Összesen 4,268 milliárd forint bónuszt kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumában az uniós támogatáslehívások felpörgetéséért – derült ki a tárca lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából.
A hivatalos nevén céljuttatás feltétele az volt, hogy a minisztérium teljesítse a kormányhatározatban előírt kifizetési munkaterv számait. Ebben 2017. június végéig 80,5 milliárd, az év végéig 244 milliárd (minimumként 64,4 milliárd, illetve 195,2 milliárd) forintos célszám szerepelt az emberierőforrás-fejlesztési operatív programból. A másik, a rászoruló személyeket támogató operatív programból ehhez képest elhanyagolható összegeket, 100, illetve 400 millió forintot (minimálisan 80 millióval, illetve 200 millióval) irányoztak elő.
Az uniós támogatások minél gyorsabb lehívásában közreműködő apparátus tagjainak busás bónuszt, 100 százalékos teljesítés esetén akár két évi munkabérnek, illetménynek megfelelő összeget helyeztek kilátásba.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megküldött adatok szerint
Ezzel Balog Zoltán lekörözte a Lázár-féle Miniszterelnökséget, legalábbis az emberminisztériumban több mint kétezer dolgozónak jutott az apanázsból, míg a kancellária csak 642 jutalmazottról számolt be lapunknak, vagyis az állomány felének se jutott a pénzesőből.
Igaz, Lázáréktól csak az első etap teljesítéséről kaptunk adatokat, és az arra az időszakra kifizetett 1,3 milliárd forintból fejenként átlagosan kétmillió forintos bónusz jött ki. Míg Balogéknál az egész éves teljesítményre fizettek átlagosan bő 2 millió forint jutalmat. Nem kizárt persze, hogy a Miniszterelnökség apparátusa hatékonyabb volt, jobban megközelítette a célszámokat, és ezért több prémiumot oszthattak szét.
Fotó: Földi Imre / MTI
Úgy becsültük korábban, hogy a kancellárián az egész évre akár 3,9 milliárd forint jutalmat is kifizethettek, ami 6 millió forintot jelent fejenként. De korántsem biztos, hogy a 4 milliárd forint körüli bónuszokkal az emberminisztérium, illetve a kancellária fizetett a legtöbb jutalmat a dolgozóinak.
A Nemzetgazdasági, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium legalábbis sokkal több uniós támogatást menedzselt, olyan nagy csomagok tartoztak hozzájuk, mint a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési operatív program, illetve az infrastruktúrafejlesztés, valamint a környezet- és energiahatékonysági operatív program. Ezek egyenként 400-500 milliárd forintos falatok, és ha a feladattal, a támogatástömeggel arányos volt a jutalomosztás, akkor a nagyobb célfeladat teljesítéséért több jutalmat fizethettek.
A nemzetgazdasági tárca azonban egyelőre nem válaszolt a 24.hu kérdéseire, 15 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig egyáltalán nem reagált megkeresésünkre. Így nem tudhattuk meg, pontosan mennyi bónuszt fizettek ki, és hány dolgozójuk kapott pluszpénzt. De ha a négy minisztériumban csak a legszerényebb támogatástömeget menedzselő emberminisztérium bő 4 milliárdjához hasonló apanázst osztottak fel a dolgozóik között, akkor is
Az egyik, neve elhallgatását kérő minisztériumi dolgozó arról számolt be lapunknak, hogy a gazdasági tárcánál mindenkinek jutott a különpénzből, de persze nem egyenlően. Egy másik köztisztviselő konkrét számokat is megosztott velünk, eszerint referensi szinten 1-12 havi, vezetői szinten és az őket körülvevő legszorosabb körökben (például a kabinet tagjainak) 12-24 havi juttatást oszthattak az előírt célfeladatok alapján.
Nagyon sok kolléga úgy kapott EU-s forrásból pénzt, hogy azt sem tudja, mi az a KÖFOP.
Ezzel arra utalt, hogy az uniós támogatások minél gyorsabb lehívását honoráló jutalmat ugyancsak uniós pénzből, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programból fizették. Ráadásul az apparátus olyan tagjainak is, akiknek semmi közük nem volt az uniós pályázatokhoz (az idevágó kormányhatározat ugyanis felhatalmazást adott a más területeken dolgozók honorálására is). Ez persze felfogható kompenzációnak azért, amiért 10 éve nem rendezték a köztisztviselők béreit, más olvasatban a nyugdíjasok Erzsébet-utalvány osztásához hasonlítható az akció. Informátorunk legalábbis
Bár kifizetési munkatervvel operál a bónuszfizetés jogi alapját jelentő kormányhatározat, valójában inkább arról van szó, hogy virtuális uniós támogatáskifizetést valóságos uniós pénzzel jutalmaztak. Mint korábban megírtuk, az uniós támogatásoknak csak töredékét fizette ki eddig Brüsszel, döntő részét a magyar költségvetésből előlegezték meg. A legutóbbi adatok szerint áprilisban elszállt az államháztartás hiánya, aminek az egyik fő oka éppen az uniós források állami megelőlegezése. A gazdasági tárca közlése szerint az idei uniós kifizetések elérték a 857,2 milliárd forintot, ám csak 63,9 milliárd forintot utalt át eddig Brüsszel a nemzeti költségvetésbe.
Kiemelt kép: Mathieu Cugnot/ MTI/EPA/
