Élő Nagyvilág

Megnyílt a rafahi átkelő Egyiptom és a Gázai övezet között

Mahmoud Khaled / Getty Images
Mahmoud Khaled / Getty Images

Pénteki közvetítésünket itt olvashatják vissza.

Izrael nem lassít, fokoznák a Gázai övezet elleni légicsapásokat

Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy már szombattól fokozni akarja a Gázai övezet elleni légitámadásokat a Hamász ellenőrizte terület elleni offenzívája következő szakaszának előkészítése jegyében.

„Akkor lépünk a háború következő szakaszaiba, ha a feltételek optimálisak lesznek számunkra” – mondta Daniel Hagari tábornok, a hadsereg szóvivője a televízióban élőben közvetített sajtótájékoztatóján egy, a szárazföldi hadművelettel kapcsolatos kérdésre válaszolva. Hagari egyúttal megerősítette, hogy legkevesebb 210 többségében izraeli túszt tartanak fogva a Gázai övezetben, továbbá újra felszólította Gázaváros lakóit, hogy a biztonságuk érdekében vonuljanak ki az övezet déli részébe.

Előzőleg szombaton az izraeli hadsereg több vezetője ellátogatott a frontra a katonákhoz, közölték, hogy folyik a fegyveres erők felkészítése az esetleges gázai övezeti szárazföldi intervencióra. A gázai egészségügy-minisztérium közben arról tájékoztatott, hogy az övezetben indított izraeli műveletek halálos áldozatainak száma elérte az 4385-öt, a sebesülteké pedig a 13 651-et.

 

(MTI)

A Hezbollah páncéltörő rakétákat lőtt ki izraeli területre

Folytatódott a lövöldözés szombaton az izraeli-libanoni határon, a Hezbollah egy fegyverese meghalt a dél-libanoni Hula térségében – közölte az Irán támogatta fegyveres libanoni szervezet, hozzátéve, hogy összesen tizennégy emberüket ölték meg két hét alatt, amióta a határtérségben kiszélesedett erőszak.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy egy sor incidens történt szombaton, Baram falu irányából a Hezbollah fegyveresei páncéltörő rakétát lőttek ki izraeli területre. Az NNA libanoni nemzeti hírügynökség több izraeli támadásról számolt be.

Naim Kászim, a Hezbollah helyettes vezetője ismét kilátásba helyezte a helyzet eszkalálódását. „Az események függvényében, ha történik olyan esemény, amely a fokozottabb beavatkozásunkat igényli, megtesszük” – mondta az elesett Hezbollah-harcos temetésén. A Hamász  Izrael elleni október 7-i támadása óta az izraeli hadsereg készültségben van az északi határ közelében, hogy elhárítsa a Hezbollah esetleges offenzíváját. Az Izrael és a Hamasz közötti háború kezdete óta legkevesebb huszonhárom ember halt meg Dél-Libanonban. Közöttük tizennégy a Hezbollah fegyverese volt, de voltak polgári áldozatok is, közöttük a Reuters brit hírügynökség újságírója, Iszám Abdalláh. Izraeli oldalon három katona és egy polgári személy halt meg a Hezbollahhal vívott tűzpárbaj során.

(MTI)

A hadifoglyokról nem hajlandó tárgyalni a Hamász

A terrorszervezet közölte, hogy addig nem fognak tárgyalásokba bocsátkozni az izraeli hadifoglyok elengedéséről, amíg Izrael be nem fejezi a Gázai övezet elleni agresszióját. Ami viszont a civileket illeti, pénteken épp a Hamász volt az, ami utalt rá, hogy az azonnali tűzszünetért hajlandó lenne túszokat szabadon engedni.

(Independent)

Közel százezeren tüntettek London utcáin Palesztináért

Az AP több tízezer emberről ír, a BBC értesülései szerint közel százezer ember tüntet a brit fővárosban Palesztina mellett.

A menet a londoni kormányzati főutcához, a Whitehallhoz vonult innen nyílik a Downing Street, amely a brit miniszterelnökök hivatalának és rezidenciájának nyújt otthont. A Scotland Yard már előre felhívta a szombati tüntetés résztvevőinek figyelmét arra, hogy nem nézi tétlenül, ha a demonstráción gyűlölet vezérelte bűncselekmények elkövetését észleli. ilyen esetekre a londoni rendőrség beavatkozást helyezett kilátásba. Szombat estig mindazonáltal nem érkezett jelentés rendbontásokról és őrizetbe vételekről.

Photo by HENRY NICHOLLS / AFP

 

Londonban és más brit nagyvárosokban egy hete is tartottak demonstrációkat a palesztinok mellett. A múlt szombati tüntetésen 15 embert őrizetbe vettek. A mostani demonstrációt 1500 rendőr biztosította.

A Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya a Hamász Izrael ellen két hete végrehajtott támadása óta számos alkalommal felhívta a demonstrációk szervezőinek és résztvevőinek figyelmét arra, hogy a Hamász és az október 7-i terrortámadás nyilvános dicsőítése súlyos bűncselekmény. A brit terrorizmusellenes törvény alapján 14 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók, akik a brit kormány által militáns terrorszervezetnek minősített csoportokhoz csatlakoznak, e csoportokat bármilyen módon támogatják, illetve másokat ilyen csoportok támogatására biztatnak.

A brit kormány két évvel ezelőtt terrorszervezetté nyilvánította a Hamászt, amelynek nagy-britanniai tevékenységét és támogatását törvényen kívül helyezte. A szombati londoni tüntetésen az előzetes hatósági figyelmeztetések ellenére többször is hallható volt a “From the river to the sea, Palestine will be free” (A folyótól a tengerig Palesztina szabad lesz) jelmondat, amely arra utal, hogy az ezt skandálók szerint a szabad palesztin államot a Jordán folyó és a Földközi-tenger között, vagyis jórészt Izrael területén kell létrehozni.

Suella Braverman brit belügyminiszter már a múlt heti tüntetés előtt levelet intézett az angliai és a walesi rendőrkapitányságok parancsnokaihoz, annak megfontolására kérve a rendőri vezetőket, hogy a jelmondat, amely korábbi Izrael-ellenes tüntetéseken is rendszeresen elhangzott, nem tekinthető-e Izrael megsemmisítését célzó, erőszakcselekmények végrehajtására irányuló szándék kifejezésének.

 

(MTI)

Az arab országok elítélték a Gázai övezet izraeli bombázását

Elítélték az arab országok vezetői a Gázai övezet két hete tartó izraeli bombázását, és a közel-keleti békefolyamat felújítására szólítottak fel szombaton a Kairói Béke Csúcstalálkozón. Az Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kezdeményezésére összehívott találkozó célja, hogy megvitassák egy kiterjedt regionális háború megelőzésének módozatait.

Az egyiptomi elnök megnyitó beszédében elutasította azt az elképzelést, hogy a palesztinokat a Gázai övezetből az egyiptomi Sínai-félszigetre telepítsék át, mert szerinte ezzel a palesztin kérdés megoldatlan marad. Kijelentette: Egyiptom elkötelezett a humanitárius segítségnyújtás biztonságos, akadálytalan és fenntartható áramlásának biztosítása mellett a Gázai övezetbe.

II. Abdalláh, Jordánia királya az ellenségeskedés és a Gázai övezet blokádjának azonnali beszüntetésére szólított fel. Az uralkodó szerint rendszeres humanitárius segítségnyújtásra van szükség a bombázásoktól szenvedő palesztin lakosság számára. Az arab világ számára a jelenlegi válság üzenete az az uralkodó szerint, hogy a palesztin életek kevésbé fontosak, mint az izraeliek. Úgy vélte, hogy ami most a Közel-Keleten történik, az a tartós és igazságos rendezés érdekében tett béketörekvések kudarca.

António Guterres ENSZ-főtitkár azonnali tűzszünetet és a túszok szabadon bocsátását követelte. Hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni a vérontás megállítása és a két független állam létrehozása érdekében.

A fórumon Egyiptom meghívására 34 ország vesz részt, köztük a legtöbb arab állam – ezen belül Bahrein, Irak, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia – vezetői, több nyugati ország, valamint három nemzetközi szervezet, az ENSZ, az Arab Liga és az Afrikai Unió képviselői. Jelen van mások között Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Annalena Baerbock német külügyminiszter, de Izrael hiányzik a találkozóról. Az Egyesült Államok, a zsidó állam fő szövetségese is csak alacsonyabb szinten, kairói nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjével képviselteti magát.

 

(MTI)

Palesztin elnök: „Nem fogjuk itt hagyni a földünket”

Több európai és közel-keleti vezetőhöz hasonlóan a Palesztin Autonómia Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász is Kairóban van az egyiptomi békecsúcson, ahol a gázai konfliktusra próbálnak az érintettek valamilyen megoldási tervet találni.

A BBC jelentése szerint nem sokkal ezelőtt szólalt fel Abbász, beszédét pedig rögtön egy olyan kijelentéssel indította, miszerint senki nem üldözheti el a palesztinokat a földjükről.

Soha nem fogjuk elfogadni az áttelepítést, a földünkön maradunk, bármilyen kihívások elé is állítsanak bennünket

– szögezte le.

Abbász ezután az izraeli agresszió beszüntetését és a Gázai övezetbe vezető átkelők azonnali megnyitását követelte a humanitárius segélyek eljuttatása érdekében. Elítélte a civil lakosság elleni támadásokat, és felszólított az összes túsz szabadon bocsátására. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Gázai övezet lakosait máshová telepítsék át. Egyúttal felszólította az ENSZ-t, hogy vállaljon felelősséget a palesztin nép védelmében. Hangsúlyozta, hogy a biztonság és a béke csak úgy érhető el, ha életbe léptetik a kétállami megoldást, vagyis az 1967-es határokon belüli Izrael mellett egy független palesztin állam létrehozását.

A Palesztin Hatóság vezetőjeként Mahmúd Abbbász Ciszjordánia területein az illetékes vezető, a Hamász által irányított Gázai övezet felett nincs semmilyen hatalma.

Izraeli veszteségmérleg: eddig több ezer izraeli halottja és sebesültje van a háborúnak

Az izraeli hadsereg veszteségmérlege szerint a zsidó állam és a Hamász palesztin szervezet között két hete kirobbant fegyveres harcoknak izraeli részről eddig több mint 1400 halálos áldozata és több mint 4600 sebesültje van, és a Hamász több mint 200 túszt tart fogva.

Az X platformon szombaton közzétett adatok szerint a Gázai övezetből 6900 rakétát lőttek ki Izraelre, melyek közül több mint 450 az övezeten belül csapódott be. Az izraeli hadsereg a Hamász tucatnyi vezetőjét és több mint 1000 tagját “semlegesítette”, egy részüket izraeli felségterületen.

A Gázai övezetet ért izraeli megtorló légicsapásoknak a Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium szerint legkevesebb 4137 áldozatuk van. (MTI)

Gázába ért a WHO egészségügyi segélyszállítmánya

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségügyi szállítmánya a Gázai övezet irányába átlépte a rafahi határt, idézte a Guardian a szervezet főigazgatóját. Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint a mostani mennyiségnél sokkal többre van szükség.

Megnyílt a rafahi átkelő Gáza és Egyiptom között

Helyi idő szerint reggel tízkor megnyílt az átkelő Rafahban, közölte az Amerikai Egyesült Államok izraeli nagykövetsége. Hozzáteszik: nem tudják, a megnyitás után meddig lesz szabad az átkelés. Azt írják, ha amerikai állampolgárok számítsanak arra, hogy az átkelő gázai, illetve egyiptomi oldalán is hatalmas káosz lesz.

A Sky videót is közölt az átkelőről:

Kudarcot vallottak 50 túsz szabadon bocsátásáról folytatott tárgyalások a Hamásszal

Kudarcot vallottak túszok egy nagyobb csoportja, mintegy 50 ember szabadon bocsátásáról folytatott tárgyalások, amelyeket az Egyesült Államok, Izrael és Katar folytatott a Hamász iszlamista terrorszervezettel – közölte a Wall Street Journal. Az egyezség feltételei között szerepelt az ideiglenes tűzszünet, Gáza vízellátásának teljes körű újraindítása Izrael felől, valamint a segélyszállítmányok azonnali elindítása a Gázai övezetbe.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábban azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden túsz előfeltétel nélküli szabadon bocsátását követeli a Hamásztól, és Washington készen áll az együttműködésre, ha ez hozzájárul a Hamász által foglyul ejtett emberek elengedéséhez. A Hamász azt állítja, hogy kétszáz túszt ejtett az október 7-i támadások alatt, további ötven embert pedig más fegyveres csoportok tartanak fogva. Állapotukról egyelőre annyit közöltek, hogy húszan egy izraeli légicsapásban életüket vesztették. A Hamász korábban azt hangoztatta, hogy a túszokat az izraeli börtönökbe zárt hatezer palesztin rabért cserébe hajlandóak csak elengedni.

Pénteken a Hamász fegyveres szárnya, az Ezzedin al-Kasszam Brigádjai két amerikai túszt – egy anyát és lányát – szabadon engedett humanitárius okokból. (MTI)

A gázai belügyminisztérium szerint 29-en haltak meg az éjszakai izraeli légicsapások alatt

A Gáza északi és középső részén végrehajtott izraeli légicsapások legalább 29 áldozatot követeltek az éjjel – közölte szombat hajnalban a CNN a Hamász által irányított gázai belügyminisztériumra hivatkozva. A minisztérium közlése szerint legalább 14-en haltak meg a Gázai övezet északi részén fekvő Jabalia elleni légicsapásokban.

A CNN közölte azt is, hogy nem tudja ellenőrizni a Hamasz adatait, ezért kereste az Izraeli Védelmi Erőket (IDF) is.

A Hamász szabadon engedett két amerikai túszt

A Hamász fegyveres szárnyának szóvivője pénteken este jelentette be, hogy a szervezet két amerikai túszt szabadon engedett. Az Al-Kasszam Brigád közleménye szerint a döntést „humanitárius okokból” hozták meg.

Azóta kiderült, hogy az első két elengedett túsz egy amerikai állampolgárságú nő és a lánya, Judith és Natalie Raanant, akik korábban rokonlátogatásra érkeztek Izraelbe.

Az amerikai elnök is megszólalt a Hamász által szabadon engedett amerikai túszok ügyében, mint mondta, ők és a családjuk is minden segítséget meg fognak kapni az amerikai kormánytól, hogy felépüljenek az elrablásuk után, és arra kért mindenkit, hogy tartsa tiszteletben a magánéletüket ebben a helyzetben. Joe Biden hozzátette, hogy a kormány éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy kiszabadítsák a Hamász fogságában tartott amerikaiakat, és kiemelte, hogy Katar és Izrael is a partnereik voltak a mostani akcióban.

Az éjszaka az első fotó is megjelent a két nőről, akiket izraeli katonák kísértek az átadásuk után.

Kiadásuk „az első lépés volt, és folynak a tárgyalások a további kiadásokról” – idézett a Reuters egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrást. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanakkor azt mondta, hogy országa „nem hagy fel az erőfeszítésekkel, hogy az összes elrabolt és eltűnt személyt kiszabadítsa”.

Joe Biden 14,3 milliárd dollárt kér az izraeli konfliktus kezelésére

Több, mint 105 milliárd dollár, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 37 ezer milliárd forint pótlólagos költségvetési forrás jóváhagyására kérte az amerikai törvényhozást Joe Biden többi között Ukrajna és Izrael folytatódó támogatásához.

Az Egyesült Államok elnöke a Kongresszus vezetőinek pénteken írt levélben 61,4 milliárd dollárt kért Ukrajna számára, 14,3 milliárdot pedig Izraelnek. A kérés alapján az amerikai adminisztráció 9,15 milliárd dollár elköltésére kér felhatalmazást humanitárius célokra, többi között Ukrajna számára. A keretből 7,4 milliárd dollár jutna Tajvan, valamint a indiai és csendes-óceáni térség számára, ezen felül pedig az elnök 13,6 milliárd forrást kér az Egyesült Államok és Mexikó közötti, migrációs válsággal sújtott határ védelmére.

Az elnök csütörtökön fehér házi dolgozószobájából tartott rendkívüli beszédében azt mondta, hogy gyors intézkedést kér a Kongresszustól. (MTI)

Olvasói sztorik