A légitársaság-adót Európában majdnem mindenhol alkalmazzák, a departure tax 10-50 euró közötti összeg az út hosszától függően, ezért gondoltuk azt, hogy itthon is bevezethető egy egységes, utasonkénti 10 eurós adó, amit a légitársaságnak kell befizetnie a költségvetésbe.
Erről beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádióban néhány nappal azután, hogy Orbán Viktor bejelentette, a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és -kereskedő cégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a gyógyszerkereskedőknek és a légitársaságoknak az „extraprofitjuk” nagy részét be kell fizetniük az államkasszába.
Nagynak igaza volt abban, hogy a – járvány után az extraprofit helyett jellemzően még mindig veszteséggel küzdő – légitársaságokra itthon újonnan kivetett adónemet a kontinensen sok helyen alkalmazzák, azt viszont nem említette, hogy jóformán mindenhol ráterhelik az utasokra.
Több ország eltérő időben, más díjszabással vezette be a légitársaság-adót, de az szinte kivétel nélkül mindenhol negatív hatással volt az utasforgalomra. Egyes államok reptereinek kimenő forgalma a fogyasztókra áthárított adók miatt csökkent, és akad olyan EU-tagország is, ahol kifejezetten az utasokat adóztatják, igaz, nem a szolgáltatók extraprofitja, hanem környezetvédelmi okok miatt.
Áthárítás, bezárás
Nagy Márton a május végi Kormányinfón kijelentette, „a kormány minden érintett számára világossá tette, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci folyamatokat, és mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a különadók továbbhárítását a lakosságra.”
Ez a figyelmeztetés nem hatotta meg a Ryanairt, amely szinte azonnal 3900 forintos, azaz nagyjából 10 eurós költséget vetett ki az utasaira, azokra is, akik előre megvették jegyüket a július 1-jét követő utazásra. Nagy erre úgy reagált, hogy elfogadhatatlan a döntés, a kormányhivatal fogyasztóvédelmi vizsgálatot indított az ügyben, a Fidesz kommunikációs igazgatója, Hollik István pedig már arról ötletelt, hogy a légitársaság árképzésébe is beavatkozhatnak. A Ryanair vezérigazgatója viszont a Közgazdaság-tudomány tökfejeknek című könyvet ajánlotta Nagy Mártonnak, mondván, az extraprofitadó éppen a veszteséges légitársaságokat és nehéz helyzetben levő családjukat sújtja. Michael O’Leary a hvg.hu-nak adott interjúban ötször nevezte idiótának a gazdaságfejlesztési minsztert, és közölte, hogy ritkítani fogják budapesti járataikat.
Időközben már az Easyjet és a Wizz Air is bejelentette, hogy az új adónem miatt drágulni fognak a viteldíjak. Hogy a fapadosoknál milyen jogsértést tudnak megállapítani, az a külföldi példákból kiindulva erősen kérdéses, mert Európa-szerte
Németországban 2011 januárjában vezették be az új adófajtát, és – hasonlóan a magyar szabályozáshoz – az utak hosszától függően kell fizetniük a légitársaságoknak minden felszálló járatuk után. Rövidebb repüléseknél 7,5 eurót, hosszabbak esetén akár 42 eurót is. Ezt ott sem nyelték le a szolgáltatók, hanem az utasokra terhelik át azt akár a jegyárakba beépítve, akár szolgáltatási díj formájában extra teherként.
A német kormány számára csak 2019-ig 1,2 milliárd euró bevétel folyt be a légitársaság-adóból, de ezt nagyrészt az emberek fizették meg. Mivel így a jegyárak is emelkedtek 2011 után, a német szolgáltatók konzorciumának becslése szerint érezhetően visszaesett a forgalom a reptereken, miközben többen utaznak a környező országok legközelebbi, autóval könnyen elérhető repülőtereiről.
Norvégiában 2016 nyarán vezették be hasonló szabályozást, azzal a különbséggel, hogy ott eleve az utasoknak kellett megfizetniük az adót, amelynek mértéke 8 és 22 euró között mozgott. Ezt a koronavírus-járvány miatt felfüggesztették, idén ősszel pedig várhatóan egy új sémával áll elő a kormány: bár az adó valószínűleg fennmarad, azokat a légitársaságokat fogják előnyben részesíteni, melyek környezettudatosak, vagyis az ezeket használó utasoknak kevesebbet kell majd fizetniük.
Hollandiában 2021 januárja óta 7,45 euró különadót kell fizetnie minden felszálló gép utasának, ráadásul ezt egy előterjesztés szerint megtripláznák 2023 elejétől. Az intézkedés a holland kormánynak az idén 200 millió euró, jövőre 600 millió euró bevételt jelenthet.
Ausztriában két összegű indulási adó van, a 350 kilométernél rövidebb utak esetében 30, míg az összes többi járaton 12 euró, vagyis nyugati szomszédunkban a rövidebb (vonattal is bejárható) távok esetében nagyobb a sarc.
Belgiumban – ahol 2008-ban egyszer már visszavonták az erre irányuló terveket a szakma tiltakozása miatt – 2022 elején vezették be 2 és 10 euró közötti értékben a repülési adót, de ott sem a légitársaságokat, hanem az utasokat sújtják azzal jegyadó formájában, környezetvédelmi okokra hivatkozva. Svédországban, Olaszországban és Görögországban pedig 10-12 euró körül mozog az adónem, amit a jegyárakba építve szintén az utasokkal fizettetnek meg.
Világos üzletszabályzat
A fentiek ismeretében elmondható, hogy hiába tartja felháborítónak a kormány a Ryanair lépését, amellyel áthárítja az utasokra az adó összegét, ezt a módszert Európa-szerte alkalmazzák a légitársaságok. A Ryanair gyakorlatát nem tiltja semmi, és nehéz elképzelni, hogy a fogyasztóvédelem bármilyen módon fogást találjon rajta.
Ráadásul ha más hangütéssel is, de két másik fapados is beállt a sorba: előbb az Easyjet, majd a Wizz Air is azt közölte, hogy ugyan a Ryanairrel ellentétben tételesen nem számolják fel az „extraprofitadót” az utasoknak, az új adónem miatt a jövőben a viteldíjak várhatóan emelkedni fognak.
Az airportal.hu gyűjtése szerint a fapadosokon túl a Budapesten is üzemelő hagyományos légitársaságok zöme is simán átháríthatja az utasokra az adót. Üzletszabályzatában ugyanis a többi közt a KLM, az Air France, a Lufthansa, a British Airways és a Qatar Airways is kimondja, hogy „a kormányok, bármely egyéb hatóság vagy a repülőtér üzemeltetője által kivetett összes díjat, adót vagy illetéket az utasnak kell megfizetnie.”
Az Air France és a KLM lapunknak megküldött válaszlevelében azt írta, még elemzik az új adót és annak hatásait a jegyárakra, de sajnálják a bevezetését, mivel a légi közlekedés még nem érte el a járvány előtti szintet, és a légitársaság-adó negatívan hathat a helyreállítási folyamatra.
A különadó nemcsak a légitársaságoknak nem tetszik, hanem a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnek (IATA) sem. A 24.hu megkeresésére a szervezet szóvivője közölte, aggodalommal tölti el őket az adó hirtelen kivetése, amit a légitársaságokkal folytatott konzultáció nélkül vezettek be.
Magyarország óriási hasznot húzott a légi összeköttetéseinek növekedéséből az elmúlt években. Aggódunk amiatt, amiért a kormány térdreflexszerű reakciót adott a rövidtávú finanszírozási problémákra ahelyett, hogy figyelembe vették volna milyen hosszútávú károkat okoz ez a döntés Magyarország légiközlekedésének sikertörténetében. Az adó vonzatait jelenleg is elemezzük, és egyeztetéseket folytatunk róla a légitársaságokkal és az érintett légi fuvarozókkal
– közölte. Kérdésünkre a szóvivő azt is elárulta, nincs információjuk arról, hogy a légitársaságok az adót áthárítják-e az utasokra, mert erről minden vállalat a saját hatáskörében dönthet.
A magyar állam egyébként az év eleje óta igen jelentős plusz bevételre tesz szert a légiforgalomból, ugyanis januárban mintegy másfélszeresére nőttek a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjak egy rendeletmódosítás értelmében. Az útvonalhasználati egységdíj mértéke 29,96 euróról 45,45 euróra emelkedett, amit a Magyarország légterében repülő – azaz ide érkező és innen induló, valamint áthaladó – járatok után fizetnek a légitársaságok, a repült távolság függvényében.
Mindeközben a Bank360.hu elemzésében arra is figyelmeztetett, hogy az új adó egy olyan új költségelem, ami az utasok számától függően befolyásolja, megéri-e egy járatot elindítani. Ha nem, akkor azt a járatot törölni fogják. Ez persze nem ennyire egyszerű, hiszen a légitársaságoknak meg kell felelniük az uniós résidő-használati kötelezettségeknek, hogy megtartsák fel- és leszállási jogaikat a kontinens repülőterein. Ehhez pedig nem törölhetnek kényük-kedvük szerint járatokat.
Az európai gyakorlatot látva biztosra vehető: a kormány előre tudta, hogy a légitársaságok az új adót nem fogják lenyelni, hanem azonnal érvényesítik a jegyáraikban. Ezzel azonban nemcsak a pár ezer forintos jegyek korszaka ér véget, de valószínű az is, hogy sokan a környező országok reptereit, akár a pozsonyit vagy a belgrádit választják majd, mivel (egy család esetében) az útiköltséggel együtt is olcsóbbra jöhet ki egy út így, mintha valaki itthonról repülne.
