November 23-án lejárt a határideje az új Erasmus-szerződések megkötésének, és mivel a magyar kormány még nem kapott visszajelzést az Európai Bizottságtól a korábban leadott javaslataira, a kabinet a határidő meghosszabbítását kérte – mondta el az Inforádiónak a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Hankó Balázs.
Az államtitkár Iliana Ivanova uniós biztossal egyezetett a kérdésben, annak reményében kért tőle további három hónapot, hogy ha lesz megegyezés, akkor az Erasmus-megállapodások a február végéig kitolt határidőben még megköthetők lennének, és ezzel a modellváltó egyetemek sem maradnának le jövő ősztől a programról.
Az Erasmus-ügy még az év elején pattant ki, amikor kiderült, nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi felsőoktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amiket ilyen alapítványok tartanak fenn. Vagyis azon hallgatók estek el az erasmus lehetőségétől, akik olyan felsőoktatási intézménybe járnak, amelyet valamely kormányközeli alapítvány tart fenn és üzemeltet. Azóta egy sor, a kormányban pozíciót betöltő vagy hozzá kapcsolható személy mondott le kuratóriumi tagságáról, Varga Mihálytól kezdve Szili Katalinon át Varga Juditig és Szijjártó Péterig, de azóta sem sikerült az ügy végére pontot tenni.
„A magyar oktatók, kutatók és diákok érdekében ezt szükségszerűen meg kell lépnünk, persze hangsúlyozva azt, hogy ilyen modell nem egyedülálló és a világon számos helyen működik” – utalt most Hankó Balázs a tömeges lemondásokra, hozzátéve, hogy a bizottság újabb és újabb követeléseket támaszt a közalapítványi modellel szemben, ami véleménye szerint egyébként egy elfogadott nemzetközi megoldás, amely versenyképesebbé tette a magyar felsőoktatást.
