A Balog Zoltán vezette Emmi egyre inkább a kormány egyik legkonfliktusosabb minisztériumává válik. Ez egyébként nem is meglepő. Az Emmihez tartozik a politika – főleg a magyar – két legveszélyesebb pontja: az oktatás és az egészségügy.
Az újabb Orbán-kormányok hozzáállása elég furcsa mindkét területhez. Az Index szerint az oktatásban Orbán alapvető reformokat akart, az egészségügyet viszont szerette volna megúszni botrány nélkül.
Pedig látszólag fel is készültek arra, hogy esetleg nem alakul minden jól. Nem véletlen, hogy a két területért a korábbi kormányokkal ellentétben nem miniszterek, hanem államtitkárok felelősek. Így akarhatták elrejteni őket a kormányban, egy államtitkár bukása ugyanis sokkal kevésbé kínos, mint egy miniszteré.
Csúcsminiszterek
Erre pedig a Navracsics-féle csúcsminiszteri rendszer remekül alkalmazható. Amíg korábban húsz fölött volt a miniszterek száma, a második Orbán-kormány nyolc darabbal kezdett, ha nem számoljuk a két miniszterelnök-helyettest, de számoljuk a tárca nélküli Fellegi Tamást.
Az így felépült óriásminisztériumokban a politikai konfliktusok ritkán jutottak el odáig, hogy egy minisztert konkrétan meneszteni kelljen. Egészen pontosan egyszer: Hende Csabát váltotta le Orbán azért, mert elégedetlen volt a határzár építésének tempójával.
Az oktatás ügye már annyira eldurvult, hogy az ezért felelős államtitkárt még a nagy budapesti pedagógustüntetés előtt menesztették. A helyére Palkovics László került, akinél – visszautalva a korábbiakra – felmerült az is, hogy önálló minisztériumot kapna, de inkább ezt is elvetették, hogy kevésbé legyen kitéve a botrányoknak, illetve, ha lesznek is botrányok, azok ne érjék el a miniszteri szintet, még előtte meg tudják oldani őket.
Konfliktus pedig volt bőven, még akkor is, ha csak a Balog Zoltán alá tartozó területeket nézzük. Balog mégis ki tudta húzni, szinte sérülés nélkül.
A fekete ruhás nővér
Az egészségügyön belül kifejezetten rosszul teljesít a kormány. És nemcsak egy, hanem több területen is. A nővérek elégedetlenségének ráadásul arca is volt: Sándor Mária, a fekete ruhás nővér.
Ő akkor lett híres, amikor a Péterfy Kórházban nem engedték neki, hogy fekete nővérruhával tiltakozzon az ellen, hogy nem fizetik ki a túlóradíját, pedig sokszor gyakorlatilag 28 órás műszakokat vitt.
Azonnal felmondott, a minisztérium korábban megvizsgálta az ügyet, de mindent rendben találtak. Végül Balog Zoltán azt mondta, tényleg tartoznak a pénzekkel. De így sem tudta megelőzni, hogy rengeteg nővér, egészségügyi dolgozó tiltakozzon az alacsony fizetés miatt. Ők nem vonultak utcára, de fekete nővérruhában dolgoztak.
Sándor Mária most Csepelen közmunkás, miután a nővérek alacsony fizetése ellen tiltakozva akadályozták a forgalmat az Erzsébet-hídon. A pénzbüntetést nem volt hajlandó megfizetni, ezért közmunkával büntették.
Tömeges felmondások
És nem csak a nővérek elégedetlenek. Budapest legjobb kórházában, a Szent Imrében az altatóorvosok háromnegyede felmondott, mert úgy érzik, nem tudják biztonságosan végezni munkájukat. Az intézményben beláthatatlan időre csúsznak el a műtétek. Pedig az orvoselvándorlás amúgy is nagyon komoly probléma, hiszen a magyar orvosok nagy része inkább külföldön vállal munkát, olyan hatalmas az eltérés a bérek között.
Eközben Magyarország gyakorlatilag odáig jutott, hogy az emberek úgy olvasnak egy cikket, ami a hálapénz illemtanáról született, mintha kötelező lenne. Pedig a magyar egészségügyért, még ha olyan is, amilyen, egyszer már mindenki fizetett, hiszen a társadalombiztosítás fizetése nem opcionális.
A kórházak viszont még annál is rosszabb állapotban vannak, mint amilyenben az egészségügyi dolgozók. A falak omladoznak, az orvosi szobákban kilóg a tégla, a Szent János kórház néhány épületében hajléktalanok laknak.
Egy pitbullt neveztek ki
Hiába mondta azt róla Orbán Viktor egy zártkörűnek hitt beszélgetésen, hogy „az egyik legtehetségesebb politikus, nemcsak a nők között, hanem általában”, Czunyinénak végül mennie kellett.
Nagyjából ugyanaz lett a veszte, mint elődjének, Hoffmann Rózsának. Nem, nem az, hogy elsöpörte a népharag. Kellett egy áldozat.
Hoffmantól 2013 februárjában vette el Balog a felsőoktatást és lett közoktatási államtitkár. Orbán Viktor nem volt kifejezetten elégedetlen a munkájával, de az elsősorban a tandíj és a röghözkötés ellen tüntető diákok miatt kellett egy személyi változás.
Akkor egy rövid időre Klinghammer István lett a felsőoktatási államtitkár, majd jött Palkovics István és bizonyított. A köznyelvben csak „büfé-ruhatár szakokként” emlegetett képzéseket megszüntette és sikeresen verte át a kancellária rendszert is, ezzel nagyot szűkítve az egyetemi autonómián. A struktúra lényege, hogy a kormányfő kvázi-rektorhelyetteseket nevez ki az egyetemek élére, akinek feladata a rektor ellenőrzése, úgy, hogy őket házon belül senki nem ellenőrzi.
Úgy tudjuk, a kancellária-rendszer bevezetésének sokáig az egyetlen akadálya Klinghammer István volt, de a távozásával elhárult az akadály, a 2014-es egyetemi tanév már Palkoviccsal és kancellárokkal kezdődött.
Orbán egy pitbullt nevezett ki, aki a felsőoktatásban már bizonyított, de most egy sokkal bonyolultabb rendszerben kellene rendet vágnia,
jellemezte Palkovicsot egy EMMI-s forrásunk.
Tüntetések Palkovics regnálása alatt is voltak, de az államtitkár iránt nem ingott meg a bizalom. Ráadásul szerinte a tavalyi tüntetésekre nem is volt okuk a diákoknak, úgy látta, bizonyos szakok kivezetése nem azt jelenti, hogy ezeknek a képzéseknek a tartalma eltűnik, csupán a párhuzamosságokat akarták kiküszöbölni azzal, hogy ezeket integrálják egy szakba.
A Klik azért nem kancellár
Palkovics kinevezéséről és Czunyiné lefokozásáról (digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos lesz) személyesen Orbán Viktor döntött, erről írt korábban a Népszabadság.
Palkovics előtt a legnagyobb kihívás a Klik, vagyis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, ami „azért nem egy kancellári rendszer”, érzékeltette minisztériumi forrásunk, azt, hogy hiába a lojalitás és a pitbull-hozzáállás, lehet, hogy kevés lesz egy működőképes Klik összehozásához.
Mert a Kliknek és az egész oktatási rendszernek elsősorban pénzre lenne szüksége, úgy tudni, csak a gázszolgáltatók felé országosan 400 millió forint a központ tartozása.
Hogy akkor miért Palkovics? Orbán korábban hitt most menesztett államtitkárában, most pedig Palkovicsban hisz, hogy képes, ha nem is megoldani a rendszer problémáit, de elérni azt, hogy a hiányosságok kevésbé legyenek a közvélemény szeme előtt.
Megemelték a fizetésüket, most kevesebbet keresnek
És a tanárok sem most először háborodtak fel a kormány döntésein. A Klik jellemezte hatalmas központosításokról még csak ne is beszéljünk, hiszen annak a mostani pedagógustüntetés lett az eredménye.
A pedagógus életpályamodell bevezetése a bonyolult új bértáblák miatt elég furcsán jött ki. Rengeteg olyan feladat volt, amelyekért eddig pluszpénz járt a pedagógusoknak, mostantól viszont már nem. Tanárok ezrei jártak kifejezetten rosszul a béremeléssel, amitől sokan kevesebbet kerestek, mint a béremelés előtt.
A fent leírt problémák szinte egyikénél sem került elő Balog Zoltán erőforrásminiszter neve, pedig az összes konfliktus alá tartozott. A csúcsminiszteri rendszer, az államtitkár-miniszterek és a miniszteri elérhetetlenség Balog Zoltán esetében kifejezetten jól működik.
