Média
Vidus Gabriella, RTL Magyarország

Vidus Gabriella: Lehet, lesz felvásárlási próbálkozás, de eladási szándék nincs

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2017. 06. 01. 11:00

Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjúban:
  • Nem tartja reálisnak, hogy az RTL-t ki tudnák űzni Magyarországról, de próbálkozások elképzelhetők, hogy lesznek rá.
  • Nehéz nem azt gondolni, hogy a Médiatanács szeretne keresztbe tenni az RTL-nek
  • Csökkentek az RTL Magyarország reklámbevételei
  • Nem látja okát, miért kellene csökkenteni a tavaly bevezetett műsordíj mértékét
  • Még számolják, milyen hatása lesz a reklámadónak
  • Hatalmas a hazai televíziós filmkínálat, ezért alakítják át a Film+2 csatornát
  • Az RTL-Central fúzió kapcsán bírósághoz fordultak jogorvoslatért
  • Visszatér a Celeb vagyok, ments ki innen és a ValóVilág

Az RTL Magyarország vezérigazgatója interjúnkban azt mondja, az elmúlt években ugyan szinte minden külföldi hátterű médiapiaci szereplő kivonult Magyarországról, és feltételezhetően lesznek még próbálkozások az RTL ellen is, de a tulajdonos elkötelezett Magyarország mellett. Úgy gondolja, a Médiatanács egyes lépéseiről nehéz nem azt gondolni, hogy azokkal a tévétársaságnak akarnak keresztbe tenni. Idén visszatér a Celeb vagyok, ments ki innen duzsengelreality és újra lesz ValóVilág is.


Harmadik alkalommal is ön vezeti a legbefolyásosabb hazai médiavezetők listáját, megelőzve a TV2 és a Rádió 1 tulajdonosát, Andy Vajna kormánybiztost, valamint az Echo TV-t és a Mediaworksöt birtokló Mészáros Lőrincet. Erős mezőny.

Nemigen van választásom, hogy kikkel kerülök egy listára. Egyébként a lista nem személyekről szól, hanem piaci szereplőkről, tehát azért vagyok elől, mert ezt a vállalatot vezetem. Már a lista bejelentése előtt úgy gondoltam, ha például Mészáros Lőrinc nem lesz rajta, akkor valami nem stimmel.

Mit gondol arról, hogy a hazai médiaipart tulajdonosi szinten ennyire eluralták a kormányközeli figurák?

Néhány éve sokkal sokszínűbb volt a hazai média, hisz az elmúlt pár év alatt gyakorlatilag kivonultak a nemzetközi szereplők a magyar médiapiacról, szinte csak a közéleti tartalom-előállításban nem jeleskedő külföldiek maradtak. A televíziós iparágban vannak még nemzetközi nagy brandek – mint a Viacom, az AMC és a Sony -, de ők vásárolt, jellemzően szórakoztató tartalmat kínálnak, közéletit nem. Printben szinte egyedül a Ringier Axel Springer maradt, reklámfelületi oldalon pedig a JCDecaux. Pedig nyolc-tíz éve itt volt még a Sanoma, a Ringier és az Axel Springer külön-külön, itt volt a WAZ és a TV2-t sokáig birtokló ProSiebenSat1. Akkortájt egyébként voltak olyan pletykák, hogy a most már a Turner tulajdonában lévő (CME) is kacsintgat Magyarország felé.

Most főleg magyar tulajdonban vannak a médiavállalatok.

A „magyart” azért idézőjelbe tenném, mert ezek is sokszor Londonban vagy Luxemburgban bejegyzett cégek. Ráadásul feltűnően azonos körökhöz tartoznak. Ami valójában nem meglepő, hiszen ez a kormány több éve kimondta, célja, hogy többségében magyar kézbe kerüljenek a médiavállalatok, tehát nem derült égből villámcsapásként történnek a dolgok. Az persze sokszor igen, hogy mikor és mi, illetve hogyan történt.

Állítólag az RTL Magyarországot is fel akarták vásárolni. Simicska Lajos portálunknak nyilatkozta, hogy Orbán Viktor az orosz Roszatom pénzén vette volna meg a vállalatot. Ön elképzelhetőnek tartotta a felvásárlást?

Soha. És most sem tartom reálisnak. Tulajdonosunk, a Bertelsmann megerősítette szándékát: Magyarországon kívánunk maradni. Próbálkozás volt, igen, lehet, hogy lesz is, de eladási szándék nincs.

Az önöket érintő 40, majd 50 százalékos, utóbb nemzetközi fórumon eredményesen megtámadott reklámadókulcs bevezetése mögött húzódhatott az a szándék, hogy kiűzzék az országból az RTL Csoportot?

Hogy 2014-ben kinek és mi lehetett a szándéka, ma már a múlt, én ezzel már nem szeretnék foglalkozni.

Most éppen 5,3 százalékról 7,5 százalékra emelkedik az adó. Tavaly Kolosi Péter, az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese az adó akkori mértékéről azt nyilatkozta portálunknak, kitermelhetőnek tartja. A 7,5 is kitermelhető?

Most végezzük a részletes kalkulációt. Előzetesen az látszik, hogy idén ez csökkenést jelent, hiszen csak július elsejétől lép életbe, miközben az előtte lévő hat hónapra az Európai Bizottság döntése alapján vissza kell fizetni a jogszerűtlenül beszedett összeget. 2018-tól azonban egyértelmű az emelkedés. Hogy erre az adóra, pláne az emelésére mi szükség volt, fogalmam sincs, üzleti-piaci racionalitása nincs. A Magyar Reklámszövetség tanulmánya is kimutatta a reklám GDP-re gyakorolt pozitív hatását. A reklámadó ebbe a folyamatba avatkozik be kifejezetten károsan a magyar gazdaságra. Már a reklámadó bevezetésekor is nonszensznek tartottuk az indoklást. Nem is tudom, a mostani módosításhoz fűztek-e indoklást.

Az Európai Bizottságra hivatkoztak.

A Bizottság annyit mondott, hogy a reklámadó a korábbi formájában problémás, de abba nem szól bele, hogy egyáltalán ki kell-e vetni ezt az adót, a mértékével pláne nem foglalkozik. Több nyilatkozatból is kiolvasható, hogy a kormány minél hamarabb vissza akarja szedni azt az összeget, amit az Európai Bizottság döntése miatt bukott.

Tény, hogy 2014 óta mindössze nagyságrendileg 23 milliárd körül tudott az állam ebben a formában beszedni így, ami az államháztartásnak nem akkora tétel, a médiavállalatok életét viszont nagyon megnehezíti. Elképzelhető, hogy az emelt adó bizonyos területeken kitermelhetetlen lesz.

Egyesek az online-t és a rádiót féltik leginkább.

Az online-on szerintem nem lesz baj, hiszen a digitális reklámköltés a világtrendhez hasonló mértékben nő. Igaz, számos szakmai szervezet szerint problémát okoz, hogy ezek a bevételek sokszor nem magyarországi médiavállalatokhoz kerülnek. A 7,5 szerintem légből kapott szám, pont, mint az 5,3 volt. Senki nem tudja, miért pont ennyi. Egyébként már decemberben, amikor bizottsági határozat mondta ki, hogy problémás a második törvényváltozat is, biztosak voltunk benne, hogy nőni fog az adókulcs.

Egyre több forrásból halljuk, hogy hamarosan a TV2 közelébe kerül a Story4 és a Story5. Kénytelen lenne reagálni erre az RTL?

Semmire sem kényszerülünk. A magyarországi televíziók két forrásból szerzik bevételüket. Az egyik a terjesztési-, a másik a reklámpiac. Utóbbi 2016 óta kétszereplős. Ha a Story-csatornák valóban a TV2-hez is kerülnek, az a kereskedelmi piaci erőviszonyokat egyáltalán nem befolyásolja. Az utóbbi egy év tapasztalata, hogy mivel a hirdetők már portfóliókban gondolkodnak, az egyes csatornák teljesítményét kevéssé veszik figyelembe. Ez nagyon más, mint eddig. Ami sajnos szakmailag sokszor megkérdőjelezhető döntéseket is jelent.

A napokban megírtuk, RTL Gold néven új csatornát indítanak a megszűnő Film+2 csatorna helyén. Mi a döntés oka?

Jelenleg négy stratégiával, vízióval rendelkező kábelcsatornánk van, a Film+, a Cool, az RTLII és az RTL+, valamint három egyéb, a Film+2, a Sorozat+ és a Muzsika TV. 2015-ben elhatároztuk, hogy az RTLII-t kihozzuk a „ValóVilág csatorna” imidzsből, főműsoridőbe kerültek kifejezetten RTLII-es márkának számító műsorok, mint a Hagyjál főzni!; ez jól működik, folytatjuk és idén még itt jelentkezünk egy nagy bejelentéssel. A kicsit idősebbeknek szóló RTL+ új arculatot kapott, és tartalmilag is megújult, azóta megfelelően, 1 százalék felett teljesít, ezért továbbvisszük ezt a vonalat. Most a Film+2 van soron, ami 0,5 százalék körüli csatornaátlagot produkált eddig ebben az évben 18-49-ben. Mivel erősödött a verseny az amerikai és európai tartalmakért, emelkedett a vásárolt tartalmakból élő csatornák költsége, ezért úgy döntöttünk, júliustól új, talk- és gameshow csatornát nyitunk a Film2+ helyett, méghozzá RTL Gold néven. Az összes talkshow formátumunk az RTL Goldon lesz látható, köztük a Mónika Show és a Balázs Show klasszikus epizódjai, valamint a régi nagy gameshow-k, például a Legyen Ön is Milliomos. Napi egy új tartalommal is jelentkezik majd a csatorna, Anikó #show néven, Nádai Anikó műsorvezetésével, rögtön a júliusi indulástól. Az új csatorna fő célcsoportja a 30+ korosztályba tartozó nők lesznek. Kifejezetten olyan tartalmakkal fogjuk célozni őket, ami másnak nincs. Ezáltal nem egy olyan csatorna lesz, ahol ugyanazt a sorozatot sokadjára tudod megnézni. Annyira rotálódnak ugyanis a vásárolt tartalmak az egyes csatornák között, hogy lassan már azt sem tudni, hogy például a CSI-t hol nézheted. Ezért is megyünk mi más irányba.

Vagyis a Film+2 a filmpiac túltelítettsége miatt szűnik meg?

Kaptam egy elemzést, hány film megy le egy héten a nem RTL-es, nem filmes csatornákon. Az elmúlt egy hét alatt az ebbe a körbe tartozó nyolc tévécsatornára – Viasat, TV2, AXN, Prime, SuperTV2, Viasat6, Story TV, Duna TV – több, mint száztíz film jutott. Brutális szám, és ebben nem szerepelnek a saját nem filmes csatornáinkon, például az RTL Klubon és az RTLII-n is sugárzott filmek, a csak filmeket sugárzó Film+ és a Mozi+, valamint a Paramount Channel. Heti szinten 300-350 film van ma a hazai tévés piacon.

Volt egy másik, önökhöz is köthető csatornaújdonság is nemrég.

Igen, közvetetten, a Viacom csatornája, az RTL Spike, ami azért volt különleges, mert az együttműködés keretében engedélyt adtunk az RTL márkanevünk használatára. Ilyenre még nem volt példa esetünkben. A csatorna reklámidejének értékesítését mi végezzük, és ezért nagyon szeretjük, nagyon jót tett az R-Time portfóliónak és a saját brandünknek is. Jövőre ezenkívül megújul a Sorozat+ csatornánk is. Jól megtervezett stratégia szerint haladunk, látszik, hogy lépéseinknek semmi köze ahhoz, hogy a TV2 éppen mit vásárol.

De azért még mindig éles a verseny a TV2-vel.

A TV2-t az RTL Klubhoz hasonlítva a versenyben erősen mi vezetünk.

A két cég csatornaportfóliója viszont annyira más lett az elmúlt évben, hogy nem is érdemes összehasonlítani. A sport-, a gasztro- és a gyerekcsatornáik kifejezetten az AMC Networks és a Viacom tévéivel konkurálnak, nekünk nincsenek ilyen típusú csatornáink. A Humor+ csatornájukat a Comedy Centrállal kell összevetni. Persze figyeljük, hogy a Mozi+ hogy áll a Film+ csatornával szemben, ugyanebben a versenyben a Paramount Channelt is figyeljük, mert ők is az utóbbi egy évben erősítettek. Ugyanígy figyeljük azokat a sorozatcsatornákat is, amelyek egyre több filmet adnak. Amikor stratégiát alkotunk egy-egy csatornára, illetve azokon változtatunk, szegmenseket figyelünk.

A Film+ azért megmarad?

Természetesen. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy teljesen más versenyhelyzet lett, és nemcsak a Mozi+ által, hanem az egyéb csatornák által is, hiszen mindenki azt keresi, hogyan tud kitörni. Az RTL Gold pont azért lesz jó, mert folyamatosan termelődik majd ide az RTL Klubról is tartalom.

Van még igény az olyan már vetített műsorokra, mint a Mónika Show és a Balázs Show?

Abszolút. Csatornaátlag feletti eredményt képesek hozni, erős a karakterük.

Mi a helyzet az RTL Híradó és a Tények közötti nézettségi versenyben? Megváltozhat a két hírműsor közötti sorrend utóbbi javára, ahogy azt a héten a TV2 kommunikálta?

Az RTL Híradó közönségaránya évek óta stabil és abszolút piacvezető a kereskedelmi célcsoportban és a teljes lakosságban egyaránt. A napi nézettségi görbéken látszik, hogy a politikai híreinkre a műsoron belül is kifejezetten nagy az érdeklődés. Azt lehet érezni, hogy a Híradó hitelessége nőtt, és nő.

Ezzel az RTL Híradó nézői összetételében felülreprezentáltak a fiatalabb, aktív, magas iskolai végzettségű és vásárlóerejű, fővárosi-nagyvárosi emberek. Így a nyári időszakban évtizedes trend, hogy szűkül az olló a két hírműsor között, ahogy arra volt példa az elmúlt napokban is, tekintettel a nézőtáborunkra jellemző nyári aktivitásokra. De az előny továbbra is egyértelműen nálunk van. Igyekszünk a képernyőn túl is terjeszkedni, ezért dizájnban és technikailag is megújult a hírműsoraink online megjelenése. Sőt, a Híradó reggelente Facebook Live adással is jelentkezik.

Az új tartalmat házon belül készítik majd az RTL Goldra?

A szórakoztató műsorainkat mindig külső partnerrel gyártatjuk, ezeket mindig tenderen választjuk ki.

Nincs olyan cél, hogy „felneveljenek” egy-két nagyobb műsorgyártót, mint az történt korábban?

Ma már versenyeztetjük a gyártócégeket. Az elmúlt másfél év tapasztalata, hogy ennek nagyon sok pozitív hozadéka van. Igaz, sok házon belüli előkészítést is igényel részünkről, de már volt idő beletanulnunk.

Megírtuk, hogy a TV2-nek is dolgozni fog a ContentLAB&Factory, mely az RTL-nek is beszállítója, hiszen ők készítik A mi kis falunkat. Nem okoz ez problémát?

Miért okozna? A kérdés furcsa berögződést tükröz. A piacon működő gyártócégek annál jobb árat tudnak adni, minél nagyobb a megrendelői piacuk. A ContentLab&Factory egy kockázatitőke-befektető által létrehozott közép-kelet-európai vállalkozás, aki próbál olyan forgatókönyveket készíteni vagy külföldről megvenni, ami a régióban több helyen eladható, hiszen ez a koncepció az egész mögött. Ez teljesen normális. Nem titok, A mi kis falunk is egy adaptáció.

Az sem probléma, hogy a TV2-nek készülő fikciós sorozatuk stáblistáján több olyan színész szerepel, aki korábban az RTL-es A mi kis falunknak dolgozott?

A színészek szabadúszók, sorozatra szerződnek, játszanak itt is, ott is. Ennyi erővel azt is megkérdezhetné egy színésztől, aki egyik nap az egyik, másik nap a másik színházban játszik, hogy nem lesz-e ebből baj. Egyébként az RTL-es Válótársakban is szerepel színész az HBO-n vetített Aranyéletből. Azt a kérdést miért nem feszegette a sajtó?

Nemrég tette közzé az RTL Magyarország, hogy tavaly az állami tévés reklámköltések 4 százaléka jutott neki. Azért publikálták ezt a számot, hogy megüzenjék vele, aránytalannak tartják, a TV2-nek mennyi közpénz jut?

Mi nem üzenünk semmit, de a következtetések levonhatók. Célunk a transzparencia.

Sok kérdés futott be hozzánk ebben a témában.

2016-ban a teljes állami televíziós reklámköltés 6,3 milliárd forint volt, ennek az önökre eső 4 százaléka 252 millió forint. Nem sok.

Valóban nem.

Korábban, 2010 és 2012 között, tehát a Fidesz kormányzásának kezdetén negyvenről hatvan százalékra nőtt az RTL Magyarország állami költésekből való részesedése. Az viszont már elég sok. Mi lehetett a kormány célja? Így akarta befolyásolni a tévétársaság működését?

Erről a kormányt, mint megrendelőt kellene kérdezni, mi annak idején azzal sem voltunk tisztában, mekkora az állami tévés reklámtorta, hiszen az csak most derült ki, utólag. Egyébként az is elég riasztó, hogy tavaly a teljes reklámpiacon belül 11 százalékot tett ki az állami rész. Vagyis az állam lett a legnagyobb piaci szereplő, a TOP 5 hirdető együttvéve költött annyit, mint az állam. De ez van és ahogy látjuk, az idei évben is marad a tendencia.

A TV2 az év elején még vonakodott kiadni az állami reklámbevételeire vonatkozó adatot a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete által felkért pénzügyi világcégnek. Aztán a végén még a TV2 kezdeményezte azt, hogy tíz évre visszamenőleg legyen adatfelvétel. Mi lehet a fordulat oka?

Erről a TV2-t kellene megkérdezni. Én annak örülök, hogy a végén lettek végre iparági adatok a kezdeti belső konfliktus után.

Úgy volt, hogy az RTL tulajdonrészt szerez a portálunkat is kiadó Central Digitális Médiában, ám a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács elkaszálta a két cég megállapodását. Végleg meghiúsult a befektetés?

Keresetet nyújtottunk be a GVH határozata ellen, semmi sincs lezárva.

Ha a bíróság kedvező döntést hoz, lesz fúzió?

Ó, arról beszéljünk majd akkor, ha ott tartunk.

Több évig is eltarthat a procedúra?

Innentől nem rajtunk múlik. Amúgy a Central-ügylettel egyrészt az volt a cél, hogy összetehessük, amiben egyikünk vagy másikunk erős tartalmilag, másrészt a videós tartalmaink online terjesztésének reméltünk új platformot. Mivel ez meghiúsult, új videós platformot hozunk létre a saját tartalmaink digitális disztribúciójára az RTL Most ernyője alatt. Még idén egészen új minőségi és kényelmi szolgáltatásokkal jövünk.

Mire számíthat a piac a műsordíj kapcsán? Nem tervezik a díj mérséklését?

Az RTL Klub műsordíjával kapcsolatos szerződéseink többsége hosszabb távú. Az RTL Klub egyébként is különleges eset: a médiatörvény sok oldalról köt minket a műsor díjával kapcsolatban. Csökkenni a műsordíj biztosan nem fog, nem látjuk, miért csökkenne. Jelenleg a többi RTL Magyarországhoz tartozó csatorna díjának mérséklését sem tervezzük, egyébként is szerződésfüggő, ezek milyen időtartamra szólnak, de előfordulnak hosszú távú megállapodások.

Hamarosan változtat a Nielsen a tévés közönségmérés módszerén.

Igen, szeretnénk az online videós megtekintéseket és a televíziós hirdetéseket összességében nézni. Egy Barátok közt vagy egy X-Faktor kapcsán összeadható adatokra lesz szükség. Ez teljesen más típusú mérést igényel. Amerikában sok hálózat nem ad ki aznapi adatot, csak olyat, amiben már benne van a lineáris tévés sugárzást követő hét nap netes megtekintése is. Vannak sorozatok, melyek közönségének több mint fele digitális.

Jó ez a tévétársaságoknak?

A rémisztgetést, miszerint a tévének vége, mindig széttárt karral hallgatom. Mi ugyanis nem tévékészülék-gyártók vagyunk, hanem videós tartalmat előállító vállalat. Hogy a fogyasztó mekkora képernyőn és hol nézi meg, számunkra lassan közömbössé válik. A magyar egyébként teljes más, mint az amerikai piac, itt nemcsak a tévéreklám olcsó, hanem a tévé-előfizetés is.

Az idősebbek körében nő a tévéhasználat, a fiatalok viszont egyre kevesebbet tévéznek.

Ez teljesen természetes. Mi a TV szó alatt már azt értjük, Total Video, már így gondolkodunk jó ideje, ezért is biztatjuk a piacot arra, hogy mérje együtt a hagyományos, lineáris és az online videomegtekintéseket. A fiatalok ugyanis egyre inkább nézik online a tévés tartalmainkat.

A Médiatanács minapi tanulmánya szerint az RTL Klubon látható Éjjel-Nappal veszélyes műsor. Korábban ugyanez a testület blokkolta az RTL-Central ügyletet. A Médiatanács direkt tesz keresztbe az RTL-nek?

Nehéz nem ezt gondolni. Egyébként tanulmányozzuk a kutatást, hogy egyáltalán miből vonhattak le ilyen következtetést. Az 58 oldalas kutatásban egyébként egyszer sem szerepel a veszélyes szó. Nekünk is vannak kutatásaink, melyeket szívesen megosztanánk a Médiatanáccsal, aztán nyithatunk egy diskurzust. Amúgy minden egyes részt, melyben érzékeny tartalom van, előzetesen médiatanácsi kontrollra küldünk. Arról nem is beszélve, hogy a sorozat eredetije egyszer már kiállta a német szabályozás próbáját, az ottani törvény ebből a szempontból pedig nagyon hasonló a magyarhoz. Ráadásul a magyar változat sok helyen visszafogottabb az eredetinél.

Az MTVA elkezdett „összebútorozni” az Origót működtető New Wave Media Zrt.-vel. Ehhez ön mit szól?

Önmagában az, hogy az MTVA nem maga árulja a digitális felületeit, teljesen normális. Inkább az érdekes, miért pont az Origo/New Wave a kiválasztott. És vajon közbeszerzéssel dőlt el a kérdés?

Az RTL Magyarország tulajdonában álló R-Time indult volna a tenderen?

Még az is lehet. Miért ne?

Hallani, még idén képernyőre kerül a ValóVilág következő szériája.

Pontos dátumot még nem tudok mondani, de a terveink között szerepel. Ami viszont biztos, hogy önöknek jelenthetem be elsőként, visszatér a Celeb vagyok, ments ki innen! című dzsungelreality is. Ezen kívül is lesz hamarosan olyan jelentős bejelentésünk, ami az RTLII műsorkínálatát illeti, ahogy azt már jeleztem.

A TV2 a 18-59, az RTL a 18-49-es korosztály nézettségi adatait kommunikálja. Így nehéz összevetni az eredményeket. Nem tervezik, hogy önök is átállnak a 18-59-es adatok kommunikációjára, annál is inkább, mivel a tévénézők egyre idősebbek?

Hogy az idősek sokat tévéznek, nem is kérdés. Ám hogy a hirdetők kiket céloznak, az más, hisz jelenleg is tizennyolcféle célcsoport szerinti bontásban értékesítjük a csatornáinkat, tehát a hirdetők most is célozhatják az idősebbeket, mégis a 18-49-es korcsoportból érkezik a bevételünk fele. Egyébként például Hollandiában a 25-59-es célcsoporton, Németországban viszont a 14-59-es célcsoporton kommunikálnak, vagyis lefelé és felfelé is nyitnak. Nem azért nem váltunk 18-59-re, mert a TV2 is abban kommunikál. Egyszerűn szerintünk még nincs itt az ideje a váltásnak.

Kik manapság az RTL legnagyobb műsorgyártói, és kik szállítják a legnagyobb nézettséget?

Dolgozunk az UFA Magyarországgal, a Paprika Latinóval, a Solaz Mediával, a Primetime-mal, Sebestyén Balázs cégével, az Attention Productionnel, a már említett ContentLab&Factoryvel, a Válótársakat pedig Kapitány Iván cége, a Filmservice készíti. A legnagyobb nézettséget összességében nem is tudom ki „szállítja”, mert nem így értékelünk beszállítókat, hiszen attól, hogy egy leszállított műsort késő este sugárzunk, aminek kisebb a nézői potenciálja, attól még pont olyan fontos beszállító partner. Nem mindent kell nézettségben mérni.

Bizonyos információk alapján úgy tűnik, az önökkel konkuráló tévés sales house, az Atmedia mögött Tombor Andráson kívül ott lévő Mangusta Invest cég Rákosi Tamásé, az IKO műsorgyártó tulajdonosáé, a TV2 igazgatósági tagjáé. Ez igaz lehet?

Egyáltalán nem kizárható, vagy legalábbis van valamilyen kapcsolat, bár ők nem nyilatkoznak róla. De miért ne szállna be? Jó biznisz a tévé.

Persze, de az Atmedia az önökhöz köthető R-Time-mal szemben sokáig igyekezett magát csatornafüggetlennek mutatni, ha viszont Rákosi is ott van mögötte, akkor elég erős a kapcsolat a TV2 és az Atmedia között.

Az, hogy az R-Time mögött az RTL Magyarország áll, az Atmedia mögött pedig a TV2-vel van-e összekapcsolódás tulajdonosi szinten, a hirdetőket egyáltalán nem érdekli, a kereskedőházakkal szerződő csatornacsoportoknak pedig az a fontos, hogy szakmailag és pénzügyileg egyaránt biztosítottnak látják-e a szerződés végrehajtását, amikor „odaadják” a kereskedőházaknak a műsoridejüket.

Mészáros Lőrinchez köthető jogász került a masszívan veszteséges TV2 igazgatóságába, a hitelező pedig az az MKB lett, mely ugyancsak összefüggésbe hozható a felcsúti vállalkozóval. Mi lehet a cél ezekkel a változásokkal?

Elég sok a változás a TV2 cégpapírjaiban. Hol a tőkét változtatják, hol az aláírókat. Hogy mindez merre tart, tulajdonosváltás vagy belső átrendeződés, egyelőre nem látom , de valószínűsíthető, hogy van célja a változásoknak.

Milyen évet zár az RTL Magyarország?

A most leadott beszámolónk szerint az M-RTL negatív eredményt produkált 2016-ban. Ennek egyébként az is az egyik oka, hogy míg az előző évi számokat jelentősen torzította, hogy 2015-ben a 2014-es reklámadókulcs-csökkentés miatt pénzt kaptunk vissza, addig 2016-ban a tervezetten visszajáró adóráfordítás a beszámoló készítésekor még rontó hatással volt az eredményekre. Az R-Time-nak eközben jelentősen nőtt a bevétele és az adózott eredménye is emelkedett, ami az R-Time portfóliójának átalakítása miatt történt. 2017-re egyébként később majd azt fogják látni, hogy az R-Time-nak nem lesz bevétele, mivel tavaly decemberben úgy döntöttünk, hogy az ügyfeleik kényelme érdekében megszüntetjük a dupla adminisztrációt, ezért minden reklámbevételt az M-RTL-hez csoportosítottunk át.

És akkor még ott van az RTL Services is. Ez a cég kezeli a műsordíjból származó bevételeket?

Nem. Az RTL Services azokat a szolgáltatásokat végzi, amelyeket az M-RTL és a CLT UFA vesz igénybe. Ebben a szolgáltatócégben épp ezért minimális adózott eredmény képződik.

A tavalyi év második felében bevezetett műsordíj akkor az RTL Magyarországhoz kerül közvetlenül?

Igen, pontosabban az RTL Klub-os műsordíj az M-RTL-ben, a kábelcsatornák korábban is létező díja pedig, ahogyan eddig is, a CLT-UFA-ban realizálódik. Így utóbbi mértéke nem látszik, ahogyan a ráfordítás, azaz a költségek mértéke sem. Amit viszont önök is láthatnak, hogy az M-RTL-ben 800 millióval megnőtt a nettó árbevételünk annak ellenére, hogy a reklámbevételeink csökkentek. Az adózott eredményünk 2015-ben 420 millió forint volt, 2016-ban pedig mínusz 1,4 milliárd. Magasabbak lettek ugyanis a ráfordításaink, hiszen többe kerülnek a vásárolt tartalmaink.

Miért csökkent a reklámbevétel?

Egyrészt mert megváltozott a piaci versenyhelyzetünk, és negatívan hatott ránk a „bónusztörvény”, ami alapján a hirdető köteles 15 százalékos díjat fizetni a médiavásárló ügynökségnek. Ezzel a jogalkotó valójában beárazta az ügynökségi bónuszokat, de az is látszik, hogy a törvénnyel nem tűntek el az ügynökségi bónuszok valójában, hiszen ezt a díjat ebből a hirdető-médiavásárló-média hármas rendszerből kell kitermelni. Mivel a hirdető szeretne ugyanannyi médiaértéket kapni a pénzéért, mint korábban, így a 15 százalékot valójában a médiától vették el, miközben a reklámpiacot feleslegesen terhelik az adminisztrációs és pénzügyi költségekkel. A mindössze nettó 2 százalékkal növekvő reklámpiacra újabb terheket raktak.

Mit gondol arról, hogy a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete által publikált adatok alapján nagyot csökkent a tévés piacon a nonszpot, azaz nem hagyományos reklámokból (termékelhelyezés, műsorszponzoráció stb.) befolyó bevétel?

Rémisztő adat, hisz a nonszpot a cseresznye a tortán, a gyémánt. A nonszpot a leginnovatívabb, legfeltűnőbb kategória, hiszen nem a reklámblokkban látható. Az, hogy nem növekedés történt, azt mutatja, hogy nincs egészséges állapotban a reklámpiac, melynek szereplői komoly megtakarításra kényszerültek.

Pedig a gazdaság növekedett, legalábbis a statisztikák szerint.

Egy nonszpot kampány csak akkor lehet sikeres, ha az ügyfél végigköveti a folyamatot, márpedig a hirdetők oldaláról a bónusztörvény által megszabott 15 százalékos ügynökségi díjnak a menedzselése vélhetően olyan adminisztratív erőforrásokat vett igénybe, hogy nem maradt kapacitás és pénz az extrának tűnő, de mégis nagyobb megtérülést hozó megjelenésekre. Hiába volt a hirdetőknek nettó 2 százalékkal több pénze, mert közben arra nekik ki kellett fizetniük a terveikben nem szereplő 15 százaléknyi plusz díjat. Ezért ugyan jobb árat kértek a médiától, amit bónuszként kaptak vissza, de költsége és adminisztrációja van.

Megállítható-e ez a lefelé tartó tendencia?

Vissza kell, hogy álljon a költés a korábbi szintre, de nem tudok jóslásokba bocsátkozni, mert engem sokkolt ez a 13 százalékos csökkenés, valószínűleg azért is, mert ez a mi számainkban szerencsére nem jelentkezett. Ráadásul annak ellenére történt ez a csökkenés a piacon, hogy a tavalyi évben volt az Olimpia és a foci-Eb.

Egyébként ön mindig ilyen magabiztos, vagy nem szabad kimutatni a félelmeit az öldöklő tévés piacon?

Aki ismer, tudja, voltam én még magabiztosabb is. Így neveltek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.