Szerdán a hágai bíróság életfogytiglanra ítélte a boszniai szerb hadsereg (VSR) egykori katonai parancsnokát, Ratko Mladicot. Az ENSZ égisze alá tartozó, a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék közleménye szerint genocídium, emberiség elleni bűnök és háborús bűnök miatt ítélték el. E tetteket 1992-95 között követte el, amikor a boszniai háborúban körülbelül százezer ember halt meg.
A legsúlyosabb vádpont az 1995-ös srebrenicai mészárlás volt a tábornok ellen, de Szarajevóban, azaz Bosznia-Hercegovina fővárosában a civilek törvénytelen megtámadása, gyilkolása és terrorizálása is szerepelt a vádak között.
Mladic – aki botrányt okozott az ítélethirdetésen, és ki kellett vezettetni a teremből – súlyosabb büntetést kapott, mint egykori „főnöke”, a boszniai szerb köztársaság 1992-96 közti elnöke, Radovan Karadzic, akit tavaly ítéltek el 40 évre. Várhatóan azonban mindkét politikus élete végéig börtönben marad, hiszen mindketten hetven év fölött járnak.
Ha valaki azt gondolná, hogy az életfogytiglant kapott Mladicot a boszniai szerb köztársaságban is elítélik, az óriásit téved. A szlovén állami tévé szerdai riportja szerint
Szarajevóban viszont, amelyet a boszniai szerbek ostromoltak és lövettek, más a helyzet, főleg ha azon a piacon kérdezik az embereket, amelyet a boszniai szerbek lövettek.
Azok a bosnyák muzulmán asszonyok pedig, akik Srebrenicában vesztették el hozzátartozóikat, kitörő örömmel vagy sírva fogadták az ítéletet. Némelyik özvegy boldognak nevezte magát, hogy megérhette ezt a napot, mások viszont csak annyit mondtak, hogy az ítélet nem adja vissza férjeiket vagy fiaikat. Őket a második világháború utáni legnagyobb európai népirtásban ölték meg. Srebrenicában 8000 áldozatról lehet tudni, döntően férfiakat és fiatal fiúkat gyilkoltak le a boszniai szerbek.
Mladic megítélése – akinek személyes története önmagában is borzalmas, apja és lánya halálától kezdve a boszniai szerb hadsereg tetteiig, majd hosszas bujkálásáig – jól mutatja, hogy Boszniában komoly feszültségek vannak, amelyeket a Bloomberg hírügynökség nemrégiben készített riportja „időzített bombának” nevezett.
Bosznia szerb felén, amely azonban nem alkot szerves földrajzi egységet, hanem az országban szétszórt szerb többségű részeket foglalja magában, ugyanis egy olyan politikus emelkedett fel, aki nyíltan törekszik az ország szétdarabolására, és a szerb részek önállósítására. Pedig ez a szerb politikus eredetileg a „Nyugat kedvence” volt, hiszen Karadzicék után úgy tűnt, Milorad Dodik „európai” irányba kormányozza régióját.
Ám Karadzicék bukása után hatalomra kerülve Dodik előbb szerb nacionalistává vedlett át, majd hosszú évek szívós munkájával építette ki a hatalmát a boszniai szerb köztársaságban. A nyugattól nagyobb léptekkel 2006 óta távolodik. Idén már kiérdemelte, hogy az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat rendeljen el személyesen ellene, mivel
A Bloomberg szerint Dodik felbomlasztaná azt az érzékeny egyensúlyt, amelyet a három boszniai vallási népcsoport – muzulmán bosnyákok, ortodox keresztény szerbek és római katolikus horvátok – között teremtettek meg a háború lezárása után. A három fél hatalommegosztásáról szóló egyezmény több mint két évtizede van érvényben Boszniában.
Mindeközben figyelemreméltó, hogy Dodik 2011 óta hétszer találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és ötször Lavrov külügyminiszterrel az elmúlt tíz évben. Dodik Oroszországot dicsérő nyilatkozatai pedig a nemzetközi sajtónak is feltűntek.
A boszniai szerb köztársaságban a Szerbia utáni második legnagyobb befektető Oroszország. Dodik pedig azt állítja: soha nem volt egyetlen kellemetlen pillanata sem az oroszokkal, míg nyugatról mindig ultimátumokkal volt kénytelen szembesülni.
Hivatalosan persze Moszkva sosem mondta ki, hogy nem támogatja a Daytoni Egyezményt, amely a kilencvenes évek óta Bosznia stabilitását garantálja. Persze hogy mi hangzik el Dodik rendszeres moszkvai tárgyalásain, arra csak sejtéseink lehetnek.
De nem csak az oroszok aktivizálják magukat, már ami a boszniai politikát illeti. Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrégiben fogadta a volt bosnyák (muzulmán) elnök, Alija Izetbegovic fiát, Bakirt. Bakir Izetbegovic tagja a kollektív boszniai elnökségnek, tehát ő maga is fontos posztot tölt be. A bolgár Dnes.bg szerint Erdogan ekkor az apa, az első boszniai elnök 14 évvel azelőtti halálára emlékező beszédében kijelentette: „Európa meghalt Boszniában és Szíriában temették el.” Szerinte a nyugati civilizáció sírkövét jelentette az az ártatlan gyerek, akinek a holttestét a török partokra mosta a tenger. Erdogan itt arra a szíriai kisfiúra utalt, akinek a holttestét 2015-ben találták meg Törökország területén – ez kiderül a török elnökhöz közel álló lap angol nyelvű beszámolójából is.
A török fővárosban, Ankarában vendégeskedő Bakir Izetbegovic válaszában hangsúlyozta, hogy a törökök mindig barátai voltak Bosznia-Hercegovinának, és segítették őket, amikor csak tehették. (Ehhez képest érdemes ismét idézni a boszniai szerbek vezetőjét, Dodikot, aki egy belgrádi lapnak arról nyilatkozott, hogy nem érzi magát boszniainak, és „nem azonosítja magát” ezzel az állammal.)
Bakir Izetbegovic viszont Ankarában úgy folytatta gondolatát: „Ma, Istennek hála, a török állam, barátunk, Recep Erdogan által vezetve, erősen érdeklődik Bosznia-Hercegovina iránt, és nagyon erősen tud minket támogatni. Segít minket, méghozzá úgy, ahogy senki sem történelmünkben.” Cserében Erdogan is ígéretet tett arra, hogy ha kell, Törökország bármikor segít Bosznia-Hercegovinának.
Boszniának azonban nemcsak ez a problémája: a bonyolult hatalommegosztási rendszer politikailag ugyan a háború elkerülését, a túlélést szolgálja, de így nehézkes a gazdasági döntéshozatal.
– mondja az osztrák Valentin Inzko, aki nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője. Őt persze Dodik élésen támadta a szerb lapnak nyilatkozva, gúnyolódva 28 ezer eurós fizetésén, ami után nem adózik. Dodik egyenesen Inzko menesztését is felvetette a Vecsernje Novosztinak adott interjújában.
Pedig a helyzet kezd tényleg tarthatatlanná válni: a Nemzetközi Valutaalap radikális reformokat szeretne látni, mivel a gazdaság vergődik: az egy főre eső nemzeti jövedelem az EU-átlag alig több mint 15 százalékán áll.
A Bloombergnek nyilatkozó Timothy Less, a cambridge-i Nova Europa politikai kockázatelemző cég igazgatója szerint „Bosznia a legsúlyosabb válságát éli át a háború vége óta.” Nemcsak az a baj, hogy a kormányzati szektor összeomlóban van. Még nagyobb probléma, hogy láthatóan senki sem érdekelt az újraalkotásukban.
Bárhogy alakul is Bosznia-Hercegovina sorsa, jól látszik, hogy akárcsak Szíriában, itt is orosz-török érdekek játszanak közre az események alakulásában. A Bosznia-Hercegovina lakosságának felét kitevő muzulmán bosnyákok a törökökkel barátkoznak, a második legnagyobb népcsoport, a szerbek inkább az oroszokkal. Bár most éppen a török-orosz viszony kedvezően alakul, évszázados távlatban inkább konfliktusos volt ez a kapcsolat. S akkor még nem is beszéltünk a harmadik boszniai népcsoportról, a horvátokról, akik egyelőre lojálisnak tűnnek Bosznia-Hercegovinához, de nyilvánvaló a kötődésük Horvátországhoz, egy EU-tagállamhoz. Bosznia jövője tehát – akárcsak Szíriáé – az EU, Amerika, Oroszország és Törökország megegyezésén vagy vitáin múlhat.
Kiemelt kép: REUTERS/Dado Ruvic
