Médiapiaci változásokról beszélt az RTL Magyarország vezére

Idén szeptember közepén az Internet Hungary konferencia egyik legnagyobb bejelentése volt, hogy az RTL Magyarország 30 százaléknyi tulajdonrészt vásárol a 24.hu-t, a Nők Lapja Cafét, a vezess.hu-t, valamint számos más terméket működtető Central Digitális Média Kft.-ben. Ennek kapcsán is megszólalt ma újra Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója, aki a Budapesten két napon át zajló Brandfestival 2016 konferencián vett részt egy, a megváltozó médiafogyasztási szokásokkal foglalkozó beszélgetésen. Vidus a panelbeszélgetés elején rögtön megkapta a moderátortól a kérdést, hogy mi volt a cél a befektetéssel, hiszen erről egyelőre kevés információt közöltek.

Vidus erre válaszolva mondta, hogy az üzlet alapvetően a disztribúcióról szól. Vagyis érzékelik a nézői, fogyasztói szokások megváltozását, és ez kiemelten fontossá teszi, hogy az RTL-nél naponta keletkező 60-80 rövid videót (short form video) online módon is eljuttassák a fogyasztókhoz, akiknek erre egyre nagyobb az igénye.

A vezérigazgató hozzátette: a tartalomgyártás rendkívül költséges, ezért fontos, hogy a keletkező videós tartalmak minél többekhez jussanak el optimális disztribúciós csatornákon. Ehhez pedig a Central digitális médiaportfóliója megfelelő lehet.

Nem mindig akkorák a fogyasztói változások, mint az sokszor tűnik

A kerekasztal-beszélgetésnek egyébként résztvevője volt Carra Anita, a UPC Magyarország kábelszolgáltató marketing- és tartalomfejlesztési igazgatója is. Carra többek között arról beszélt, hogy hiába jelent meg Magyarországon a Netflix, egyelőre nem tudott hatalmas forradalmat csinálni Magyarországon. Azaz a fogyasztói szokások nem változnak olyan gyorsan, mint az sokszor kívülről a hazai sajtó várakozásait figyelve tűnhet. A Netflix veszteségei is ezt mutatják – hangzott el.

Carra hozzátette: a digitális szegmensre történő kizárólagos videó-műsorgyártás boomja egyelőre nem jellemző Magyarországon, mivel a videógyártás költséges, amit ki is kell termelni.  Carra Anita azt is mondta, hogy bár a fogyasztói szokások folyamatosan változnak, azért korántsem olyan gyorsan és jelenős mértékben, mint amekkora „hype” övezi ezt a kérdést a szaksajtóban. A szolgáltatók viszont mindenképpen folyamatosan fejlesztésre kényszerülnek.

Mekkora az igény a helytől és időtől független tévénézésre?

Ennek jegyében vezették be például a UPC-nél a Horizon Go mobiltévés megoldást – melynek köszönhetően helytől függetlenül is nézni lehet tévés tartalmakat – később pedig a Műsorvisszanéző szolgáltatást, mely lehetővé teszi, hogy a nézők mentesüljenek az időhöz való kötöttségtől, ami a lineáris (hagyományos) szerkesztésű televíziókat jellemzi. Így már 7 nappal később is vissza lehet nézni egy elszalasztott tévéműsort.

A tévé még megkerülhetetlen

Vörös Csilla, a Nielsen Közönségmérés ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy minden szolgáltatónak (médiaszolgáltatónak és műsorterjesztőnek) fel kell készülnie a megváltozó nézői szokásokra. Hozzátette, hogy a tévé most is kikerülhetetlen, mivel most is rendkívül magas a tévénézési idő, még a mostani fiatal generáció körében is. A mostani ifigeneráció tagjai azonban egyszerre több eszközön fogyasztják a tartalmakat. A tévé főleg a hosszabb tartalmak helye a számukra, míg a rövid tartalmakat táblagépen vagy telefonon fogyasztják. A bővülő eszközhasználat a műsorszolgáltatókat is innovációra kell, hogy ösztönözze – folytatta.

Változik a mérés

A beszélgetésből az is kiderült, hogy új nézettségmérési technológiák megjelenése is várható. 2018-ra jön ki várhatóan a Magyarországon a tévék nézettségét műszerrel mérő Nielsen-cég az online videónézéssel kapcsolatos új digitális mérési megoldásaival.

A beszélgetés során a televíziós hirdetés-targetálás is szóba jött. Vörös azt mondta, hogy erre most is lehetőség van, hiszen vannak kutatási adataik például arról is, hogy mekkora egy adott műsor nézettsége bizonyos szűkített korosztályokon belül. A szót ezután újra magához ragadó Vidus Gabriella viszont elárulta, hogy bár a tévétársaságuknál körülbelül tizennyolcféle korosztályi bontásban fogadnak be tévészpotokat, a hirdetők, médiatervezők mégis inkább az egész 18-49 korosztályra lőnek jellemzően. Vagyis a hirdetők egyelőre nem élnek a tévés reklámtargetálás lehetőségével, pedig ez – a tévhitekkel ellentétben – a tévénél is adott lenne.

Vidus a beszélgetés alkalmával arról is szólt: érzik, hogy az elmúlt időszakban, különösen idén ősszel jelentősen megnőtt a műsoraik online visszanézését biztosító úgynevezett catch-up szolgáltatásuk (RTL Most) iránti igény: már akkora az igény az online visszanézésre például a Nyerő Páros és az X-Faktor esetében, hogy már biztosak lehetnek benne, hogy ez érinteni fogja az üzleti modelljüket is.

Vidus végül megemlítette a múlt hét egyik nagy nemzetközi médiapiac fejleményét, az AT&T távközlési óriás által végrehajtott óriási felvásárlást, melynek során megszerezte a Warner médiavállalatot, mely az HBO-t, a CNN-t és Batmant is birtokolja. Az RTL vezére szerint az efféle felvásárlási folyamatok is azt mutatják, hogy az értéklánc összeolvad, azaz a tartalom előállítása és terjesztése, disztributálása egy kézbe kerülhet.

A Brandfestival 2016 konferencián egyébként az is kiderült, mikor indul az új tévécsatorna, az RTL Spike, melyet nevével ellentétben nem az RTL Magyarország, hanem a Viacom médiavállalat indít el és tölt majd fel műsorral. Erről itt írunk bővebben.