Gazdaság
Göd, 2017. október 18.
Talajelőkészítő földmunkák az M2-es autóút kétszer kétsávossá bővítésén Göd határában 2017. október 18-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Lázárék több mint ezermilliárdot lódítanak

Vitéz F. Ibolya
Vitéz F. Ibolya

újságíró. 2018. 01. 31. 06:01

Korábban a témában:

Vajon hová kerültek az uniós támogatások, mire jutott a tavalyi kifizetésekből? Rengeteg pénzről van szó, hiszen Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára összegzése alapján a tervezettnél is többet, 2488 milliárd forintot fizettek ki a nyertes pályázóknak. 2017-et egyenesen „a kormányzati fejlesztéspolitika sikerévének” nevezte Lázár János helyettese egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón. Le is vezette, miért számít csúcsnak a múlt év. Mert a kormány 2017. március végéig teljesítette azt a vállalását, hogy a 2014-2020-as ciklus összes fejlesztési forrását meghirdeti. Ez 546 pályázati konstrukció keretében, mintegy 9630 milliárd forint értékben megtörtént, és ez év tavaszáig oda is ítélik az uniós támogatásokat – vetítette előre.

Budapest, 2017. december 12.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára expozét tart a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. december 12-én.
MTI Fotó: Soós Lajos
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára
Fotó: MTI/Soós Lajos

A számok imponálóak, de a helyzet az, hogy a GDP durván 8 százalékára rúgó összeg,
a 2488 milliárd bő kétharmada előleg vagy még az sem.

Az Európai Bizottság a 2014-2020 között Magyarországnak szánt támogatásból még nem sok mindent utalt át. Csepreghy összesítése szerint 2,1 milliárd euró érkezett Brüsszelből 2017 egészében, ami durván 650 milliárd forint. De nem is fizethettek volna sokkal többet, legalábbis az államtitkári beszámoló szerint a kormány összesen 2,4 milliárd euró értékű számlát küldött ki Brüsszelbe tavaly. (A 2014-2020 időszak eddig eltelt részében sem sokkal többet, mintegy 3 milliárd eurót utalt a Bizottság a kiküldött számlák alapján – ezt már a Miniszterelnökség válaszolta lapunk kérdésére.)

Bőkezűen osztják az előleget

Uniós utalások híján a kormány a magyar büdzséből fizet, ami jókora lyukat ütött a költségvetésen. Az európai uniós támogatások jelentős részének megelőlegezéséről, hozzávetőleg ezermilliárd forintról nyilatkozott korábban Banai Péter Benő, az NGM államtitkára. A gazdasági tárca 2017-ről szóló jelentésében picit más számok állnak, a szerint az uniós kifizetések meghaladták a 2555 milliárd forintot, az uniós bevételek azonban ennek 40 százalékát sem érték el. De a lényeg ettől még ugyanaz: a költségvetés az év folyamán megelőlegezte az uniós bevételeket.

Mégpedig igen bőkezűen. Nem lenne kötelező ilyen arányú előlegfizetés, ez önkéntes vállalás, igaz, a gazdaságélénkítés ezen módját eredetileg uniós pénzből képzelték. A kormány a magyar költségvetésből az uniós előírásoknál nagyobb arányban fizet ki előleget a pályázóknak, de ezt bármelyik tagállam megteheti saját kockázatára, ha stabil a költségvetése – magyarázta Csepreghy.

Nincs ugyan jogszabályba vésve, de

a Bizottság 30 százaléknál magasabb előleget nem szokott fizetni, míg a magyar jogszabályokban 50, 75, sőt 100 százalék előleg kifizetését írták elő.

A támogatások megoszlása

  • 743 milliárd forint számla,
  • 526 milliárd forint szállítói előleg (például közbeszerzés eredményeként kötött vállalkozói szerződés alapján) és az előleg a vállalkozó számlájára került utalásra,
  • 524 milliárd forint kedvezményezetti előleg (vállalkozás például GINOP nyertes pályázó, támogatási szerződés alapján)
  • 695 milliárd forint az állami kedvezményezetteknél lévő kifizetés összege

Brüsszel tartja magát a bevett gyakorlatához, nem volt hajlandó a magasabb előlegeket kipengetni, így a magyar kormány állja a cechet. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha mondjuk a Duna Aszfalt Kft. elnyer egy 70 milliárdos útépítési projektet, akkor Szíjj László cége a szerződés aláírása után rögvest, még az első kapavágás előtt kérheti 35 milliárd forint támogatás kifizetését. Az állami szervezetek pedig 100 százalékra jogosultak, ha a számlájukat a Kincstár vezeti.

Azt tudakoltuk a Miniszterelnökségtől, hogy a 2488 milliárd forint kifizetésből mennyi az 50, illetve a 100 százalékos előleg és mennyit fizettek ki már teljesítés után, azaz számlák ellenében. Nem pontosan ilyen bontásban, de megkaptuk a választ.

Balatonfenyves, 2017. március 17.
Munkagép a dél-balatoni vasútvonal felújítási munkálatain a balatonfenyvesi vasútállomásnál 2017. március 17-én.
MTI Fotó: Varga György

Fotó: MTI/Varga György

A kancellária adataiból az derül ki, hogy a teljes összeg egyharmadát sem éri el a már elvégzett munkáért, számla ellenében történt kifizetés. A legnagyobb rész az előlegek aránya, a teljes összegből ez több mint 1000 milliárdot, 42 százalékot tesz ki. Mintegy 28 százalék, 695 milliárd költségvetési szervezeteknél landolt, például minisztériumoknál vagy olyan állami cégeknél, mint a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. Ők 100 százalékos támogatáselőleget kérhetnek akár bőven a konkrét feladatra szóló közbeszerzés kiírása előtt. A kifizetés ebben az esetben annyit tesz, hogy a Kincstár egyik számlájáról átvezetik az összeget az adott költségvetési szervezet ugyancsak a Kincstárnál vezetett számlájára. Bár ebből pénzt csak akkor láthatnak a vállalkozások, ha a konkrét feladatokra kiírt közbeszerzések megrendelésekké érnek, de ettől még ez a tétel is beszámít a 2488 milliárdos rekordba.
Végeredményben az uniós támogatások nagyobb részét a magyar költségvetésből fizették, ráadásul egyötöde valódi pénzmozgással sem járt .

Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ismét tüntetnek Budapesten

A harmadik napon is tele a Kossuth tér

Élő videó: Ismét tüntetnek Budapesten