Élő Nagyvilág

Stratégiai fontosságú várost adtak fel az oroszok

Dmytro Smolyenko / NurPhoto / AFP)
Dmytro Smolyenko / NurPhoto / AFP)
Élő hírfolyam a háborúból.
  • Oroszország bejelentette, hogy csapatai elhagyták a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai város, Limant.
  • Az oroszok kiszállították az autójából, bekötötték a szemét, majd „ismeretlen irányba hajtották” a Zaporizzsja atomerőmű ukrán igazgatóját.
  • Ukrajna elnöke szombaton Twitteren köszönte meg amerikai kollégájának, Joe Bidennek, hogy az USA vezetője aláírta a legújabb, ezúttal 12,35 milliárd dolláros, (vagyis mintegy 5300 milliárd forintnyi) támogatást Ukrajnának.
  • Orosz vétó blokkolta, hogy az ENSZ BT elítélje a négy ukrán megye annektálását.
  • Az SBU ukrán titkosszolgálat szombaton közölte, hogy legalább 20 ember meghalt egy civil konvojt ért orosz támadásban szeptember végén.

A háború előző napi eseményeiről itt olvashat.

Már nem ömlik gáz a Balti-tengerbe az Északi Áramlat-2 gázvezetékből

Már nem ömlik a gáz a Balti-tengerbe a megrongálódott Északi Áramlat-2 vezetéken –írta az MTI szombaton a Reuters hírügynökségre hivatkozva.

A gázvezetéket üzemeltető vállalat szóvivője, Ulrich Lissek azt mondta, hogy erre két lehetséges magyarázat van:

  • vagy teljesen kiürült már a vezeték,
  • vagy a csőben lévő gáz és a víz nyomása kiegyenlítette egymást.

Az Északi Áramlat-1 és -2 vezetékeken napok óta négy helyen ömlött hatalmas mennyiségű gáz a tengerbe. Az Északi Áramlat-1 vezetékkel kapcsolatban nem közöltek híreket.

A vezetékeken keletkezett négy lyukból kettő Svédország, kettő Dánia kizárólagos gazdasági övezetében található. Mette Frederiksen dán kormányfő szombaton megismételte: nem baleset okozta a gázömlést, hanem “kulcsfontosságú infrastruktúra elleni szabotázs történt”.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat-1 azért, mert az oroszok augusztusban mondva csinált okokra hivatkozva leállítoták a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert Németország az Ukrajna elleni orosz invázió miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.

A csecsen Kadirov szerint itt az ideje bevetni az atomfegyvert az ukránok ellen

Ramzan Kadirov, az oroszországi csecsenföldi régió vezetője szombaton arról beszélt, hogy Moszkvának fontolóra kellene vennie a kis hatósugarú, taktikai atomfegyver alkalmazását Ukrajnában.

Miközben Oroszország szombaton megerősítette, hogy visszavonultak a donyecki régió északi részében fekvő Liman városából, Kadirov a főparancsnokokat becsmérelte a hadi kudarcok miatt. A csecsen vezető az atomfegyver bevetését egy nappal azután sürgette, hogy Vlagyimir Putyin elnök bejelentette négy ukrán régió – köztük Donyeck, ahol egyébként Liman is található – annektálását.

Üzenetében Kadirov „középszerűnek” minősítette Alekszandr Lapin vezérezredest, a Limannál harcoló orosz erők parancsnokát, és azt javasolta, hogy fokozzák le közkatonává, és fosszák meg a kitüntetéseitől.

A világon Oroszország rendelkezik a legnagyobb nukleáris arzenállal, ide értve a kis hatósugarú, taktikai atomfegyvereket is.

Kadirov mellett korábban Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, Putyin közeli szövetségese is felvetette, hogy Oroszországnak netán atomfegyverhez kell folyamodnia.

(Reuters)

Az oroszok kivonultak a stratégiai fontosságú Liman városából

Visszavonultak a donyecki régió északi részében fekvő Liman városából, jelentette be szombaton az orosz haderő a 444.hu beszámolója szerint. „A bekerítés veszélye miatt a csapatokat jobb pozíciókba vonták vissza” – közölte az orosz védelmi minisztérium. A város feladása komoly veszteség az oroszoknak, Izjum eleste után a májusban elfoglalt Liman volt az utánpótlás legfontosabb északi hídfőállása.

Az ukrán fegyveres erők keleti csapatainak szóvivője szerint a várost szombatra teljesen körbevették, a környező településeket elfoglalták.

A város egyben kulcsfontosságú vasúti központ is – írta a Hvg.hu –, amely összeköti a donyecki, luhanszki és harkovi területeket Ukrajna keleti és északkeleti részén. Limanban akár ötezer orosz katona is állomásozhatott, és a BBC értékelése szerint a város ukrán részről történő visszafoglalása Oroszország egyik legsúlyosabb katonai vereségét jelentené a február 24-i invázió kezdete óta.

Nem megy az ígért orosz gáz Olaszországba

Az Eni olaszországi energiavállalat közölte, hogy szombaton nem érkezett meg az orosz Gazpromtól októberre igényelt gázt – írja a Reuters. Az energiavállalatok állítólag már dolgoznak a probléma megoldásán.

Október 1-jén nulla lesz az orosz gázszállítás a tarvisiói betáplálási ponton keresztül.

Ezt közölte honlapján az Eni, amely Olaszország legnagyobb gázimportőr vállalata.

Az orosz Gazprom a Telegramon erről azt közölte, hogy a probléma az ausztriai szabályozási változásoknak köszönhető. Mint írták, azért felfüggesztették fel a gázszállítást Ausztrián keresztül, mert az osztrák hálózatüzemeltető megtagadta a szállítási mennyiségekről szóló értesítés megerősítését.

Az osztrák gázhálózat-üzemeltetőt a Reuters ugyan nem érte utol, de az Eni szóvivője azt mondta, hogy Ausztria továbbra is hozzájut gázhoz Szlovákián keresztül.

Az orosz gáz jelenleg az olasz import mintegy tizedét teszi ki, ami a korábbi negyven százalékhoz képest komoly elmozdulást jelent. A dél-európai országba érkező gázimportban egyúttal nőtt a skandináv országok és Algéria részesedése.

Ukrán titkosszolgálat: Húsz civil meghalt egy orosz támadásban

Az SBU ukrán titkosszolgálat szombaton közölte, hogy legalább 20 ember meghalt egy civil konvojt ért orosz támadásban szeptember végén, az oroszág keleti részén található egyik „szürke zónában”. Szürke zóna alatt az orosz és az ukrán ellenőrzés alatt álló területek között húzódó helyeket értik.

Az SBU közleménye szerint a hét megtámadott jármű a luhanszki régióban lévő Szvatove és az ukránok által szeptemberben visszafoglalt Kupjanszk között közlekedett. Az SBU képeket is közölt a megsemmisült civil járművekről és emberek elszenesedett maradványairól.

Kelet-ukrajnai kollaboráns vezetők csütörtökön azzal vádolták Kijevet, hogy a Harkiv régióból evakuált menekültkonvojra lőttek, és mintegy harminc civilt öltek  meg – jelentette az orosz állami média a Reuters szerint.

Ukrán elnöki tanácsadó: Lehet tárgyalni – Oroszország új elnökével

Mihajlo Podoljak, az ukrán államfő éles megjegyzéseiről ismert tanácsadója az oroszokkal folytatandó béketárgyalások lehetőségeiről posztolt a Twitteren. Meglátásait az alábbiakban foglalta össze:

  1. Nincs értelme olyanokkal tárgyalni , akik „csonthalmokon táncolnak” – azaz Putyinnal és környezetével. Az ő szavaik ára negatív értéket vesz fel.
  2. Lehet tárgyalni, de csak Oroszország új elnökével, aki a valóságot majd megfelelőbben lesz képes felmérni.

Oroszok őrizetbe vették a Zaporizzsja erőmű ukrán főigazgatóját

Az Energoatom, az erőműért felelős ukrán állami ügynökség szerint egy orosz járőr őrizetbe vette az orosz kézben lévő Zaporizzsja atomerőmű ukrán főigazgatóját.

A cég szombati közleménye szerint Ihor Murashovot péntek délután 4 óra körül vették őrizetbe, miközben Európa legnagyobb atomerőművéből Enerhodar városába tartott.

Petro Kotin, az ukrán atomenergia-vállalat vezetője a Telegramon ezt írta:

Kiszállították az autóból, majd bekötött szemmel ismeretlen irányba hajtották.

Azóta nem tudni Murashov sorsáról.

A Zaporizzzsja atomerőmű a múlt hónapban az erőmű körüli demilitarizált övezet létrehozását kérte az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, miután Oroszország és Ukrajna egymást vádolták az épületeket megrongáló és az elektromos vezetékek megszakadását okozó helyszínen végzett ágyúzásokért.

(The Guardian)

Ukrajna hatalmas segélyt kap Amerikától

Ukrajna elnöke szombaton Twitteren köszönte meg amerikai kollégájának, Joe Bidennek, hogy az USA vezetője aláírta a legújabb, ezúttal 12,35 milliárd dolláros, (vagyis mintegy 5300 milliárd forintnyi) támogatást Ukrajnának.

Ahogy Volodimir Zelenszkij fogalmazott: „A törvény biztosítja a védelmi programok finanszírozását, valamint erőteljes közvetlen költségvetési támogatást ad Ukrajnának. Ez a segítség ma fontosabb, mint valaha.”

(The Guardian)

14 ezren érkeztek Ukrajnából

Szeptember 30-án az ukrán-magyar határszakaszon 7534 fő lépett be, hazánkba, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6505 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A beléptetettek közül a rendőrség 214 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes, ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. szeptember 30-án 33 ember, köztük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Orosz vétó blokkolta, hogy az ENSZ BT elítélje a négy ukrán megye annektálását

Oroszország pénteken megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a határozatot, mely elítélte volna a négy ukrajnai megyében tartott népszavazást, érvénytelennek nevezve őket, és felszólítva minden országot, hogy ne ismerje el semmilyen terület Moszkva általi annektálását.

A Biztonsági Tanácsban tíz tagállam támogatta a határozat, Oroszország vétót emelt, míg Kína, India, Brazília és Gabon tartózkodott.

A szavazás előtt Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet közölte, hogy amennyiben Oroszország megvétózza a tervezetet, akkor az azt benyújtó két ország, az Egyesült Államok és Albánia a 193 tagországból álló ENSZ-közgyűlés elé viszi a dokumentumot, ahol már nincs lehetőség a vétóra, és megmutatja, hogy a világ még mindig a szuverenitás és a területi épség védelmezésének oldalán áll.

A BT néhány órával azután szavazott, hogy a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök nagyszabású ceremónián jelentette be, hogy az orosz megszállás alatt lévő Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megye immár Oroszország része, és Moszkva megvédelmezi azokat.

Olvasói sztorik