Azerbajdzsánba látogatott pénteken Orbán Viktor, ahol az ENSZ Közép-Ázsia Gazdaságainak Különleges Programjának (SPECA) újraélesztése alkalmából rámutatott arra, miként érnek össze a térség és a magyar nemzetgazdaság érdekei:
A keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává tesszük Magyarországot
– jelölte ki az irányt a kormányfő az MTI tudósítása szerint.
Orbán saját, a nemzetközi politikában eltöltött 33 évét részletezte a rendezvényen, megállapítav, hogy az utolsó 10 év egészen különböző volt a megelőző 20-hoz képest, hiszen az elmúlt évtizedben volt pénzügyi válság, bevándorlási válság, világjárvány, ukrajnai háború, most pedig a Közel-Kelet biztonsága forog veszélyben. Mint mondta, az említett kihívásoknak Európa belekerült a frontvonalába, Európában háború van, a versenyképessége romlik, egyre több európai országban vannak párhuzamos társadalmak, és folyamatosan nő a terrorfenyegetettség.
„Az európai gazdasági növekedés az elmúlt három évtizedben biztos alapokon nyugodott, az ötlet egyszerű volt, de zseniális: a fejlett nyugati technológiát kötötték össze a könnyen és olcsón hozzáférhető keleti, alapvetően orosz energiahordozókkal. Azonban a háború miatt és az arra adott válaszok következtében ez az együttműködés szétesett, ráadásul úgy, hogy közben semmilyen új stratégia nem jött létre” – elemezte a kialakult helyzetet Orbán, szerinte nagy vita zajlik most Európában arról, hogy miként kapcsolódjon a kontinens a tőlünk keletre lévő világhoz. „Ebben a vitában két iskola van: az egyik inkább leválni akar, a másik pedig összekapcsolódást” – mondta.
Mi azt akarjuk, hogy a most formálódó világgazdasági korszakot az összeköttetések és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés határozza meg. Közép-Ázsia és Európa összeköttetése nélkül nem tudunk alkotni új sikeres európai gazdasági stratégiát
– jelentette ki.
Közép-Ázsia szerepe szerinte jelentősen megnőtt európai nézőpontból, és ahhoz, hogy a következő időszakban összeköttetések és civilizált keleti-nyugati együttműködés legyen, kellenek közvetítők. Itt tette hozzá, hogy ők Európából Közép-Ázsiára olyan területként tekintenek, amely összeköti az európai és keleti szállítási, kereskedelmi és digitális útvonalakat. A kormányfő szerint az Európa és Ázsia közötti biztonságos, kiszámítható, modern szállítási útvonal megléte alapvető magyar nemzetgazdasági érdek is.
A mi nemzetgazdasági stratégiánk arra épül, hogy a keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává tesszük Magyarországot. Magyarországon a legmagasabb az ázsiai befektetések aránya, és a Közép-Ázsiából érkező energiahordozók szerepe a gazdaságunk működtetésében egyre nagyobb
– fűzte hozzá, hagsúlyozva, hogy ezt a folyamatot erősíteni akarják a jövőben, ezért támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely Közép-Ázsiát erősíti és támogatja a térség országainak az együttműködését. „Ezért Magyarország nemcsak támogatta, hanem társszerzőként jegyezte is az együttműködést méltató ENSZ-határozatot, és hétfőn, amikor az ENSZ ezt elfogadta, Magyarország külügyminiszteri szinten képviseltette magát” – emlékeztetett.
A kormányfő arról is beszélt, hogy Azerbajdzsánnal nem „gázbarátságot”, hanem testvéri barátságot építenek.
Testvéri nemzetek vagyunk, de a két ország között az elmúlt időszakban sikerült létrehozni egy erős energetikai együttműködést
– magyarázta a két ország kapcsolatát, végezetül ígéretet tett, hogy Magyarország a jövőben is örömmel vesz részt a közép-ázsiai országok gazdasági együttműködését fejlesztő munkában.
