Belföld

Még nem értjük, de már érezzük, hogy Matolcsy és Polt “randevúja” nagyon nincs rendben

A magyar demokrácia még csak 26 éves. Fiatal, gyönge, könnyű visszaélni fejletlenségével. Ha egyszer ki tudnak vonulni inaktív politikusaink, tisztábban fog látni az ország.

Matolcsy György, a jegybank elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész egy belvárosi étteremben ebédelt csütörtökön, ami azért is volt meglepő, mert Pápa Levente, az Együtt politikusa épp egy nappal korábban tett feljelentést az MNB alapítványai miatt. Az ügyészség a 24.hu kérdésére közölte, hogy “Dr. Polt Péter legfőbb ügyész – az MNB által tett feljelentések tárgyában – előre egyeztetett munkaebéden találkozott Dr. Matolcsy Gyöggyel”. Az csak árnyalja a képet, hogy Polt Péter felesége, Polt-Palásthy Mariann ügyvezető igazgató a Magyar Nemzeti Bankban, havi 5 millió forintos fizetésért.

Pénteken a Vastagbőr blog bányászott elő a nem is olyan távoli múltból egy Polt Péter által kiadott etikai kódexet, amely szerint

az ügyészeknek a pártatlan és egységes eljárásuk során annak látszatára is ügyelniük kell.

Szakács András, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint a magyarok többsége korlátozottan rendelkezik a korrupció felismeréséhez szükséges ismeretekkel. Általánosságban talán még megy a fogalom meghatározása: egy-egy nagy állami beszerzés kapcsán könnyű nyakon csípni a mintázatot, ám a jelenség cizelláltabb formáinál nem gyullad ki a piros lámpa az agyakban.

Az összeférhetetlenség még kevésbé megfogható fogalom, mint a korrupció, az etikai kérdések pedig általában fel sem merülnek társadalmi szinten

– magyarázza az elemző, aki szerint a közéleti éberséghez szükséges tudatosság azért is hiánycikk ma Magyarországon, mert – bár hit- és erkölcstannal, mindennapos testneveléssel bőven ki vannak tömve az órarendek – a demokráciát nem tanítják az iskolákban.

Kiérlelt, összefüggésekbe ágyazott tudás híján pedig a nagyobb volumenű társadalmi felháborodás elmarad. Ez pedig lássuk be: igen kényelmes, kockázatmentes alapállás azon közszereplők számára, akiket kényelmetlenül érinthetnének a jogtudatosság nevében megfogalmazott kritikák. 

És hogy milyen finomságokra kellene felkapni a fejünket?

Ha lenne egy hangfelvételünk Matolcsy György és Polt Péter beszélgetéséről és biztosak lehetnénk benne, hogy minden a jognak megfelelően történt, akkor sem lenne rendben a találkozó. Mert nem ez a lényeg: a közhivatalt ellátó személyek egyfajta morált közvetítenek a társadalom felé, üzennek az állampolgároknak, még az illiberális demokráciákban is

– magyarázza Szakács András. A demokráciatudatosság szemüvege pedig felvehető, a megfelelő szűrőket az iskolában is át lehet adni, jó példákért pedig nem is kell messzire menni: Spanyolországban és Franciaországban 1990 óta, az Egyesült Királyságban 2002 óta, az egyesített Németországban 1990 óta, előtte az NSZK-ban pedig 1948 óta oktatják iskolai keretek között a demokráciát.

Magyarországon az terjedt el, hogy a demokrácia egyfajta készségként jelenjen meg az okatásban. A politikát száműzték az oktatási intézmények falai közül, pedig csak a pártpolitikának kellene tabunak lennie

– szögezi le a szakértő.

habony kifutón

A munkaebéd az új Gucci?

A magyar politikai kultúra elemzését ellehetetleníti, hogy nálunk nincsenek úgynevezett nyugdíjas politikus állások, ezért valószínűleg sohasem fogjuk megtudni, hogyan jutott arra a következtetésre a Matolcsy-Polt asztaltársaság, hogy egy ilyen érzékeny helyzetben, a belváros kellős közepén nyélbe üssenek egy munkaebédet.

Óriási probléma, hogy nálunk halálig tartó politizálás van. Nincsenek az aktív évek után menekülőútvonalak: nincsenek felügyelőbizottsági tagságok, nincsenek tanácsadó cégek, ahol az olyan idősödő politikusok dolgozhatnának, akik már nem akarnak részt venni a napi ügyekben.

Szakács András szerint ez azért nagy gond, mert ha a politikus nem tud kivonulni, nem is tudja lerántani a leplet korábbi döntéseinek mozgatórugóiról. Jelen esetben nem fogjuk megtudni, hogy Matolcsy és Polt mit, hogyan mérlegeltek, hezitáltak-e, hogy hogyan viselik a következményeket és egyáltalán kialakult-e bennük valamilyen bűnösségtudat. Tőlünk nyugatabbra a nyugállományba vonult politikusok könyveket adnak ki, a tét nélküli helyzetben pedig betekintést engednek a kulisszák mögé. Ezek az önvallomások nagyon jót tennének a magyar demokráciának is.

Mindennek ellenére az elemző úgy látja: a mostani találkozónak lesz utóélete a bizalmi indexekben.

Az, hogy a társadalom mit ért és mit érez, nem ugyanaz. Az emberek alapvetően érzik az ilyen és ehhez hasonló ügyekkel kapcsolatos problémákat, még ha nem is tudják szofisztikáltan megfogalmazni a bírálat alapját és egyelőre nem képesek megfelelően számon kérni a kormányt.

Szakács András szerint még ha a következmények kicsit késve is követik az aktuális eseményeket, a hasonló botrányok utóéletét jól jelzi a rendőrséggel, a bíróságokkal, az Alkotmánybírósággal vagy akár a MNB-vel szembeni bizalom lassú, de fokozatos kopása.

A zavarosban halászóknak rossz hír, hogy a vizuális kultúra egyre erősödik, az internet pedig olyan új eszközökkel hívja fel a figyelmet a visszás folyamatokra, mint például a mémek. A Pápa Levente által készített kép Szakács András szerint hasonló utat járhat be a világhálón, mint a Habony Árpád Gucci-lóbálásáról készült felvétel, ami jóval túlmutat önmagán: egy sokak által érzékelt, de talán nehezen megfogalmazható jelenségről mesél. Szakács András szerint

a Matolcsy-Polt fotóban is benne van a potenciál, hogy önálló életre keljen. Ha nem is úgy, mint a kockás ing, de szimbólummá válhat: az etikailag megkérdőjelezhető, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos elégedetlenség jelképe lehet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik