Élő Nagyvilág

Az oroszok szerint ismét mozgolódnak a szabotőrök Belgorodban

Vyacheslav Madiyevskyy/Future Publishing via Getty Images
Vyacheslav Madiyevskyy/Future Publishing via Getty Images

Ukrán kormányzó: Orosz csapás érte Harkiv megyét, áldozatok

Az orosz erők két irányított légibombával mértek csapást pénteken a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Kupjanszk város térségére, a támadás következtében két helyi lakos meghalt, négy megsérült, köztük egy hároméves gyerek – közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó a Facebookon.

Az ellenség ismét két irányított légibombával csapott le a kupjanszki járásban lévő Kivsarivka falura. Egy lakóépület megsérült, két ember meghalt, egy idős férfi és egy nő. rajtuk kívül három nő és egy 3 éves kisfiú szenvedett sérüléseket,

írta a kormányzó. Hozzátette, hogy a mentést végzők jelenleg is dolgoznak a helyszínen.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az ukrán erők az elmúlt napban 15 ellenséges támadást vertek vissza, megsemmisítettek két orosz lőszerraktárt és két elektronikus hadviselési állomást. Pénteken az orosz erők 62 légi- és 15 rakétacsapást indítottak, és mintegy húsz támadást intéztek rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok és települések állásai ellen. Az orosz csapatok továbbra is Luhanszk és Donyeck megyék teljes megszállására törekednek, erre összpontosítják fő erőfeszítéseiket. A nap folyamán 15 támadást indítottak a térségben, de az ukrán csapatok mindegyiket visszaverték – írta a kijevi katonai vezetés.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 540-nel 208 910-re nőtt. A csütörtöki napon az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit és 27 tüzérségi rendszert.

(MTI)

Két ember meghalt Belgorodban az ukrán bombázásokban

A térség kormányzója szerint ketten meghaltak, négyen megsérültek Belgorod közelében, amikor az ukránok lőni kezdték Maszlova Prisztan település útkereszteződését. A település a határ orosz oldalán van, Harkivtól északra. A kormányzó szerint két nő az autóban ült, amikor mellettük csapódott be egy lövedék, és a repeszek eltalálták őket. Azonnal meghaltak.

Zelenszkij tudja, hogy amíg háború van, nem lehetnek a NATO tagjai

Erről az ukrán elnök Kijevben beszélt az észt elnökkel, Alar Karisszal közös sajtótájékoztatón. Arról beszélt, hogy értik a helyzetet, és nem akarnak egyetlen NATO-tagországot sem belerángatni a háborúba, ezért nem lehetnek tagjai a NATO-nak, amíg tart ez a háború.

Nem azért, mert nem akarunk, hanem mert lehetetlen

– mondta.

Morcos macskával demonstrálják az ukránok, mennyire elegük van már a légitámadásokból

„Félelem nincs, csak düh” – írta a Twitteren az ukrán védelmi minisztérium egy fotó mellé, amelyen az látható, hogy egy morcos macska rózsaszín takaróba bugyolálva ül egy kijevi óvóhelyen. A csütörtök éjjel készült képet nem csak a minisztérium osztotta meg, hanem számos más felhasználó is, akik ezzel akarják szemléltetni azt, hogy mennyire elegük van már az állandó légitámadásokból és abból, hogy az óvóhelyeken kell éjszakázniuk.

(Guardian)

Nagy-Britannia támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását

Az út nyitva van, de a politikai realitások lassíthatják az ügyet, mondta el Ben Wallace brit védelmi miniszter pénteken Szingapúrban. Azt is hozzátette viszont, hogy egy háború közepén nem lehet új tagokat felvenni, ezért most csak az a megoldás lehet, hogy továbbra is segítenek felfegyverkezni Ukrajnát az orosz támadás ellen.

Átvizsgálják az összes óvóhelyet Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij pénteken elrendelte az Ukrajnában működő óvóhelyek teljes körű ellenőrzését – írja az ukrán elnök bejelentése alapján a Reuters.

A jelentések szerint egy kilenc éves kislány, az édesanyja és még egy nő meghalt egy csütörtöki légitámadásban, amikor nem tudtak bejutni egy kijevi óvóhelyre. Szemtanúk szerint hiába igyekeztek többen is az óvóhelyre, annak zárva volt az ajtaja.

Zelenszkij csalódottságát fejezte ki a tévedés miatt, és azt mondta, ha a helyi tisztségviselők nem tudnak gondoskodni a megfelelő védelemről, büntetőeljárás indulhat ellenük. A Reuters szerint az elnök ezzel a kijevi városi hatóságokra és Vitalij Klicsko polgármesterre célzott, akivel a háború alatt rendszeresen összetűzésbe került.

Kína szerint még van lehetőség az ukrajnai háború tárgyalásos rendezésére

Még látja lehetőségét az ukrajnai konfliktusban szembenálló felek közötti tárgyalásoknak Li Huj, Kína eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottja, aki nemrégiben tért vissza hat országot érintő körútjáról.

Peking küldöttje újságíróknak adott pénteki tájékoztatóján úgy vélte, a fennálló nehézségek ellenére Ukrajnában és Oroszországban is maradt még némi hajlandóság a tárgyalásokra. Ugyanakkor szerinte „az orosz-ukrán háború eszkalációjának kockázata továbbra is magas”. Hozzátette, hogy minden oldalnak konkrét intézkedéseket kellene tennie a helyzet lehűtésére, a nukleáris létesítmények biztonsága érdekében.

A kínai diplomata mintegy üzenetként megállapította,

Kína meggyőződése, hogy ha valóban szeretnénk a háborút befejezni, életeket menteni és békét, akkor le kell állítanunk a fegyverek szállítását a harctérre. Különben a feszültség csak fokozódni fog.

Li májusi 12 napos küldetését Kijevben kezdte és Moszkvában fejezte be. Tárgyalt Varsóban, Párizsban, Berlinben és Brüsszelben is. Útjának deklarált célja az volt, hogy konzultációinak végeztével egy olyan, mindenki számára elfogadható közös nevezőt találjon, amelyre a konfliktus politikai megoldása alapozható.

Mindaddig, amíg van esély a helyzet enyhítésére, Kína hajlandó bármit megtenni,

hangoztatta Li, és arra is kitért, hogy Peking újabb delegációt akar küldeni Európába, béketeremtési céllal. Egyúttal elismerte, hogy a felek álláspontja között mély szakadék van, tisztában vele, hogy útja nem fog azonnali eredményt hozni.

Li Huj 10 éven át volt Kína moszkvai nagykövete és a legmagasabb rangú diplomata, aki az ukrajnai válság kitörésének kezdete óta Kijevben járt.

(MTI)

„Európa megalázása, az orosz terror elnézése” – reagáltak az ukránok Orbán rádióinterjújára

Nem hagyta szó nélkül az ukrán vezetés azokat a mondatokat, amelyeket Orbán Viktor mondott ma reggel a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök arról beszélt többek között, hogy „keleten a helyzet változatlan”, a levegőben lógó ukrán ellentámadásról pedig azt, hogy „ha támadok, háromszor akkora veszteségem lesz, mint annak, aki védekezik (…) ilyen körülmények között nagy hadászati támadásokat indítani, az vérfürdő”. Mindezek mellett Orbán újra kihangsúlyozta, hogy békére van szükség, és mindent meg kell tenni, hogy meggyőzzék a feleket a tűzszünetről.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója egy Twitter-bejegyzésben fejtette ki gondolatait a fentiekkel kapcsolatban. Mint fogalmazott, Orbán az abszurd álláspontjával ismét megsértette az Európai Unió értékeit és általában a nemzetközi jogot.

„Ez Európa szándékos megalázása és Oroszország terrorista akcióinak elnézése. Az agresszor igazolása és bátorítása arra, hogy folytassa Ukrajna/Európa további rombolását” – vágta a miniszterelnök fejéhez Podoljak. Szerinte ha Orbán csakugyan annyira aggódik az áldozatokért, ahogy mondja, akkor kérje meg Putyint, hogy vonja ki a csapatait Ukrajna területéről. Akkor béke lesz és nem lesz több áldozat. Bejegyzése végén a levegőben hagyta a kérdést, hogy mikor intézett Orbán Oroszország felé ilyen nyilatkozatot.

Két nő meghalt a belgorodi támadásokban

Két halottja van a belgorodi régiót ért ukrán határ menti tüzérségi támadásnak – közölte pénteken reggel a nyugat-oroszországi régió kormányzója.  Egy utat lőttek az ukrán határ közelében fekvő Maszlova Prisztán városában, ahol további két ember megsérült – állította a kormányzó.

 A lövedékek szilánkjai elhaladó autókba csapódtak. Az egyikben két nő utazott. A helyszínen belehaltak sérüléseikbe

– közölte a Reuters jelentése szerint Vjacseszláv Gladkov kormányzó.

Az oroszországi Brijanszki régió kormányzója szintén pénteken közölte, hogy négy ház megrongálódott, miután az ukrán erők egy határhoz közeli várost lőttek. Sérültekről nem érkezett jelentés – írta  Alekszandr Bogomaz kormányzó a Telegramon ugyancsak a Reuters szerint.

Az ukrajnai Zaporizzsja megyében található Berdjanszkból, amelyet az oroszok tartanak megszállva, szintén robbanásokról érkeztek jelentések. Itt az oroszok állásait érte csapás.

(Reuters / Guardian)

A horvát államfő szerint nincs különbség a Dicsőség Ukrajnának! felkiáltás és a horvát fasiszták jelmondata között

Egy zágrábi díjátadó ünnepségen vett részt Zoran Milanovics horvát elnök, ahol érintőlegesen beszélt az orosz-ukrán háborúról is. Az N1 horvát televízió beszámolóját szemléző Bors szerint a sajtó munkatársai azt kérdezték az államfőtől, mi a véleménye arról, hogy egyre több horvát politikus használja a Slava Ukraina (Dicsőség Ukrajnának) jelmondatot, hogy a konfliktusban így fejezze ki támogatását Kijev felé. A politikus nem tartja szerencsésnek a szöveg használatát, leginkább azért, mert az szerinte nagyon hasonlít a Za dom spremni-re (Készen a hazáért), ami a évtizedekkel ezelőtt a nácikkal kollaboráló horvát fasiszták jelmondata volt.

„Nincs különbség a Za dom spremni és a Slava Ukraina között. Az utóbbit kiáltották Nyugat-Ukrajna legradikálisabb sovinisztái, akik együtt dolgoztak a nácikkal és több ezer zsidót és lengyelt öltek meg. Nem akarok ilyet hallani Horvátországban. Kijev messze van, Moszkva még távolabb” – jelentette ki Milanovics, megkérve egyúttal az érintett horvát politikusokat, hogy találjanak ki más szöveget, amivel a szimpátiájukat kifejezhetik.

„Többször kifejtettem már az álláspontomat. Árt nekünk és megalázó Horvátország számára” – tette még hozzá Milanovics.

Az orosz titkosszolgálat szerint feltört több ezer iPhone-t az amerikai hírszerzés

A KGB utódszervezeteként működő orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azt állítja, hogy az amerikai hírszerzés feltört több ezer olyan iPhone-t, amelyeket oroszok illetve Oroszországban tartózkodó külföldi diplomaták használnak. Az FSZB szerint az Apple ennek érdekében szorosan együttműködött az amerikai hírszerzéssel.

A „hírszerzési akció” felfedezéséről még csütörtökön számolt be az orosz titkosszolgálat: szerintük ebben orosz telefonok izraeli, szíriai, kínai és NATO-tagországok diplomatáinak eszközei is érintettek.

Az Apple közleményében nem kommentálta, hogy Oroszországban feltörték-e az iPhone-okat, de tagadta, hogy együttműködött volna az amerikai hatóságokkal a készülékek feltörése érdekében.

Soha nem dolgoztunk és nem is fogunk együttműködni egyetlen kormánnyal sem, és soha nem építünk be hátsó kaput egyetlen Apple-termékbe sem

–       közölte a techcég.

A Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági cég vezérigazgatója ettől függetlenül azt mondta, hogy több tucat vezető beosztású alkalmazott „rendkívül összetett, professzionális, célzott kibertámadás” áldozata lett. Eugene Kaspersky azt írta blogbejegyzésében, hogy a támadást egy láthatatlan iMessage segítségével hajtották végre, amelynek rosszindulatú csatolmánya az iOS operációs rendszer sebezhetőségeit használta ki.

“Biztosak vagyunk benne, hogy nem a Kaspersky volt a kibertámadás fő célpontja” – ismertette álláspontját, hozzátéve, hogy a következő napokban már több részletet fognak tisztán látni az ügyben.

Márciusban a Kreml arra utasította a 2024-es oroszországi elnökválasztás szervezésében részt vevőket, hogy ne használjanak iPhone-t, mivel félő, hogy a készülékek sebezhetőek lehetnek nyugati kémszervezetek beszivárgása szempontjából – jelentette az orosz média.

(al Jazeera)

Két orosz falut lőhettek az ukrán erők

Két orosz falut lőttek az ukrán erők az ország nyugati részén fekvő Brjanszki területen, de senki sem sérült meg – közölte Alekszandr Bogomaz regionális kormányzó pénteken a Telegramon. A Lomakovka és Novaja Pogoscs nevű falvak elleni támadásokat valóságtartalmát független hírforrásból még nem erősítették meg.

Orosz tisztek ugyanakkor fokozott támadásokról számoltak be Észak-Ukrajnából, és közölték, hogy csütörtökön ukrán csapatok próbálták átlépni a határt Belgorod régióba.

Vjacseszlav Gladkov, Belgorod kormányzója pénteken azt mondta, hogy az éjszaka folyamán legalább egy lövöldözést jelentettek a Szebekino körzetben, és több mint kétezer-ötszáz embert telepítettek ki a térségből.

Ukrajna tagadja, hogy hadserege a betörésekben vett volna részt, állítva, hogy azokat orosz önkéntes milicisták hajtják végre.

(Reuters)

Meztelenre vetkőzött egy háború ellen tiltakozó férfi a Szent Péter-bazilikában

Vatikáni forrásokra hivatkozva arról ír a Reuters, hogy csütörtök este egy férfi bement a Szent Péter-bazilikába, majd egyik pillanatról a másikra levetette a ruháit és meztelenül felugrott a főoltárra.

A férfi hátán egy felirat volt olvasható, ami Ukrajna gyermekeinek a megmentésére hívta fel a figyelmet. A lap szerint a vatikáni őrök átadták a férfit az olasz rendőrségnek, és bár a hatóságok igyekeztek diszkréten kezelni az ügyet, a szemtanúk szinte azonnal elkezdték feltölteni a közösségi médiába az esetről készült felvételeiket.

Több civil is meghalt éjjel a Kijev elleni rakétatámadás során

Legutóbbi támadása során Oroszország 15 cirkálórakétával és 18 iráni gyártmányú drónnal támadta meg az ukrán fővárost, az ukrán légierő közlése szerint a védőknek az összes drónt sikerült kilőniük. A rakétatámadások ugyanakkor nagy pusztítást okoztak Kijevben, a civil áldozatok száma is emelkedett.

„A támadásokban civilek haltak meg és töben megsebesültek, köztük gyerekek is. Ezen kívül egy gyermekklinika, valamint lakóházak és más polgári infrastruktúra is megsérült” –közölte a főváros.

Az USA sem küld már adatokat Oroszországnak a New START keretében

Közleményt adott ki az Egyesült Államok külügyminisztériuma, melyben bejelentette, hogy a jövőben az USA sem fog információt megosztani Oroszországgal a nukleáris arzenáljával kapcsolatban, hiába köti még mindig a New Start elnevezésű atomfegyverzet-korlátozó megállapodás – írja a Reuters. A tárca szerint azért szánta el magát erre a lépésre az Egyesült Államok, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy Moszkva folyamatosan megsérti az egyezményt. A döntés értelmében az Egyesül Államok a továbbiakban nem fogja megosztani Oroszországgal a rakétáival kapcsolatos információkat, ezzel együtt azok elhelyezését sem.

A New START az utolsó még érvényben lévő szerződés az atomfegyverzet korlátozásáról Oroszország és az Egyesült Államok között, amit 2021-ben hosszabbították meg öt évre, Vlagyimir Putyin viszont idén februárban bejelentette, hogy Moszkva felfüggeszti részvételét a megállapodásban.

Újra felbukkantak az oroszországi ellenállók Belgorodnál

Az Independet az orosz védelmi minisztérium közlése alapján arról ír, hogy a csapataik három, határon átnyúló támadást hiúsítottak meg a napokban a belgorodi Sebekino városának közelében. A tárca tájékoztatása szerint összesen 70 fegyveres, öt tank, négy páncélozott jármű, hét pick-up és egy Kamaz teherautó vett részt a támadásban. A minisztérium hozzátette, hogy az összecsapások során több mint 50 ukrán katonával végeztek.

Tegnap hosszabb cikkben elemeztük, hogy kik állnak a múlt heti, belgorodi szabotázs mögött, és hogy lehet-e még hasonlóra számítani a közeljövőben.

Kapcsolódó
Kik azok az orosz lázadók, akik megtámadták Oroszországot?
A múlt héten Oroszországban, az ukrán határtól nem messze csapott össze az orosz hadsereg két, vélhetően ukrán támogatású orosz csoporttal. Pár napig kellemetlenséget okoztak Moszkvának, de várható-e tőlük még több ilyen? Kik ők és mik a céljaik?
Olvasói sztorik