Titkos kormányhatározattal építik le a közszolgákat

Menekülnek a közszolgák a kormányhivatalokból, a múlt hónapban 2500-an mondtak fel országszerte – írta az Index a Miniszterelnökség tájékoztatása alapján. A felmondási hullám kiváltója az a márciustól érvényes jogszabályváltozás, ami a köztisztviselőknek hosszabb munkaidőt, az eddiginél több munkát és kevesebb szabadnapot jelent. Kaotikus állapotokat vetít előre, hogy mindeközben újabb 2477 fős leépítés várható.

A kormányhatározat számát megkapták, de az nem nyilvános

A személyügyi és létszámgazdálkodási központ már minden megyei kormányhivatallal közölte az új, csökkentett engedélyezett létszámot. Azt is tudni, hogy Heves megyében volt a legnagyobb a vágás, 10 százalékos. Nem mindennapiak azonban a körülmények, legalábbis a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) honlapjáról az derül ki, hogy

az újabb elbocsátásról titokban, előzetes egyeztetés nélkül döntöttek.

Az érdekképviselet onnan szerzett tudomást róla, hogy az elbocsátottaknak adott határozatban szerepelt az idevágó kormánydöntés száma. A szakszervezet ügyvédje azonban hiába kereste azt, nem találta. Amikor pedig érdeklődtek, hol lelhető fel a joganyag, azt a választ kapták, hogy titkos a kormánydöntés. Annyira, hogy még az érdekképviselet sem ismerhette meg.

Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy úgynevezett 2000-es határozatban rendelkeztek a közszolgákról. Háromféle határozatot hozhat ugyanis a kormány: az 1000-es sorszámúak a mindenki által megismerhető, a Magyar Közlönyben megjelenő dokumentumok, a 2000-es sorszámúakat az érintettek közvetlenül kapják meg, a 3000-esek pedig, amelyek minősített adatot tartalmaznak, titkosítottak, és sehol nem hozzák nyilvánosságra őket.

A szakszervezet elnöke, Boros Péterné szerint nincs ember, aki meg tudná mondani, pontosan hány ember hiányzik már a rendszerből. A létszámcsökkentésről egyeztetés nem volt, a szakszervezet nem tud mást, csak annyit, hogy titkos határozatban szerepel az alaplétszám-csökkentés. Ebben benne van minden megyei kormányhivatal leépítettje, és akár 2600 főt is érinthet. Borosné azonban úgy véli, ennél többen mentek már el.

Amit a Miniszterelnökség mond, a 2500 fő, nem valós, torzított létszám.

Bár a két szám hasonló, nem arról van szó, hogy annyian mentek már el önként, mint amekkora az előírt leépítés. Azt azonban nem tudni, mekkora az átfedés közöttük, vagyis mennyivel csökkenhet a létszám.

Kiürült egy teljes gyámhivatal

Annyi biztos, hogy egyes szakterületeken már eddig is komoly létszámproblémák mutatkoztak. Az MKKSZ elnökét megkeresték már azzal, hogy

kiürült egy teljes gyámhivatal, elfogytak egyes helyekről a szociális ügyintézők, ember nélkül maradt egy kormányablak, vagy a helyi katasztrófavédelem 16 emberéből tízen mentek el.

A legnagyobb probléma szerinte az, hogy arról nincs adat, mennyi lenne a szakterületenként szükséges létszám, csak engedélyezett létszámokról beszélnek. Hogy a szakterületenként szükséges létszámot is meg kellene határozni, azzal majd akkor fognak szembesülni, amikor nem fogják tudni kiszolgálni az ügyfeleket.

Mivel egyre kevesebb az ügyintéző, a szakszervezet vezetője arra számít, hogy komoly gondok lesznek. Hiszen nem elég, hogy

• akik maradnak, azoknak több ember helyett kell dolgozniuk,
• de még majd büntetést is fizethetnek azért, mert ilyen körülmények között nem sikerül hibátlanul és határidőre ellátniuk minden feladatot,
• miközben nem kapnak fizetésemelést,
• a munkaidejük pedig nagyjából egy hónappal nő a szabadságok megvágása miatt.

Boros Péterné szerint

nem az a kérdés, hogy mennyi az engedélyezett létszám, vagy hogy hányan mentek el, és hányan maradtak. Hanem hogy munkaterületenként, szakterületenként maradt-e megfelelő számú ügyintéző.

Vagyis maradt-e elég olyan szakember, aki 16-18 különböző szakterületen képes az ügyeket intézni. Borosné gyanítja, hogy nem minden szakterületen maradt elég ember, és szerinte ez a mostani leépítés legnagyobb rákfenéje.

Az előző létszámzárlat is már óriási károkat okozott – ha elmentek nyugdíjba egy-egy szakterületről, nem lehetett a helyükre felvenni embert. Ezt az induló rossz pozíciót most tovább rontja a kormány.

A szakterületenként hiányzó létszámot pedig nagyon nehéz lesz visszapótolni ennyi fizetéssel, annyi munkaidő-terheléssel, amennyi most van – borítékolta. Így sérülni fognak az ügyfelek érdekei, mert jelenleg nem garantált, hogy mindenütt az országban legyen megfelelő létszámú szakterületi ügyintéző.

10 ezer forint büntetéssel ösztönzik az ügyintézőket

Mindezek tetejébe tízezer forintos rendbírság sújtja azokat, akik nem tudják tartani az ügyintézési határidőket. A különböző ügyintézéseknél az a szabály, hogy ha kicsúszik a határidőből mondjuk az államkincstár, az önkormányzat vagy éppen a kormányhivatal, akkor fizetniük kell az ügyfélnek. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016-os törvény szerint a hatóság anyagi felelősséggel is tartozik azért, ha

• határidőben nem hoz függő hatályú döntést,
• az ügyintézési határidőt túllépi – és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye –,
• vagy az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi.

Ilyenkor

• vagy az eljárás lefolytatásáért beszedett illetéket, díjat kell visszaadni,
• vagy ennek hiányában tízezer forintot kell fizetni a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.

Biztosan vannak, akik találkoztak már ezzel a szabállyal, hiszen amikor megkapnak egy ügyiratot az ügyintézők, küldenek nekünk egy függő hatályú határozatot. Ebben tájékoztatnak róla, mennyi az ügyintézési határidő (teljes eljárásban 60 nap), és azt is beleírják, hogy amennyiben ezt nem tudják tartani, jár nekünk a tízezer forint. Az azonban talán kevésbé közismert, hogy

a kártérítést, alkalmasint a 10 ezer forintot az ügyintézők béréből vonják le.

Vagyis közvetlenül őket büntetik, ha túllépik az ügyintézési határidőt. És még csak az sincs korlátozva a törvényben, hogy havonta maximum hányszor tízezer forinttal lehet megkurtítani a közigazgatásban dolgozók bérét.

Boros Péterné szerint azt hozta ez az intézkedés, hogy mivel a dolgozók nem szeretnének fizetni, valamilyen ügyintézés történik. A valamilyen ügyintézésre pedig egyik olvasónk hozott példát. A gyámhivatalnak pert kellett volna indítania egy gyámság alá helyezési kérelem alapján, de mivel az orvosszakértői vélemény nem érkezett be határidőre, a gyámhivatal kicsúszott volna a 60 napos perindítási határidőből. Hogy a 10 ezer forintot ne kelljen megfizetniük olvasónknak, egyszerűen megszüntették az eljárást, továbbá jelezték, ha később beérkezne a szakvélemény, újraindítanák az eljárást.

A szakszervezet átvállalja a büntetést

Szóval kiskapu van, de azért büntetés is. Ezt például onnan lehet tudni, hogy az MKKSZ támogatási rendszerének részévé vált a tagjaikra kirótt büntetés átvállalása. Nem automatikusan, a tagoknak kérelmezniük kell, és bizonyítani, hogy van nyomós indokuk, miért nem tudták ellátni a munkájukat. Ilyen indok lehet például hogy helyettesítettek a saját munkájuk mellett.

Hogy hány büntetést fizetett már ki az MKKSZ, azt nem sikerült megtudnunk Boros Péternétől, viszont az aktuális helyzetet érzékeltetve azt mondta, a közigazgatás létszáma mára annyira megcsappant, hogy lassan az lesz a csoda, ha marad olyan dolgozó, aki még nem kapott bírságot.

Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI