A Magyar Államkincstár (MÁK) közérdekű adatigénylésünkre kiadta, mennyi volt 2017 és 2020 között a rendszerbe belépő, vagyis új, és az onnan kikerülő, azaz elhunyt saját jogú nyugdíjasok száma, nyugdíjösszegek szerint, sávosan. A statisztikából az derül ki, hogy az elmúlt négy évben kevesebb új nyugdíjat állapítottak meg, mint ahány nyugdíjas meghalt, még úgy is, hogy a tavalyi halálozási adatok csak a január és október közötti időszakra vonatkoznak (vagyis a Covid-járvány miatt megnövekedett november-decemberi halálozások nem látszanak az adatsorban).
Összesen 326 543 új nyugdíjat állapítottak meg 2017 és 2020 között, és majdnem negyvenezerrel több, 363 765 nyugdíjas halt meg a szűk négy év alatt.
Ez idő alatt összesen bő 196 ezren voltak, akiknek 150 ezer forint alatti ellátást állapítottak meg, és durván 130 ezer ember kapott ennél nagyobb összeget. Azért 150 ezer forintnál húztunk határt, mert ez közelíti az idei átlagnyugdíjat. 2020-ban 142 ezer forint volt az átlagnyugdíj, erre jött rá novemberben a pótlólagos, 1,2 százalékos, majd idén januártól a költségvetésben becsült infláció alapján a 3 százalékos emelés, így számolva 2021-ben 148 ezer forint körül lehet az átlagnyugdíj. Ez az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb, durván havi 417 euró a jelenlegi árfolyam mellett.
A kincstár által megküldött adatokból az látszik, hogy 2017-ben 21,7 ezer fő, 2019-ben viszont már 48,7 ezer frissnyugdíjas kapott 150 ezer forint feletti ellátást. 2020-ban viszont némi megtorpanás látszik, a MÁK összesen 29,9 ezer újonnan megállapított nyugdíjat jelzett havi 150 ezer forint felett. A megtorpanás oka az lehetett, hogy 2020-ban eleve jóval kevesebb új nyugdíjat állapítottak meg, alig több mint 55 ezret az előző évi bő 115 ezer után. Erre a lépcsőzetes nyugdíjemelés 2020-ra eső része a magyarázat, amiatt zuhant be főleg a tavalyi első félévben a frissnyugdíjasok száma – írta meg korábban a Napi.hu.
Eközben az elmúlt négy évben nem mondható el trendszerű csökkenés a 150 ezer forint alatt megállapított új nyugdíjak számánál, inkább hullámzás volt tapasztalható, és csak tavaly látványosabb a mérséklődés. 2020-ban összességében alig haladta meg a 25 ezret az új, 150 ezer forint alatti nyugdíjak száma, miközben az előző években rendre 50 és 60 ezer feletti volt. Ez persze összefügg azzal, hogy tavaly feleannyi új nyugdíjat állapítottak meg, mint a megelőző évben.
A következő ábrán az látszik, hogy
Még beszédesebb a kép, ha a két végletet vetjük össze. Míg az 50 ezer forint alatti új nyugdíjasok száma majdnem az ötödére olvadt, addig az 500 ezer forint felettieké csaknem az ötszörösére emelkedett. Így tavaly már több embernek állapítottak meg félmillió forint feletti nyugdíjat, mint ahánynak 50 ezer forintnál kisebbet.
Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy 2017 januárja és 2020 januárja között csökkent az átlag alatti nyugdíjban részesülők aránya, de még mindig ők voltak kicsivel többen tavaly januárban is. A most kapott összesített halálozási adatokból pedig az derül ki, hogy az elhunytak között sokkal több az alacsony nyugdíjú, mint a magasabb ellátást kapó. Az utóbbi években összességében mintegy 305 ezren haltak meg azok közül, akiknek kevesebb mint 150 ezer forint volt a havi nyugdíjuk, míg 59 ezren azok közül, akik 150 ezer forint feletti juttatást kaptak.
Évekre lebontva ezeket az adatokat azonban ennél árnyaltabb a kép. Évről évre csökkent ugyanis a 150 ezer forint alatti ellátás mellett elhunyt nyugdíjasok száma, 2017 és 2020 között több mint 83 ezer főről bő 62 ezerre. És közben emelkedett az elhunyt, 150 ezer forint feletti nyugdíjasok száma, kicsivel több mint 12 ezerről több mint 15,5 ezer főre.
A két végpontnál ismét markánsabb a különbség, a kisnyugdíjasok közül sokkal többen haltak meg, mint a kiemelkedő nyugdíjúak közül. Persze az 500 ezer forint feletti nyugdíjasok eleve kevesebben voltak. 2019-es adatok szerint csaknem 47 ezren kaptak 50 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, és mindössze 1405-en 500 ezer forint felettit. Azóta nőtt a kiemelkedő nyugdíjat kapók száma, és csökkent a kisnyugdíjasoké, a létszámkülönbség azonban még ma is jelentős lehet.
A friss statisztika alapján a havi 50 ezer forintnál kisebb állami nyugdíjat kapók körében még mindig évi ezer fölötti a halálozási szám, még ha csökkenő tendenciát mutat is. A havi félmillió feletti nyugdíjúaknál viszont – bár évről évre nőtt – így is csak a töredéke, mint a legkisebb nyugdíjban részesülők körében.
A kapott számok alátámasztják Farkas András korábbi nyilatkozatát, amelyben a nyugdíjszakértő arról beszélt, hogy lassú generációváltás zajlik a nyugdíjasok táborában. Az utóbbi években tapasztalt kétszámjegyű bérnövekedés és a valorizáció magyar módszere (a korábbi nettósított átlagkeresetek felzárkóztatása) felfelé húzza az új nyugdíjak átlagát. A kisnyugdíjasok száma pedig azért csökken, mert az idős nyugdíjasok – akiknek a régi megállapítási szabályok miatt jellemzően kevés a nyugdíjuk – meghalnak.
