Farkas Norbert / 24.hu
Gazdaság

Megháromszorozódott a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok száma, 1,2 millióan kapnak átlag alatti ellátást

Látványosan megugrott azok tábora, akik havi 200, illetve 300 ezer forint feletti nyugdíjat kapnak – derül ki a KSH adatsorából. Az alacsonyabb nyugdíjúak száma eközben mérséklődött valamelyest, de még mindig több mint félmillióan voltak, akiknek havi 100 ezer forintnál kevesebbel kellett beérniük.

Vadonatúj nyugdíjstatisztikához jutottunk, amiből az derül ki, hogy érzékelhetően nőtt az átlag feletti  nyugdíjat kapók száma az utóbbi négy évben. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kérte meg az adatokat a KSH-tól, ezek szerint 2020. január 1-én összesen 2 millió 53 ezer 600 saját jogú öregségi nyugdíjas volt, közülük havi kétszáz ezer forint feletti nyugdíjat több mint 315 ezren kaptak. Több mint másfélszer annyian, mint négy éve. 300 ezer forint feletti saját jogú öregségi nyugdíjban pedig több mint 54,4 ezren részesültek tavaly január elsején, háromszor annyian, mint 2017 első napján.

Összességében az látszik, hogy a 120 ezer forint alatti nyugdíjasok száma négy év alatt 269 ezer fővel csökkent, közben 277 ezerrel nőtt a 120 ezer forint feletti nyugdíjasok száma.

Az átlagnyugdíj a MÁK adatai szerint 142 114 forint volt tavaly januárban. A most kapott adatok alapján több mint 1,2 millió idősnek, vagyis a saját jogú öregségi nyugdíjasok több mint a felének folyósítottak havi 140 ezer forintnál kevesebbet,Némi elmozdulás tapasztalható, 2017-hez képest – amikor 123 725 forint volt az átlagnyugdíj – összességében 235 ezerrel csökkent az átlag alatti nyugdíjasok száma. A 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjasok aránya akkor még 71 százalékos volt, 2020-ban ugyanebbe a juttatási sávba a nyugdíjasok 59 százaléka esett.

Ezért lehetnek egyre magasabbak az új nyugdíjak

A körvonalazódó trendet nem magyarázza meg az utóbbi években jellemző évi 3 százalék körüli nyugdíjemelés, abból 2017 november és 2021 január között összesen alig több mint 10 százalék  jön össze a 2017 előtt megállapított nyugdíjakra, más okot kell tehát keresni. Farkas András nyugdíjszakértő szerint egyszerű a magyarázat:  lassú generációváltás zajlik. Az utóbbi években tapasztalt két számjegyű bérnövekedéstől nem függetlenül az új nyugdíjak összegének átlagát a valorizáció magyar módszere húzza fel. A kisnyugdíjasok száma pedig azért csökken, mert az idős nyugdíjasok, akiknek jellemzően kis nyugdíjuk van a régi megállapítási szabályok miatt, meghalnak.

A valorizáció tehát az egyik ok, lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A nyugdíjba vonulás évének tehát meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában. A nyugdíjguru szerint a magyar nyugdíjrendszer tíz legégetőbb gondjának egyike a valorizáció. Ha valaki ugyanolyan életpálya után 2020-ban igényelte a nyugdíját, annak 40 százalékkal magasabb lehet az ellátása, mint annak, aki 2016-ban igényelte a nyugdíját – hozott konkrét példát is, mire gondoljunk.

De nem csak emiatt nőttek jelentősen az újonnan megállapított ellátások egy ideje. A másik ok, hogy eltörölték a járulék- és a nyugdíjplafont, így nincs akadálya annak, hogy a magas keresetűek magas nyugdíjat is kapjanak. Mivel nyugdíjplafon nincs, egy ideje már megjelentek a milliós nyugdíjak is, azonban hogy hány ember örülhetett ilyen magas ellátásnak, az a kapott adatokból nem derült ki.

Magyarországon 1992 és 2012 között volt nyugdíjjárulék-fizetési, illetve nyugdíjplafon, ami behatárolta a befizetést és a kapható legmagasabb nyugdíjat is. A járulékplafont először a bruttó átlagbér háromszorosánál húzták meg, aki ennél többet keresett, annak a többletre nem kellett egyéni nyugdíjjárulékot fizetnie, később fokozatosan levitték a plafont az átlagbér 1,5 szereséig, majd újra visszahozták, fokozatosan a háromszoros mértékig. A nyugdíjszámításnál pedig ez a korlátozott alap számított be, s ennek következtében az ellátás sem mehetett egy bizonyos küszöb fölé.

Kevesebben lettek a kisnyugdíjasok, de a helyzetük nem javult

Összességében csökkent az alacsony nyugdíjúak száma, de még mindigtöbb mint 70 ezren kaptak 60 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, és több mint 520 ezer nyugdíjasnak folyósítottak 100 ezer forintnál kevesebb havi ellátást.

Igaz, A KSH magyarázata szerint a nagyon alacsony összegű nyugdíjak főként a külföldön szerzett jogosultságokkal függenek össze: a nyugdíjterheken az érintett országok a több országban szerzett jogosultsági idővel arányosan osztoznak. Vagyis a nagyon alacsony nyugdíjak (például a minimálnyugdíj) zöme résznyugdíj lehet.

A nyugdíjas létminimum a Policy Agenda tavaly szeptemberi előzetes adatai szerint 2019-ben 91 258 forint lehetett. Ez alapján valószínűleg nem túlzás azt mondani, hogy 2020-ban is még mintegy félmillió nyugdíjas kaphatott a létminimumnál kevesebb ellátást.

És ha mellé tesszük egy novemberi KSH-statisztika eredményét, mely szerint egy év alatt 72 ezer nyugdíjas csúszott szegénysorba, akkor nyilvánvaló, hogy bár kevesebben lettek, a kisnyugdíjasok helyzete nem lett rózsásabb. A magyarázat az lehet az Mfor akkori cikke szerint, hogy hiába nőnek a nyugdíjak minden évben, a jóval dinamikusabban növekvő bérek által meghatározott szegénységi küszöb ennél ütemesebben emelkedik, ezért egyre nagyobb arányban csúsznak be ez alá az alacsonyabb nyugdíjúak közül.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.