Bár az elmúlt két hétben az Európai Unióval és a londoni parlament alsóházával is sikerült elfogadtatnia a brexitről szóló javaslatát, a hétfői nap nem Boris Johnson brit miniszterelnöké volt. Mint megírtuk, kormánya is jóváhagyta az EU-tagság megszűnésének halasztását, így a remélt október 31-ei időpontban biztosan nem valósul meg a brexit. Mint ahogy nem járt sikerrel Johnson hétfő este a parlamentben sem,
A következő választás elvileg 2022-ben esedékes, és előrehozását december 12-ére mindössze 293 képviselő támogatta a szükséges 434 helyett.
Johnson azért sürgeti a választás kiírását, mert kormányának nincs többsége az alsóházban, az ellenzéki Munkáspárt pedig azért óvatoskodik, mert a kormányzó Konzervatív Párt elég nagy előnnyel vezet a közvélemény-kutatások szerint. Hétfő este a kormányfő be is bejelentette, hogy kedden ismét beterjeszti indítványát, ezúttal élve azzal a jogi kiskapuval, amely lehetővé teszi, hogy a rögzített idejű parlamenti mandátumról szóló jogszabályt felül lehet írni egy a választások kiírásáról intézkedő, egyszerű többséghez kötött külön törvényjavaslattal. A kormány szempontjából ennek a módszernek az a hátránya, hogy nem határozatról, hanem törvényjavaslatról van szó, amelyhez az ellenzék a kormánynak nem tetsző módosításokat is beterjeszthet, és mivel a Konzervatív Pártnak nincs többsége, ezeket a módosításokat az ellenzék el is fogadtathatja.
A Skót Nemzeti Párt és a Liberális Demokraták alsóházi frakciója mindazonáltal jelezte, hogy nem zárkózik el Johnson indítványától, de azt szeretné, hogy a választást három nappal korábbra, december 9-re írják ki. Ebben az esetben a parlamentet a választási törvény alapján már pénteken fel kellene oszlatni, és így nem maradna idő a brexitmegállapodás végleges ratifikálására. Az ellenzék egyöntetű követelése ugyanis az, hogy az előrehozott választások előtt a kormány már ne kezdeményezze az EU-val elért kilépési alku szentesítését.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Andy Rain
