezzel Magyarország EU-s összevetésben a középmezőnybe kerül, ugyanis ahol ilyen jellegű korlátozások vannak, ott 500 méter és egy kilométer között mozog az előírt védőtávolság – világított rá a MSZIT elnöke.
Sok további olyan jogszabályi akadályozó tényező van, ami elejét veszi annak, hogy a fejlesztők belevágjanak egy ilyen beruházásba. Lendvay példaként említette azt a meglévő korlátozást, mely szerint egy adott széltorony egy kilométeres sugarú körzetében az összes ingatlantulajdonosnak hozzá kell járulnia az építkezéshez. Így számos, akár több száz tulajdonos beleegyezésére is szükség lehet egy-egy fejlesztéshez, ami például a birtokosok elérhetetlensége vagy elhalálozása miatt megugorhatatlan a kivitelezők számára.
Valószínűsíthetően ilyen esetekben a jogalkotási lehetőség már nem az energiaügyi, hanem az építésügyi tárca hatáskörében van. Az úgynevezett könnyített térségek kijelölésében pedig a helyi és vármegyei önkormányzatokat is be kell vonni a döntéshozatalba. A részletszabályokat mind rendezni kell ahhoz, hogy akárcsak egyetlen projekt előkészítése meginduljon, és az erőmű-építésekre pályázatokat lehessen kiírni.
Újabb hálózati stoppal állhatnak elő
Lantos Csaba nem részletezte, hogy a hálózat miért nem lehet alkalmas 2029-ig arra, hogy befogadja a szélerőművek által termelt áramot, de utalása világossá teszi, hogy a kormány egyazon érvek mentén látja nemkívánatosnak a szélparkok megjelenését, mint amelyekkel a tavaly elrendelt napelemstopot igazolta.
Bár a napelemes érdekképviseletek kétségbe vonták azt az érvet, hogy a hazai hálózati rendszer kapacitása túl szűkös lenne, amennyiben a rendszerirányító Mavir Zrt. és az elosztóhálózat-üzemeltetők (például az MVM és az E.On) azt mondják, hogy a szükséges háttérberuházások miatt csatlakozási időpont csak hat év múlva adható ki, akkor a minisztérium érvelhet azzal, hogy ebbe nincs beleszólása. Ha műszaki akadályokkal igazolják a csúszást, akkor azt az Európai Bizottságnak is nagyon nehéz lesz vitatnia – szögezte le Lendvay Péter.
Annyi biztos, hogy a villamosenergia-hálózat túlterheltsége nem országos szintű probléma, hiszen az államok közötti tranzittevékenység miatt jóval több áram folyik át a magyar hálózaton, mint amennyire itthon szükség van. A területi kiegyenlítetlenségek miatt csak egy-egy országrészben alakulhatnak ki szűkületek: ilyen pontok lehetnek például azok, ahol a Dunán keresztül vezetik át az áramot, vagy a fejlődő ipari körzetek, például Kecskemét és Debrecen környéke, ahol a rendkívül nagy villamosenergia-igény miatt jöhetnek létre „dugók”.
Eközben viszont országszerte számos helyen és igen nagy hosszban vannak folyamatban hálózatfejlesztési beruházások: a Mavirnál és az elosztóknál összesen 160 milliárd forint értékben. Az E.On Hungária például 2026-ra ígérte 74 milliárd forintos projektjének befejezését. Mi több, Brüsszel várhatóan felszabadítja a Repower EU program közel egymilliárd eurónyi hitelrészét, amely jelentős hálózatkorszerűsítési forrásokat tartalmaz.
Arra a kérdésre, hogy a rendszerirányító és az elosztók esetleg politikai sugallatra hangsúlyoznák túl a hálózati szűkületek tartós jelenlétét, a MSZIT-elnök annyit válaszolt:
eddig a mi hátrányos helyzetünket 90 százalékban a politika okozta, és nem a műszaki-technológiai hiányosságok.
Hozzátette: az a döntés már megszületett, hogy a napelemes rendszerek, illetve az akkumulátoros erőművek hálózati csatlakozását fogják előrehozni. A hazai napelemes kapacitások a minisztérium szerint már elérték az 5600 megawattot, s rengeteg a közzétételi eljárásokban beadott további ipari és lakossági igény. Ha létrehozzák ezeket a rendszereket, akkor a hálózati terhelésük egyre inkább okozhat műszaki problémákat.
Kivételezettek: ki lehet az, aki már beadott kérelmet?
A meglévő korlátozások ellenére hatalmas a befektetői érdeklődés a szélenergia fejlesztések iránt Magyarországon. S bár építési engedélyt még nem lehet beszerezni szélerőművekre, hálózati csatlakozási jogosultságot eddig is lehetett kérelmezni a Mavir kapacitástenderén. Az itt sorban állókról szólva mondta azt Lantos Csaba, hogy sok a függőben lévő erőművi engedély, s aki már lépett, az esetleg hamarabb kaphat hozzáférést. Hogy mennyien, és kik lehetnek ők, arról a szakszövetségnek nincs tudomása, adataikat pedig a Mavir nem adja ki.
Azok az igénybejelentők, akik a tavalyi, idén nyáron lezárult közzéteteli eljárás során adták be kérelmüket, elvileg 2026 és 2028 között kaphatják meg csatlakozási engedélyüket korlátozott hozzáféréssel. Az idei kapacitástenderen december 31-ig még bárki beadhatja csatlakozási kérelmét. De aki a most belengetett szabályváltozások miatt felbátorodik, az a közzétételi eljárás szerint tényleg csak 2029-től juthat hozzá engedélyéhez – magyarázta Lendvay.
Ám a meglévő feltételek olyan „elrettentők”, hogy súlyos pénzeket kockáztat az, aki beadja a kérelmét. A tenderen ugyanis kaucióként a beruházás teljesítményével arányosan be kell fizetni 4,5 millió forintot megawattonként. Amikor a kérelmező megkapja a hálózati csatlakozásról szóló műszaki-gazdasági tájékoztatót, onnantól kezdve húsz napja van arra, hogy döntsön: elfogadja-e a feltételeket, vagy sem. Ha nem, akkor visszakapja az összes kauciót. Ha viszont igent mond, onnantól kezdve nem jár vissza neki a pénz, és egy éven belül csatlakozási szerződést kell kötnie az áramszolgáltatóval. Ettől fogva pedig újabb letéteket és garanciákat kell elhelyeznie arra vonatkozóan, hogy valóban megvalósítja a beruházást.
Jelenleg azonban elfogadott szabályváltozások híján rengeteg a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy milyen formában lehet majd építési engedélyhez jutni. Az önkormányzati szintű engedélyeztetés különösen sok kétséget vet fel.
Ilyen környezetben rendkívül nehéz befektetőt találni a leendő projektekre.
Nem kizárt, hogy politikailag nagyon erős hátszelű vállalkozók állnak a függőben lévő engedélyek mögött
– értékelt az érdekképviseleti elnök.
Lantos már előre tud olyat, amit más senki?
Az energiaügyi miniszter állítása szerint összesen 1–1,5 gigawattnyi (GW) szeles kapacitás az, amit közgazdaságilag észszerűen létre lehet hozni az országban. A MSZIT azonban nem tett ilyen típusú becslést. Ennek oka Lendvay szerint az, hogy senki nem tudhatja előre, hogy a befektetők összesen mekkora kapacitású fejlesztéseket ítélnek majd megtérülőnek. Könnyen lehet, hogy lesz olyan beruházó, aki 10 helyett 20 éves megtérülést is elegendőnek tart majd, s a bankbetét helyett olyan értékálló berendezésbe helyezi a pénzét, mint a szélerőmű. Nem lehet előre megmondani, hogy mi lesz jó a szereplőknek egy olyan szektorban, ahol jellemzően csak a fejlesztők „profitéhsége” szab határokat a bővítéseknek.
Ha a miniszter azt mondta volna, hogy a megújuló energiaforrásra épülő, időjárásfüggő technológiák csak 1,5 GW erejéig építhetők be a energiamixbe, mert a villamosenergia-rendszer csak ennyit képes kezelni, az egy értelmezhető érv lett volna. Az viszont nonszensz indok, hogy közgazdaságilag nem éri meg ennél több – fogalmazott.