A Guccinak, mint márkának, ma már nem sok köze van a Gucci családhoz, amelynek első három generációja Guccio Guccival indult, aki kereken száz éve hozta létre a vállalkozását. A kiváló üzleti érzékkel rendelkező Gucci pár évnyi pincérkedés után Firenzében nyitotta meg a saját nevével fémjelzett üzletet, ahol jó minőségű bőrből készült nyergeket, később kiegészítőket kezdett árulni. Egyre népszerűbb lett a bolt, így Olaszország több pontján is újakat nyitott, a családi vállalkozásba pedig a gyerekei is besegíttettek. Guccio Gucci eredetileg ragaszkodott hozzá, hogy az üzlet kis családi vállalkozás maradjon, de 1951-ben fiai közül Aldo, Rodolfo és Vasco Gucci úgy döntöttek, itt az ideje, hogy nemzetközi vizekre evezzenek, úgyhogy megnyitották első boltjukat New Yorkban. 1953-ban már olyan hírességek hordták a márka táskáit, mint Sophia Loren vagy Elizabeth Taylor.
Adócsalás, bosszú
A második generáció még jó érzékkel kezelte a családi vállalkozást, a márka elképesztően népszerűvé vált. Vasco Gucci 1974-es halála után Aldo és Rodolfo között is voltak nézeteltérések, de az üzlet kedvéért mindig meg tudtak egyezni. Végül kivásárolták testvérük özvegyét, így 50-50 százalékos tulajdonrészük lett az üzletben. Rodolfo élete végéig őrizgette a sajátját, míg Aldo átadott 3,3 százalékot a három fiának, de továbbra is ő vezette az üzletet. A befolyt nyereség fele viszont az átadott tulajdoni részesedések ellenére is a család zsebébe vándorolt.
A probléma Aldo gyerekeivel kezdődött, akikbe nem szorult üzleti érzék, ugyanakkor minél több pénzt akartak csinálni, egyúttal minél nagyobb luxusban élni. A hetvenes években járunk, amikor Aldo egyik fia, Paolo Gucci a kreatív és tervezési folyamatokban vett részt, és akivel a legnehezebben értettek szót a többiek. Folyamatosan más tervei voltak, mint a testvéreinek, képtelenek voltak egyezségre jutni. Szeretett volna létrehozni egy teljesen új designer márkát a Gucci alatt, ami a fiatalabb generációt célozza meg. Apja és Rodolfo Gucci nemet mondtak az ötletére, majd miután folyton nyaggatta őket, egyszerűen lefokozták, hogy ne szólhasson bele az üzleti dolgokba. Ezen annyira megsértődött, hogy a hátuk mögött 1980-ban titokban megalapította a saját márkáját, mire az apja kirúgta, sőt, be is perelte, mert ellopta a Gucci márkanevet.
Paolo Gucci azonban még mindig rendelkezett saját tulajdonrésszel az eredeti cégben, ami arra jó volt, hogy összehívhasson egy ülést a vezetők között, majd bemártotta Aldo Guccit, amiért az milliókat mentett ki magának az évek során. Az ügyet később bíróságra vitte, ahol bebizonyította, hogy apja hétmillió dollárnyi adót csalt el. Aldo Guccit bűnösnek találták, és egy évre rács mögé került. Kis idő elteltével meghalt Aldo testvére, Rodolfo, akinek tulajdoni része egyetlen gyerekére és örökösére, Maurizio Guccira szállt. Így Aldo Gucci egyeduralkodása veszélybe került, mivel Rodolfóval ellentétben a fia már nagyon is szeretett volna beleszólni az üzletbe.
Amíg Aldo a börtönben ült, Maurizio került a márka élére, aki Paolo Guccival kezdett egyezkedni. Megbeszélték, hogy Maurizio Gucci kivásárolja nagybátyját az üzletből húszmillió dollár értékben, amivel ő tovább tudja építeni saját márkáját, mivel az egyre sikeresebb lett. Végül miután közösen kirakták Aldo Guccit a vezetőségből, Paolo Gucci meggondolta magát, és ismét a hatóságokhoz fordult, ezúttal az unokaöccsét perelte be szintén adócsalásért. Elérte, hogy a rokon Svájcba meneküljön, így kerülve el a börtönt. Ebben az időben a Gucci-ház a tőzsdén kötött ki, ahol az Investment Corporationnak Maurizio eladta a részvények ötven százalékát, hogy megmentse a csőd szélén táncoló céget. Ezzel azonban a Gucci kikerült a Gucci család kezéből.
Fényűző életszínvonal, gyilkosság és börtön
Maurizio Gucci 1995-ben hasonlóan tragikus halált halt, mint két évvel később Gianni Versace, akit lelőttek. Gucci 24 évesen, 1972-ben vette feleségül Patrizia Reggianit, aki szintén tehetős családból származott. A két család viszonyát úgy jellemezték, mint a Capulet és Montague családokat a Rómeó és Júliában. Rodolfo Gucci úgy vélte, Reggiani egyetlen fia örökségére pályázik, ezért mindent megtett, hogy megakadályozza az esküvőjüket. Tényleg mindennel megpróbálkozott, még a milánói bíborossal is konzultált abban a reményben, hogy majd ő megakadályozza a frigyet. Gucciék házassága a következő tíz évben botrányoktól mentesen telt, viszont elit életmódjuk miatt híresekké váltak. Két lányuk született, Alessandra és Allegra. Eszméletlen luxusban, penthouse-ban éltek New Yorkban, de volt egy saját jachtjuk és farmjuk is. Reggiani állítólag több ezer dollárt költött havonta csak orchideák vásárlására.
A házasságuk 1984-ben ment tönkre, közvetlenül Rodolfo Gucci halála után, amikor Maurizio Gucci átvette a cég feletti irányítást, a döntéseit pedig felesége folyamatosan kritizálta, hiszen úgy látta, férje csak elherdálja az apjától szerzett örökségét, ahogy a márkát sem vezeti felelősségteljesen. Reggiani szerint Guccit mintha kicserélték volna az apja halála után, úgy jellemezte, mint aki hirtelen nem mutat semmilyen érdeklődést vagy törődést a családja iránt. Egy alkalommal elutazott Firenzébe, majd sosem tért haza. Kiderült, hogy összejött egy Paola Franchi nevű nővel, akivel onnantól kezdve haláláig együtt élt. 1985-ben beadták a válási papírokat, de tíz évig tartott, amíg sikerült megegyezniük. Reggiani mentális állapota ráment a szakításra, képtelen volt feldolgozni férje hirtelen távozását, akire még válásuk után is férjeként hivatkozott. Állítólag Franchit nem volt hajlandó keresztnevén nevezni, végig a „másik nő” jelzővel illette.
Patrizia Reggiani személyes sértésnek tekintette, ahogy exférje bánt vele, úgy érezte, elárulta őt azzal, hogy eladta a Gucci részesedéseit. 1992-ben agytumorral megműtötték, utána többször is azzal fenyegetőzött, hogy megöli a férjét. Végül 1995. március 27-én Guccit a milánói irodája előtt lelőtték. A rendőrség azonnal Patrizia Reggianit gyanúsította, aki a bíróság szerint háromszázhatvanötezer dollár értékben – ami az akkori árfolyam szerint majdnem hatvankét millió forint volt – megbízott egy bérgyilkost, hogy végezzen Maurizio Guccival.
Először 29 év börtönre ítélték, amit később 26 évre csökkentettek.
2014-ben szabadult, viszont pár évvel korábban is feltételesen szabadlábra helyezték volna, azzal a feltétellel, hogy munkába kell állnia. Ennek még a gondolata is annyira elborzasztotta, hogy inkább visszavonult a börtönbe, mondvánő soha életében nem dolgozott, és nem most fogja elkezdeni.
Szabadulása után is hangoztatta, hogy ő ízig-vérig Gucci, és ezen semmi sem változtat, még egy gyilkosság sem. Amikor megkérdezték tőle, miért nem ő maga végzett férjével, csak annyit mondott, neki nem túl jó a látása és elvétette volna a lövést.
Aldo Gucci kettős élete
Aldo Gucci már jóval Hannah Montana előtt tudta, hogyan kell titokban felépíteni egy másik életet, annyi különbséggel, hogy ő nem rocksztárként tombolt esténként, hanem két családja volt, akikhez váltogatva járt haza. 1958-ban ismerkedett meg a Gucci egyik római üzletének eladójával, Bruna Palombóval, akivel szerelembe estek egymással. Gucci akkor már házasságban élt és három gyereket nevelt, Palombo pedig jegyben járt. Olaszországban a válás 1970-ig nem is létezett, pontosabban a jog tiltotta a házasság felbontását.
1963-ban született Palombóval egy gyerekük, Patricia, akinek létezését mindenki előtt titkolták, olyannyira, hogy mikor Gucci meghalt, a New York Times gyászhírei között egyáltalán nem is említették negyedik gyerekét. Gucci felesége, Olwen Price egyébként nyílt titokként kezelte a dolgot, de nem igazán akart tudomást venni férje félrelépéséről. Patricia Gucci azonban egészen tízéves koráig még csak nem is sejtette, hogy apjának van egy másik családja, sőt, az számít a hivatalos családjának. 2016-ban megjelent a Gucci – Egy sikeres dinasztia története című könyve, melyben szülei titkos románcáról számol be, ahogy a családi drámákról, pereskedésekről is szót ejt benne.
Patricia Gucci lánya szexuális zaklatást emleget
2020-ban Patricia Gucci egyik lánya, Alexandra Zarini bírósági pert indított a nevelőapja, a saját anyja, valamint nagyanyja ellen. Az iratok szerint Zarini azt állítja, hogy nevelőapja, Joseph Ruffalo hatéves korától kezdve huszonkét éves koráig szexuálisan zaklatta. Azt is kifejti, hogy anyja nemcsak, hogy tudott a dologról, de egyenesen megfélemlítette a lányát, mert féltette a Gucci család jó hírét. Leírja, hogy miután elmondta nagyanyjának, hogy nevelőapja pedofil, olyan kellemetlenül érintette a téma, hogy arra kérte, tartsa titokban az egészet.
Patricia Gucci egy nyílt levelet küldött a The New York Timesnak, melyben azt írja, rettentően sajnálja, ami a lányával történt, és amint kiderült számára az ügy, azonnal beadta a válási papírokat. A levélben megemlíti, hogy lánya nem állít igazat róla és anyjáról, hiszen egyikük sem tudott róla, hogy akkori férje molesztálta. Ruffalo nyilatkozatban tagadta a vád minden egyes pontját, egyelőre nincs döntés az ügyben.