Hónapokig élt a remény, hogy esetleg Szíria második legnagyobb városa, Aleppó túlélheti a szír őrületet. 2011-ben itt is voltak kormányellenes, sőt a rezsim szerint történelmi méretű kormánypárti tüntetések is. A helyzet 2012-ben kezdett eldurvulni, kezdetben bombatámadások történtek Basar el-Aszad biztonsági erői ellen, majd az ellenzék fegyveres támadást indított a város ellen.
2012 óta nem sikerült bevenni a korábbi metropoliszt, amiben kusza frontvonalak mentén őrzi a területeit a kormány hadereje, az ellenzéki erők (amik sok, különöző célú milíciából állnak), na meg a kurd negyedet ellenőrző YPG (Népi Védelmi Egységek). A történelmi városmagot ugyanúgy rojtosra lőtték, mint a külvárosokat, egyértelműen az aleppói csata vált a 21. század Sztálingrádjává.
A patthelyzetet évekig nem sikerült feloldani, most azonban olyasvalami van készülőben, ami akár az egész szír háborút eldöntheti. Az utóbbi napokban rendkívül fontos csatákat vívtak Aszad erői Aleppótól északra, amikkel sikeresen elvágták a mérsékeltnek tartott felkelőket a török határtól, és ezzel a – lelkesen tagadott – török utánpótlástól (bár kurd területeken keresztül elképzelhető lenne az utánpótlás, ugyanakkor a kurdok és a törökök ádáz harcot vívnak egymással Törökországban, sőt a kurdok is elfoglaltak nemrég két falut az ellenzéktől, így nem egyszerű a kérdés).
A lenti térképen látható, hogy a kormány által felügyelt területekbe kampóként akaszkodik bele a zöld színű, azaz ellenzéki terület, ezt fenyegetik lenyeséssel.
Persze lehet azt mondani, hogy a sokszor libanoni Hezbollah-harcosokkal és iráni gárdistákkal is (a rettegett parancsnok, Kasszem Szulejmáni is a helyszínen van) megtámogatott Aszad-sereg milyen betyárosan nyomul előre, de orosz légi támogatás nélkül nem jutottak volna messze (csak február 1-2-án 270 légitámadást intéztek Észak-Aleppó környékén). Ez persze csak erősíti azokat a bírálatokat, miszerint az oroszok nem az iszlamisták, hanem a teljes ellenzék ellen szálltak be a háborúba. Ráadásul válogatás nélkül bombáznak, a helyiek már megismerik őket arról, hogy a szír vadászgépekkel ellentétben flottában érkeznek a város fölé, és sűrűn lőnek ki iskolákat is.
Ha Aleppót bekerítik, akkor…
tízezrek menekülnek az egykor 2 milliós városból. Ne legyünk naivak, e tömeg egy része nem fog Törökországban maradni, jöhet az újabb menekülthullám tavasszal. Ahmet Davotoglu török kormányfő a londoni donorkonferencián már azzal riogatott, hogy 70 ezer menekült van úton Aleppóból (török földön 2,5 millió menekült van most). Az ENSZ szerint pedig 321 ezren élhetnek jelenleg a város ellenzéki fennhatóságú részén.
a bezáruló ostromgyűrű, és a kormányerők barbár taktikája (éheztetés, fürtös bombák, lakónegyedek lövetése tüzérséggel) miatt már mostA segélyszervezetek szerint már most is képtelenség Törökország felől segélyszállítmányokat Aleppóba juttatni, és az ostromgyűrű bezárulásával a bent rekedő százezrek helyzete kétségbeejtővé válhat.
Ez bizonyosan a legrosszabb szituáció, amit a háború kezdete óta láttunk
– mondta keserűen Rae McGrath, az amerikai Mercy Corps segélyszervezet észak-szíriai műveleti vezetője a Washington Postnak.
Kiéheztetett metropolisz
Aszad taktikája egyszerű lehet: Aleppót csak körbeveszi, majd szépen kiéhezteti, addig át tudja más frontokra irányítani a haderőt. Azt a haderőt, amit most az Iszlám Állammal szembeni frontokról is elvont, ezzel tehermentesítve az Irakban nyüglődő ISIS-t. Ha elszigetelték az ellenzéket, nekieshetnek az ISIS-nek is, bizonyítva az iszlamistáktól rettegő nyugatnak, hogy nincs más választás: vagy Aszad vagy az Iszlám Állam.
A háború közben diplomáciai fronton is zajlik, a genfi béketárgyalások első köre totális kudarccal végződött. Ez persze nem véletlen, és erős köze van az Amnesty International jogvédő szervezet szerint több száz civilt a halálba bombázó oroszoknak is. Ugyanis az ellenzék vezetői közölték, addig nincs miről tárgyalni, amíg az oroszok a polgári lakosságot bombázzák. Ban Kimun ENSZ-főtitkár is a bombázásokat és a segélyszállítmányok elakadását okolta a genfi tárgyalások sikertelensége miatt. Davotoglu azonban az ENSZ-t is hibáztatja, hogy hiába az emberi jogok védelméért hozták létre, megint tétlen marad:
Az ENSZ-főtitkár elment Srebrenicába, Boszniába, hogy bocsánatot kérjen, mert az ENSZ elmulasztotta leállítani az 1995-ös mészárlást, és biztos vagyok benne, hogy egy napon egy másik ENSZ-főtitkár Aleppóba és Madajába fog menni, hogy elnézést kérjen a szír néptől, mert nem állította le ezeket a mészárlásokat.
Közben Aszadéknak sincs nagy igényük a béketárgyalásra, mivel már érzik a győzelem szagát Aleppónál. Fonák módon a béketárgyalásoknak is szerepük van a Washington Post szerint a visszaszorulásban. Ugyanis az Egyesült Államok kifejezetten kérte Szaúd-Arábiát és Törökországot, hogy most ne küldjön fegyvereket az ellenzéknek, hátha sikerül békét kötni (bár a törökök vehemensen tagadják a fegyverszállításokat).
Mindenki beavatkozna
Abban reménykednek mégis a felkelők, hogy a tárgyalások összeomlása meggyőzheti a szunnita erőket támogató Szaúd-Arábiát, hogy nehézfegyvereket, pl. légelhárító rakétákat küldjön nekik. A királyság nemrég azt is közölte, szárazföldi csapatokat is hajlandó küldeni az iszlamisták ellen, ami a gyanú szerint annyira irányulna az ISIS ellen, mint az orosz beavatkozás. Csak míg az oroszok Aszadot védik, a szaúdiak ellene szállnának harcba.
Az oroszok ráadásul – nem minden alap nélkül – azzal vádolják Ankarát, hogy katonai beavatkozást készít elő, ez az erőviszonyokat és ellenségeskedéseket ismerve a mérsékeltnek hívott ellenzék oldalán történhetne meg. Persze az orosz gép lelövése utáni feszült helyzetben könnyen fordulhatna egy török beavatkozás egy NATO-tagállam és Oroszország konfliktusává.
A Guardian szerint az ellenzéki erők bírálják a nemzetközi szereplőket azért is, mert Iránt is meghívták a szír konferenciákra. Holott az ellenzék szerint a síita ország támogatta mindvégig Aszad rendszerét, elképzelhetetlen szenvedéseket okozva a szír népnek.
Miközben az ellenzéki csoportok kétségbeesetten erősítésért kiáltanak, Abdul Szalam Abdul Razzak, a Nureddin al-Zinki felkelő mozgalom szóvivője azt mondta:
Az eddigi legfontosabb csatánkat vívjuk. Azért harcolunk, hogy megelőzzük a rezsim ostromát Aleppóban. A következő napokban heves csata várható. Az utolsó harcosig küzdeni fogunk és reméljük, nem hagyjuk cserben a népünket.