Van még egy pusztító fegyver Észak-Korea kezében

Észak-Korea korábban sosem látott lendülettel teszteli saját fejlesztésű rakétáit és nukleáris eszközeit. Legutóbb egy 140 kilotonnás hidrogénbombát robbantottak a föld alatt, ami tízszer olyan erős, mint a második világháborúban Hirosimára eresztett atombomba.

Donald Trump és Kim Dzsongun egyre sűrűbben kerül virtuális szóváltásba, folyamatosak köztük a fenyegetőzések. Az Egyesült Államok a rezsimet segítő észak-koreai vállalkozások és pénzintézetek ellen helyezett kilátásba szankciókat, miközben a kínai jegybank elkezdte alkalmazni az ENSZ által Phenjanra kiszabott megszorításokat.

Kim Dzsongun a rakétatesztjeivel próbálja elhitetni mindenkivel, hogy lépéselőnyben járnak Amerikával szemben.

De a nukleáris program figyelemelterelés is egyben Észak-Korea tökéletesre csiszolt hekkertámadásairól.

Észak-Korea igen komoly hangsúlyt fektet hekkerei kiképzésére, mert tisztában vannak vele, hogy a kibertámadásokkal hatalmas káoszt okozhatnak bármelyik nyugati országban. És erre nem egy példa van az elmúlt időszakból.

Bankok

Egy Észak-Koreához köthető hekkercsoport lehet a felelős egy pénzintézetek ellen elkövetett támadássorozatért. A legnagyobb rablást 2016 februárjában hajtották végre, amikor feltörték Banglades jegybankjának fizetési rendszerét és több mint százmillió dollárt utaltak át Srí Lanka-i és Fülöp-szigeteki bankszámlákra. Az ellopott pénz nagy része sosem került meg. Biztonsági szakértők később arra jutottak, hogy hasonló taktikákkal hekkeltek meg ecuadori, Fülöp-szigeteki és vietnami bankokat is.

És a kép még így sem teljes. A Kaspersky Lab szerint áprilisban a Lazarus nevű hekkercsoport Costa Ricában, Etiópiában, Gabonban, Indiában, Indonéziában, Kenyában, Malajziában, Nigériában, Lengyelországban, Tajvan, Thaiföldön és Uruguayban is lecsapott pénzintézetekre.

A Lazarus hekkerei ügyeltek rá, hogy a támadások franciaországi, dél-koreai és tajvani szerverekről történjenek. A bökkenő az volt, hogy azonosítható online kapcsolatban álltak Észak-Koreával.

Sony Pictures

2014-ben egy durva támadás kényszerítette térdre a Sony Pictures-t. A cég akkortájt adta volna ki The Interview című komédiáját, melynek témája Kim Dzsongun kivégzése volt. A hekkerek forgatókönyveket, teljes filmeket, titkos leveleket, és sztárok személyes információit is eltulajdonították, aztán törölték a számítógépek tartalmát.

A szálak ekkor is a Lazarushoz vezettek, az amerikai titkosszolgálatok pedig Észak-Koreára sózták az akciót.

Dél-koreai metrórendszer és okostelefonok

Bár a legtöbb észak-koreai hekkerakciót a pénz vagy diktátori sértődöttség motiválja, a rezsim tradicionális támadásokat is végrehajt déli szomszédjánál. Dél-Korea szerint tavaly decemberben Észak-Korea meghekkelte a hadsereg intranetjét és bizalmas információkat szivárogtatott ki.

2016-ben támadás érte magas kormányzati tisztviselők okostelefonjait is, amelyekről ellopták a szöveges és hangüzeneteket is. Szintén Phenjant gyanúsítják azzal, hogy 60 ezer számítógépet változtattak „zombivá”. 2015-ben egy hónap alatt tízezer gép felett vették át az irányítást. 2013-ban pedig bankok és tévétársaságok hálózatai váltak az észak-koreai kiberhadsereg áldozatává.

Mi jöhet még?

Az észak-koreai kiberműveletek elsődleges célja, hogy szándékosan, szervezetten és visszafordíthatatlanul csapjanak le. Minél nagyobb összeget tud összelopni Észak-Korea, annál többet tudnak betolni a haditechnika fejlesztésébe.

Észak-Koreában kiváltságnak számít, ha valaki a kiberügynökségnél dolgozhat. Az alkalmazottakat a tudomány és technológia területéről választják ki, gyakran a tehetséges diákokat is beválogatják az úgynevezett elitalakulatba. A hekkerhadsereg létszámát a biztonsági szakértők több ezerre teszik.

Az országban minden egyes állampolgárnak be kell vonulnia egy kis időre a hadseregbe, ugyanakkor a kiberügynököket el sem engedik onnan. Észak-Koreának egy állandóan bevethető hekkercsapat áll rendelkezésére, ha segítségre van szüksége. Egy szisztematikusan, profin betanított gárda, amely azonnal engedelmeskedik.

Miközben Észak-Koreát folyamatosan nyomás alatt próbálja tartani a nyugat a nukleáris programja miatt, Kim Dzsongun az elemzők szerint folyamatosan fejleszti és bővíti kiberhadseregét.

Probléma az is, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak nincs kidolgozott irányelve egy esetleges észak-koreai kibertámadásra, ahogyan azt sem lehet tudni, hogy háborús cselekménynek könyvelnék-e el a Fehér Házban.

Pedig a támadásokkal nem csak bankszámlákat és számítógépeket lehet feltörni: erőműveket kapcsolhatnak le, lekapcsolhatják a vizet, és megzavarhatják a repülőterek irányítási tornyait, hogy egyetlen gép se tudjon biztonságban leszállni. De legrosszabb esetben egy atomerőmű vezérlésébe is belepiszkálhatnak, ami beláthatatlan következményekkel járna.

Szerdán írtunk róla egyébként, hogy Kim Dzsongun sokkal jobban fél annál, mint amit kifelé mutat:

Észak-Korea berezelt, próbálja megfejteni Trumpot

Kim Dzsongun rezsimje egyre vadabb fenyegetésekkel bombázza az amerikaiakat, miközben arra játszanak, hogy elkerüljék a megnyerhetetlen háborút.