Öt hónappal ezelőtt, tavaly november 10-én más szabadidős létesítményekhez hasonlóan a mozik is bezártak. Bő fél éven belül másodszor kényszerültek erre. A 2020. tavaszi zárás után júniusban nyithattak újra, hogy aztán a következő néhány hónapban különféle korlátozásokkal, csökkentett nézőszámokkal, majd kötelező maszkviseléssel működhessenek.
A járvány egy olyan mozis piacot fagyasztott be, amelyre eleve komoly fenyegetést jelentett az otthoni filmnézés, a streaming-szolgáltatók előretörése. A mozik válságát nem a koronavírus okozta, az már korábban megindult. Ahogy Varró Attila írta a januári Filmvilágban:
A koronavírus egy iszonyúan legyengült immunrendszerű szervezetre mér döntő csapást. Amikor manapság egy fővárosi kultmozinál vonzóbb piaci perspektívát jelent egy jazz-klub, az Örökmozgó totális érdektelenség mellett megszűnhet (Magyarország az egyetlen európai ország Bukaresttől nyugatra, ahol nem működik nemzeti filmmúzeum, beleértve Szlovákiát vagy Luxemburgot), vagy egy Eger méretű megyeszékhelyen nézőhiány miatt a multiplex mozi marad az egyetlen opció, különösebben nem kell magyarázni, milyen súlyos veszélyt jelent a közönségvesztés.
Miközben ez a tendencia valóban nehéz helyzetbe hozta a mozikat, a világjárvány előtti időszak éppenséggel a mozizás szolid felívelését hozta itthon. Több film nem kapott elég időt arra, hogy nézőket gyűjtsön, mert nem állt rendelkezésre elég terem a művészmozikban. A fővárosban és néhány vidéki helyszínen is lett volna hely több teremnek vagy egy kisebb, utánjátszó mozinak. A bővülésre vonatkozó terveket viszont már biztosan felülírta a járvány.
Már nincs mit felújítani
A hazai mozik jellegüktől függetlenül kiszolgáltatott állapotban várják az újranyitást, a multiplexek pozíciója azonban stabilabb, mint a vidéki városok premiermozijainak vagy a támogatás nélkül maradó művészmoziknak a helyzete. Ez egyfelől a bevásárlóközponti helyszínekből adódik, amelyeknek köszönhetően a mozik környékén folyamatosan áramlik a potenciális közönség, másrészt a külföldi tulajdonosi háttér és a nemzetközi mozihálózat megtartó ereje miatt is kevésbé sérülékenyek ezek a vállalkozások. Harmadsorban pedig a multiplexek műsorán találni olyan látványos filmeket, amelyeknek az élményét a legkevésbé tudja pótolni az otthoni filmnézés.
Ennek megfelelően a Cinema City hálózat is úgy készül, hogy amint lehet, minden mozijukat újranyitják. Buda Andrea marketing- és PR-igazgató ugyanakkor elmondta, biztosan nem tudnak egy esetleges, a nyitást megengedő kormányrendelet kihirdetésének másnapján újranyitni. „Technikailag minden felújítással kész vagyunk, már nincs mit felújítani. A büfékben viszont nincs raktárkészlet, az részben lejárt vagy visszaküldtük.” Az ott kapható áruk egy részét külföldről rendelik, a készlet feltöltésére tehát mindenképp várni kell, ahogy arra is, hogy újra szerződni tudjanak diákmunkásokkal, akik a mozik személyzetének túlnyomó részét adják.
Az állandó kollégákat, mozivezetőket, adminisztratív munkatársakat nem küldtük el, de ők a töredékét jelentik az összes dolgozónknak. A tavaszi zárás idején több diákmunkásunk megvárta, hogy újranyissunk, és visszajöttek hozzánk dolgozni, a novemberi zárás óta viszont érthető módon más munkalehetőséget kerestek. Tehát új embereket kell felvennünk
– magyarázza Buda, hogy milyen nehézségekkel néznek szembe akkor is, ha újranyithatnak.
Azt viszont ők is érzékelik, hogy a boltok áprilisi újranyitásával a mozizás lehetősége után is többen érdeklődnek, a közösségi médiában az utóbbi egy-két hétben sok kérdést kaptak ezzel kapcsolatban. Bár fogalmuk sincsen, mikor lesz lehetőségük újra kinyitni, a Mozisok Országos Szövetsége eljuttatta a lehetséges korlátozásokról szóló javaslatait az operatív törzsnek. Buda kiemeli, a legfontosabb, hogy elég legyen tranzakciónként szétültetni a nézőket, mert így legalább a párok, családok tagjai egymás mellé ülhetnek. Ha mindenkit külön kellene ültetni, az éppen a közösségi filmnézés élményétől, tehát a lényegétől fosztaná meg a mozizást.
A streaming-szolgáltatók előretörése a multiplex mozik kínálatára is komoly veszélyt jelent. Ez ügyben a járványidőszak legfontosabb, szimbolikus értékű fejleménye a WarnerMedia döntése volt arról, hogy 2021-es filmjeit egyszerre mutatja be a mozikban és az HBO Maxon. Így eltűnik a szokásos időablak a mozis és a streaming-forgalmazás között, ami nyilvánvalóan a mozikat hozza rosszabb helyzetbe. Buda Andrea úgy fogalmazott, a kérdés „nem lefutott meccs”, ezt bizonyítja a Cinema City anyacége, a Cineworld csoport és a WarnerMedia március végén bejelentett megállapodása is. Ennek alapján a Cineworld amerikai mozijai 2022-től 45 napos időablakot kapnak a streaming-forgalmazáshoz képest. Az Egyesült Királyságban legkevesebb 31 napot kell várni a mozis és a streaming-forgalmazás között – ez esetenként ott is 45 napra hosszabbítható. Régebben 90 vagy 120 napot kaptak a mozik a házimozis forgalmazási csatornák előtt, az előny tehát elolvadt, de Buda bízik benne, hogy legalább ebben a formában meg fog maradni, nemcsak a Warnerrel, hanem más stúdiókkal együttműködésben is.
Attól nem tart a Cinema City képviselője, hogy az újranyitás után ne lenne mit vetíteniük. A novemberi zárás előtt is mutattak be olyan filmeket, amelyeknek nem volt idejük kifutniuk magukat, lassan pedig jön a nyári időszak, amelyre már a stúdiók is mernek számolni néhány fontosabb premierfilmmel. A Hang nélkül 2 című, sikervárományos horrorfilm bemutatóját mindenesetre szeptemberről hozták előre május végére, Buda Andrea pedig azt reméli, ezt a filmet már a magyar nézők is láthatják tavasz végén.
Ünnepi korszak jöhet a mozik életében
Mindenki óriási bajban van, lét és nemlét határán egyensúlyozik
– mondja Liszka Tamás, a Budapest Film Zrt. igazgatója. Liszka tavaly februárban vette át a főváros legnagyobb artmozi-üzemeltető vállalatának vezetését, azóta gyakorlatilag folyamatosan válságmenedzseléssel foglalkozik. A Budapest Film mozijainak népszerűsége és a fenntartói háttér miatt – a tulajdonos a Fővárosi Önkormányzat – biztosabb helyzetben van, mint a magánkézben lévő mozik, de Liszka úgy látja, minden mozis cég a saját üzleti modelljéhez képest szenvedett el óriási veszteségeket, a járványidőszak hatása senkit sem kímél. „Most össze kell kapaszkodniuk a mozisoknak, a köztünk lévő egészséges rivalizálás mértéke eltörpül a mindannyiunkat fenyegető veszélyekhez képest. Pláne, hogy a fokozatos nyitás jegyében a színház és a mozi lesznek az utolsó intézmények, amelyek kinyithatnak.”
Az utóbbi évben a Budapest Film a Távmozi szolgáltatással igyekezett megőrizni valamit a mozizás élményéből, munkát adni alkalmazottainak, és szert tenni némi bevételre. A mozis vetítésekhez hasonlóan meghatározott időpontban kezdődő, online nézhető filmekkel el tudtak érni ugyanakkora közönséget, mint korábban a náluk futó filmnapok, filmfesztiválok egy-egy vetítésével. „A Távmozi révén kiderült, hogy van egy rejtett közönségünk, akik különböző okok – a lakóhelyük, a családi vagy egészségügyi állapotuk – miatt nem tudnak rendszeresen moziba járni, pedig érdeklik őket a filmjeink. Rájuk építve a Távmozit érdemes lesz megtartanunk, intézményesülni tud ez a vetítési forma, de egyértelműen kiegészítő lehetőség marad” – mondta Liszka a cég saját streaming-felületének jövőjéről.
A Budapest Film is úgy készül, hogy minden moziját újranyitja. A nyári hónapokban hiába jön az uborkaszezon, rengeteg filmet terveznek bemutatni, annyi premier torlódott fel, köztük sok magyar produkció. Az újranyitást követő hetekben Liszka Tamás szerint hangsúlyozniuk kell majd a moziélmény többletértékét: ő úgy képzeli, „ünnepi korszak” lesz ez a mozik életében, a műsorrendi vetítések és a filmfesztiválok között félúton. Ehhez hozzájárulhat a kertmozis vetítések hangulata is:
Mindazonáltal az igazgató azt mondja, májustól júliusig átmeneti időszak várható, fokozatosan visszatérő közönséggel, szigorú korlátozásokkal. A Budapest Filmnél viszont úgy készülnek, hogy nyár végén már nagyobb eseményeket is megtarthatnak. „Ha azokat a rendezvényeinket sem tarthatjuk meg, nagyon komolyan újra kell terveznünk” – mondja Liszka, hozzátéve, hogy személy szerint már az igazi moziélményt szeretné újra megtapasztalni. Számára ez akkor teljesülne, ha újra korlátozások nélkül működhetnének.
A legnagyobb kárt az újabb bezárás okozná
Ám a korlátozások nélküli működés helyreállásáig még biztosan sok időnek kell eltelnie, a mozisoknak pedig alapvetően nincsenek információik arról, milyen feltételekkel nyithatnak ki egyszer újra. A legnagyobb kárt az okozná, ha a következő hónapokban kinyithatnának, utána viszont megint be kellene zárniuk – mondja Gyenis Ajándok, az Art-Mozi Egyesület alelnöke. Szerinte az összes vidéki mozi várja az újranyitást, de ezt a forgatókönyvet mindenképp el akarják kerülni.
Gyenis arról is beszélt, komoly problémákat okozna a mozik számára, ha a kormány oltási igazoláshoz kötné a mozizás engedélyezését, ahogy ez a koncertlátogatással vagy a fesztiválozással összefüggésben több európai országban felmerült. „Az online jegyvásárlásnál biztosan nem tudjuk ellenőrizni, hogy valaki be van-e oltva, a moziban pedig a jelenlegi szabályok értelmében a látogatók személyi igazolványát sem lehet elkérni. Arról nem is beszélve, hogy mi a helyzet, ha maguk a dolgozók sem kaptak még oltást.”
A működés rendjében tehát még rengeteg a kérdőjel, jó hír viszont, hogy a legrosszabb helyzetben lévő mozik is tervezik az újranyitást. A magánkézben lévő játszóhelyek szenvedték el a legkomolyabb veszteségeket, de Gyenis szerint ezek a mozik – így a szolnoki Tisza és a pécsi Apolló – sem fognak bezárni. Március végén a Bem mozi tett közzé támogatási felhívást a Facebookon, miután hónapok óta „nulla bevétel és milliós havi bérleti díj” mellett igyekeztek valahogy víz felett maradni. Megkeresésünkre a Bem részéről Tóth Zoltán elmondta, a felhívásnak köszönhetően érdemi segítséget kaptak, sokan támogatták őket kisebb adományokkal vagy borcsomagok megvásárlásával. Nagyban megkönnyítette a helyzetüket, hogy az utóbbi hónapokban a magánszemély, akitől bérlik a helyiséget, megfelezte a bérleti díjukat, és bíznak benne, hogy az újranyitásig ez így is maradhat.
Most úgy látom, a Bem meg tud maradni
– nyilatkozott optimistán Tóth.
Gyenis Ajándok szerint a vidéki mozik közül azok vannak valamivel könnyebb helyzetben, amelyek a helyi önkormányzatok tulajdonában állnak, ez a konstrukció pedig a legtöbb hagyományos és művészmozira igaz. Ezekben a városokban, például Debrecenben és Szombathelyen, a mozik számíthattak önkormányzati támogatásra, ami ugyanakkor csak az életben maradáshoz elég. A pénztárosokat, jegyszedőket gyakorlatilag mindenhonnan elküldték, és a járvány kitörése előtti, a bővülésre is reményeket adó időszak – amikor az ország több pontján igény mutatkozott új mozitermekre – egyhamar nem tér vissza. Gyenis azt mondja, az újranyitást követő egy évben fog kiderülni, lesz-e megint közönségük a moziknak. Emiatt mozibezárásokra is a következő évben kerülhet sor, nem most, a lehetséges újranyitás előtt. Ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az esetlegesen bezáró mozikat átvenné egy másik üzemeltető. Jelenleg is akad, aki mozinyitásban gondolkodik – a budapesti KÖKI Terminálban jelenleg is épül egy, igaz, nem művész-, hanem plázamozi.
Új Godzillák, új King Kongok
A veszteségek elkönyvelése mellett tehát a mozisok egy része óvatos optimizmussal várja a következő időszakot. Április közepén úgy tűnik, a külföldi adatok is visszaigazolják, hogy a mozikat egyelőre nem érdemes leírni. A frissen bemutatott Godzilla vs. Kong a járványidőszak legnézettebb filmje lett az Egyesült Államokban, megelőzve Christopher Nolan tavalyi Tenetjét, ami különösen szép teljesítmény annak fényében, hogy a szörnyfilm a mozipremierrel egy időben az HBO Maxra is felkerült. A Godzilla vs. Kong e cikk írásának napján világszerte 358 milliós dolláros bevételnél tart, amivel már sikeresnek számít, miközben Európa legtöbb országában, ahol a mozik egyelőre csak várnak az újranyitásra, a filmet még be sem mutatták.
Azokban az országokban tehát, ahol a mozik akár csak bizonyos régiókban, illetve korlátozások mellett újranyithattak, egyelőre úgy tűnik, hogy a közönség is visszatér. Ugyanakkor egyelőre nem látni tisztán, milyen átalakulásokat hozhat a járvány a globális mozis piacon. Jelzésértékű, hogy 2020 legnagyobb bevételt hozó filmje a kínai The Eight Hundred lett, köszönhetően annak, hogy Kínában az év második felében újranyithattak a mozik. A járvány ebben az esetben is egy korábban látványossá vált tendenciát, a kínai mozis piac globális jelentőségének növekedését erősítette fel, arról pedig egyelőre nem sokat tudunk, Kína milyen feltételekkel és elvárásokkal engedi be a jövőben a nyugati produkciókat (amelyek előtt 2021-ben a Kínai Kommunista Párt és a szocializmus szeretetéről szóló propagandafilmeket vetítenek). De a járvány hatására nemcsak Kína, hanem – a következő hónapokban legalábbis – India, Mexikó, Ausztrália, Oroszország és Tajvan szerepe is fontosabb lesz a globális mozis piacon.
Annyi biztos, ha a koronavírus-járvány lecsengésével a mozik világszerte újranyithatnak, egy számos tekintetben átalakult piacon kell talpon maradniuk. Ezek az átalakulások pedig már hosszú távra szólnak.
