Dr. Pilar Dies-Suarez, a Mexikói Federico Gómez Gyermekkórház orvosa és az új kutatás vezetője szerint az, hogy a zene hatással van a gyermekek fejlődésére, régóta ismert tény. Az új tanulmány azonban sokat segíthet megérteni, hogy a zene pontosan miként befolyásolja az agy evolúcióját.
A kutatók 23 egészséges gyermeket vizsgáltak, akik az 5-6 éves korosztályba tartoztak. A gyermekek mind jobbkezesek voltak, és nem rendelkeztek regisztrált érzékszervi, észlelési vagy neurológiai rendellenességgel. A vizsgálat megkezdése előtt egyik fiatal sem vett részt művészeti képzésen.
A kutatásban az alanyok agyát a zenei tanfolyam előtt és után is megvizsgálták diffúziós tenzor képalkotás (DTI) segítségével. A DTI egyfajta mágneses rezonancia képalkotó (MRI) eljárás, mellyel többek közt az agy fehérállományának mikroszerkezeti változásai is nyomon lehet követni.
Dr. Dies-Suarez szerint a vizsgálatok kimutatták, hogy a korai zenetanulás segíti az agy fejlődését, az ideghálózat optimalizálását és kialakítását, emellett stimulálja a már meglévő kapcsolatokat.
A fehérállomány idegrostjai, az úgynevezett axonok úgy viselkednek, mint a kommunikációs kábelek – igaz, nem különböző eszközöket, hanem az agy egyes területei kötik össze. A DTI-vel pedig épp az axonok mentén haladó vízmolekulák mozgását lehet megfigyelni. Ezzel állapítható meg a frakcionális anizotrópia (FA), amely a víz áramlását jellemzi – értéke 0 és 1 közt mozog. A diffúzió egy egészséges fehérállományban egyirányú, éppen ezért az FA értéke is magas – az FA csökkenése tehát rendellenességet jelent.
Ahogy fejlődik az agy, a fehérállomány kapcsolatai is érnek, egyre jobb összeköttetést hozva létre a különböző területek közt. Ez lehetőséget ad arra, hogy a kognitív képességek – így a zenei készségek is – fejlődjenek.
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az autizmus és az ADHD is kapcsolatban áll az elülső kéreg bizonyos részeinek alacsonyabb számú idegkapcsolataival és kisebb FA értékével. Az összetett kognitív folyamatokért felelős régióban tehát kimutatható a két rendellenesség biológiai jele is.
A felmérés során a gyerekek egy 9 hónapon át tartó zenei képzésen vettek részt – a fiatalok olyan csövekkel tanultak meg játszani, melyek hosszukból adódóan ütésre más-más hangon szólalnak meg. A kutatás végén a DTI vizsgálat felfedte az FA értékének emelkedését és az axonhosszak növekedését az agy minden régiójában – elsősorban éppen ott, ahol az autisták és az ADHD-sok FA száma nem megfelelő.
Dr. Dies-Suarez szerint a gyerekek zenetanulás közben olyan feladatokat látnak el, melyek a hallást, a motoros és a kognitív funkciókat, az érzelmeket és a szociális készségeket is bevonják a munkába – ezzel pedig fontos agyi régiók aktiválódnak. A szakértő úgy gondolja, a hálózat ilyen látványos fejlődése azért indult meg, mert a zenei feladat miatt az agynak jobb kapcsolatokra volt szüksége a két félteke közt.
A kutatók bíznak benne, hogy eredményeikkel akár az autizmus és az ADHD célzott kezelését is segíthetik.
(Via: EurekAlert!)
