Belföld

Lázárék Brüsszellel fizettetik meg a jutalmakat

Megjutalmazták az apparátust az uniós pénzek gyors kifizetéséért. Bár Brüsszel helyett eddig inkább a magyar költségvetésből fizették a támogatást.  
Korábban a témában:

Megkapták a beígért jutalmukat az uniós támogatásokat menedzselő apparátus dolgozói – értesült nem hivatalos forrásból a 24.hu. Informátorunk átlagosan havi 350 ezer forint juttatásról és mintegy 3000 munkatársról tud, ami a maximális, 24 havi bérnek megfelelő bónusz alapján

fejenként 8,4 millió, összesen több mint 25 milliárd forintot jelentene.

Az apparátus ilyesfajta honorálása nem egyedülálló, a NAV-dolgozók nemrég kaptak különleges választási ajándékot: az első negyedévi bónuszukat, 5 milliárd forintot, a szokásosnál jóval előbb fizették ki nekik. Az uniós pályázatokhoz kapcsolódó jutalmakról hivatalos adathoz azonban nem jutottunk: a Miniszterelnökség sajtóirodája ugyanis nem reagált több mint két hónapja feltett kérdéseinkre, és a közérdekű adatigénylésre sem érkezett válasz, már kétszer kitolták a határidőt.

Azt viszont lehet tudni, hogy milyen feltételek teljesülése alapján kaphattak pénzt az uniós támogatások kifizetésén munkálkodó dolgozók. Egy éve jelent meg az a kormányhatározat, amelyben a – hivatalos nevén – céljuttatás paramétereit megszabták. A Miniszterelnökséget vezető, az emberi erőforrás, a gazdasági és a fejlesztési miniszter feladatul kapta, hogy

  • március végéig hirdessék meg a felhívásokat az összes uniós forrásra,
  • 85 százalékára legyen meg a kötelezettségvállalás, és
  • tűzzenek ki célfeladatokat a munkatársaknak.

A közigazgatásban ez a szokásos módja a jutalmazásnak. A határozatban tárcánként megadták, hogy mekkora támogatás kifizetését várják el, s ennek 100 százalékos teljesítése, valamint a fenti feltételek teljesülése esetére helyezték kilátásba a 24 havi illetménynek, bérnek megfelelő maximális juttatást.

A teljesítéssel nagy gond nem volt, legalábbis Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára 2017-et egyenesen a kormányzati fejlesztéspolitika sikerévének nevezte. Tavaly március végéig ugyanis a 2014-2020-as ciklus összes fejlesztési forrását meghirdették 546 pályázati konstrukció keretében, mintegy 9630 milliárd forint értékben, és összegzése alapján a tervezettnél is többet, 2488 milliárd forintot fizettek ki a nyertes pályázóknak. Ez jóval meghaladta a kormányhatározatban a négy minisztériumnak minimálisan előírt 2064 milliárdot, de kissé elmaradt a 100 százalékos tervtől, a 2700 milliárdtól. Ennek alapján a dolgozók egy része valószínűleg nem kapta meg a maximális, kétéves fizetésével megegyező jutalmat, a kormányhatározatban megadottak szerint teljesítményarányosan csökkentett bónuszt vihetett haza.

Csepreghy Nándor
Fotó: Soós Lajos / MTI

Bármilyen imponáló számokat mutat a kancellária statisztikája, a kifizetés nem azt jelenti, hogy a 2000 milliárd forintnál is nagyobb összeg már a konkrét projekteket elnyert vállalkozásoknál landolt. Mint a Miniszterelnökségtől kapott adatok alapján korábban megírtuk, a 2488 milliárd egyharmadát sem éri el a már elvégzett munkáért, számla ellenében történt kifizetés, bő kétharmada előleg vagy még az sem. Az előlegeket, így az uniós támogatások nagyobb részét a magyar költségvetésből fizették, ráadásul ötöde valódi pénzmozgással sem járt, csak a kincstár egyik számlájáról a másikra tolták át a pénzt a pályázatgazda költségvetési szervezeteknek.

Lázárék több mint ezermilliárdot lódítanak
Uniós támogatásokat tologatott egyik zsebéből a másikba a kormány. És ezzel tavaly újabb rekordot döntött.

Ám ez is beleszámít a kifizetési tervbe, bármennyire virtuális a teljesítmény, jár érte a bónusz. Ezt még azzal lehet fokozni, hogy a jutalomfizetéshez uniós pénzt vetettek be, a kormányhatározat szerint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programból (KÖFOP) kanyarítottak ki egy részt. Eszerint virtuális uniós támogatáskifizetést valóságos uniós pénzzel jutalmaztak.

A jutalom a beosztástól függően persze jelentősen eltér, ahogy azt a Blikk számolgatta előzetesen, a kétéves fizetésnek megfelelő apanázs egy helyettes államtitkári besorolású kormánytisztviselőnek 18 millió forint, alacsonyabb beosztásban, mondjuk 300 ezer forintos fizetéssel 7,2 millió forint lehet. De az utóbbi is bőven jó arra, hogy a minisztériumokon belül óriási bérfeszültséget okozzon. Talán ilyen megfontolásból került be a kormányhatározatba, hogy nemcsak az uniós támogatásokhoz kapcsolódó munkatársak kaphattak céljuttatást a négy minisztériumban, hanem azok is, akiknek nem volt közük az uniós pályázatok kiírásához, elbírálásához és lebonyolításához.

A kritikusok szerint nem is a bérfeszültségek enyhítésével van baj, hanem azzal, hogy

nem lehetséges egy év alatt háromévnyi munkát elvégezni.

Az alapbérét mindenki a napi munkájáért kapja, a többletért jár juttatás, de a napi feladatokhoz képest kétszeres célfeladatot, túlteljesítést kitűzni irreális. Ilyen alapon borítékolják, hogy a brüsszeli revizorok figyelmét nem fogja elkerülni a bőkezű jutalomosztás, amit úgy is értelmezhetnek, hogy az EU közös büdzséből fizetik ki a közigazgatásban dolgozók bérét, és nem kizárt, hogy a jutalmazásra bevetett uniós forrást végül visszakérik.

Kiemelt kép: Kelemen Zoltán Gergely / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.