Budapest, 2015. december 14.
Autók haladnak a felújított Bem rakparton 2015. december 14-én. December 13-án este 7 órától megnyitották a közúti forgalom előtt a Bem rakpartot a Batthyány tér és a Bem József tér között.
MTI Fotó: Marjai János
Gazdaság

Gáláns ajánlatot tett a kormány: 27 ezer forinttal nőhet a minimálbér

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 11. 14. 16:41

Korábban a témában:

Reakció – Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest

A kormány a korábban kiszivárogtatottnál is gálánsabb ajánlattal állt elő a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) pénteken.

Javaslatuk szerint a minimálbért jövőre 15, utána 8 százalékkal emelnék. Ami, mint a táblázatból is látszik, bruttóban kevés híján 27 ezer forintos béremelést jelent, de nettóban is érezhető, majdnem 18 ezer forintos növekedésről van szó két év alatt.

A bérminimumnál jövőre 25 százalékos, 2018-ban pedig további 12 százalékos emelést szeretne a kormány. Ebben a bérkategóriában még látványosabb a bérnövekedés: két év alatt bruttóban majdnem 52 ezer forint, nettóban is több mint 34 ezer forint lehet a plusz.

Ezzel a tervével a kormány a szakszervezetek ajánlatát is felüllicitálta (a szakszervezetek idénre csak 10 százalékos minimálbér és 16 százalékos bérminimum-emelést kértek).

Reakció – Párbeszéd 

  • A minimálbér-emelés: rossz lépés a jó irányba! Keveset ad a dolgozóknak, megdobja az inflációt és ezzel hátrányba hozza a nyugdíjasokat, sőt: mindannyiunkat érintő megszorításokhoz vezet. (MTI)

Ezen kívül a korábban már beígért „járulékcsökkentés” (valójában szociális hozzájárulási adó = szocho) mértékére is elhangzott a javaslat: jövőre 4 százalékpontos, aztán még 5 éven keresztül 2-2 százalékpontos, azaz összesen 14 százalékpontos köztehermérséklés.

A kormány ezzel tulajdonképpen a munkáltatók igényét is túlszárnyalta (ők összességében csak 10 százalékpontos köztehercsökkentést kértek). Igaz, ha csak a jövő évet nézzük, akkor az derül ki, hogy 1 százalékponttal kevesebb lesz a munkáltatói tehercsökkenés, mint amennyit (5 százalékpont) 2017-re szeretnének a munkaadók.

Megkérdeztük, mit szólnak a kormány nagyvonalú ajánlatához.

Meglepődtek a szakszervezetek

Reakció – elemzők

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke a 24.hu-nak azt mondta, meglepődtek. De ha azt nézzük, hogy ők 2017-re 10,4 százalékos, 2018-ra pedig 11,9 százalékos emelést vártak, és a kormány ehhez képest 15+8 százalékot mondott, akkor kétéves szinten nem olyan nagy a különbség – kommentált.

Budapest, 2016. február 19.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke felszólal a szervezet rendkívüli kongresszusán Budapesten, a VDSZ székházában 2016. február 19-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Kordás László, 2016. február 19.
Fotó: MTI / Kovács Tamás

Viszont úgy véli, a munkáltatók is jobban jártak volna azzal, ha a szakszervezet 2014-es 4*9-es terve valósul meg (3*9 százalékos minimálbér-emelés, és az alacsony keresetűeknél 15 helyett 9 százalékos szja bevezetése, vagyis a 4. kilencest a kormány vállalta volna) – az ugyanis kisebb tehernövekedést eredményezett volna, három évre elosztva.

Minden problémára nem lesz gyógyír

Kordás László összefoglalva így fogalmazott:

Úgy látom, hogy csatát nyertünk, de a bérharc még folytatódik.

Azaz végre teljesülhet, amiért két éve küzdöttek, vagyis hogy a nettó minimálbér utolérje a létminimum szintjét, és ezzel elejét vegyék a dolgozói szegénységnek. A jelenlegi alacsony minimálbér ugyanis meglátásuk szerint a versenyképesség-növekedés, a gazdasági növekedés és az életszínvonal-növekedés gátja is. A kormány javaslata ezeket a problémákat feloldhatja.

Viszont nem gondolja, hogy ettől érdemben csökkenni fog az elvándorlás, vagy hogy visszajönnek majd a fiatalok. De első lépésként ezt mindenképpen meg kell tenni, hogy a munkahelyeken lendületet kapjon a két számjegyű béremelés gondolata – jegyezte meg.

A bérharc folytatódik

Reakció – MSZP

  • A Fidesz a bérminimum és a minimálbér ügyében úgy cselekszik, mint a hamiskártyások: kiveszi az emberek zsebéből, ami benne van, aztán lehetőséges ad arra, hogy újra kártyázzanak. (MTI)

Hogy a minimálbér és bérminimum felett keresőknél mekkora emelés lesz, azt még nem tudni. Mert mint a szakszervezet elnökétől megtudtuk, a kormány bérajánlást nem fog tenni – legalábbis Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezt válaszolta Kordás László vonatkozó kérdésére a VKF pénteki ülésén. Így most a szakszervezet azon dolgozik, hogy elkészítse bérajánlását a munkáltatók felé. Nem szeretnék ugyanis, ha bértorlódás lenne. Ezért is mondta, hogy a bérharc folytatódik. A szakszervezet kb. 7-10 nap múlva készül el a bérajánlással – ígérte.

Kérdeztük azt is, mit szól hozzá, hogy a kormány kisebb szochocsökkentést ajánlott idénre (4 százalék), mint amennyit a munkáltatók kértek (5 százalék). Azt válaszolta, hogy amennyiben a nyugdíj és egészségkassza egyensúlya tartható és a beígért minimálbér- és bérminimum-emelés is marad, a szakszervezetek támogatnák a nagyobb szochocsökkentést. Kordás László egyébként úgy értette, hogy Varga Mihály szerint van mozgástér nagyobb „járulékcsökkentésre”.

Bölcsek vagyunk, de 6 évre előre nem látunk

Reakció – Változó Világ Mozgalom

  • Megalázóan méltánytalan, ezért elfogadhatatlan az egységes, kortól független minimálbér. (MTI)

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára emlékeztetett, hogy ez még csak első körös tárgyalás volt. Dávid Ferenc elmondta: a munkaadói oldal egyébként 2017-re a 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos bérminimum-emeléssel szemben 5-5 százalékkal kevesebbre tett ajánlatot az előzetes kalkuláció alapján, azaz 10 illetve 20 százalékos bérnövelésre.

A szochonál a kormány ajánlata 4 százalékpontos csökkentés 2017-re, majd további 5 évre évente 2 százalékpontos mérséklés. A munkáltatók ezzel szemben azt mondták, bár rendkívül bölcsek, de 6 évre nem látnak előre. Ezért rövidebb távú, de ütemesebb tehercsökkenést várnak: jövőre 5 százalékpontost, és aztán még 2,5 – 2,5 százalékpontost 2018-ban és 2019-ben. Vagyis 3 év alatt 10 százalékpontos mérséklést szeretnének, így a mai 27 százalékról 17 százalékra csökkenne a szociális hozzájárulási adó.

A kormány 6 éves terve ugye ennél nagyobb, összességében 14 százalékpontos csökkenést jelentene, tehát 13 százalékra menne le a közteher. Amivel teljesülne az a cél is, amit Varga Mihály tűzött ki, hogy 50 százalék alatt legyen a jelenleg 62 százalékos foglalkoztatást terhelő közteher.

Van még nyomulási lehetőség

A munkáltatók változatlanul úgy gondolják, hogy beleférhet az általuk ajánlott ütemesebb szochocsökkentés is a keretbe. Hiszen a béremelések révén nő majd az szja, és áfabevétel, stb., vagyis amit szochocsökkentésben elenged a kormány bevételi oldalon, az máshol bejöhet – érvelt a főtitkát. (Az RSM kalkulációja szerint 4 százalékos szochocsökkentés és átlagos 7 százalékos béremelés mellett ez a cél már teljesül is.)

Ahogy Dávid Ferenc fogalmazott:

Határozottan van „nyomulási lehetőség” a szochocsökkentésnél.

Azért tartanák ezt fontosnak, mert ha jobban megindul a tehercsökkenés, azt a vállalkozások is jobban érzékelik. A magasabb járulékcsökkentésben pedig a szakszervezet is partner lehet, amennyiben a béremelés kormány által bejelentett mértéke marad – valószínűsítette.

Vannak kockázatok

Reakció – lakosság

  • A lakosság döntő többsége támogatja a kormány minimálbér-emelési terveit – derült ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából.

Sőt, a szakszervezeteknek ez kifejezetten érdekük is – folytatta. Hiszen a magasabb bérkategóriákban akkor lehet (magasabb) emelés (ami a munkavállalók és a szakszervezetek érdeke), ha nagyobb a munkáltatók közteher-kedvezménye. Ha ez nem lesz, akkor az emelésben néhány vállalkozás tönkre mehet – borítékolta. Vagy nem emelnek a legkisebbnél magasabb fizetéseknél, és a minimálbér „rátapadhat” az átlagbérre. Egyik sem lenne jó.

Máshonnan közelítve a dolgot: nagy az öröm a kormány ajánlata kapcsán. De ez a javaslat tolhat a feketemunka irányába is. Mert élni kell. És ha a vállalkozás nem tudja kitermelni a béremelést, akkor két választása van. Vagy bezár. Vagy dolgozik tovább, de valahonnan lecsípi, amit a béremelés elvisz – mondjuk ezután szürkén vagy feketén foglalkoztat. Ez sem lenne kívánatos – jegyezte meg Dávid.

Budapest, 2007. január 18.
A Közép-Magyarországi Munkaügyi Felügyelőség a határőrség támogatásával munkaügyi ellenőrzést tart 2007. január 17-én, Budapesten a VI. kerületi Szinyei Merse Pál utcában egy építkezésen.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Lehet, hogy lefeküdnének

Rákérdeztünk, ha 4 helyett 5 százalékpontos lenne a szochocsökkentés, meg lennének-e elégedve. Dávid válasza igen volt, hiszen mint jelezte, ez az 1 százalékpont 100 milliárd forintos tehercsökkenést jelent, amit már megérez az üzleti szféra. És a másik két évre a 2,5-2,5 százalékpont is 50-50 milliárdosat. A kormány javaslatára célozva megjegyezte: hat év beláthatatlan, még akkor is ha összességében nagyobb tehercsökkenést jelent.

Azt is firtattuk, a magasabb szochocsökkentés mellett elfogadnák-e a kormány minimálbér- és bérminimum-emelési javaslatát is. Ami 5-5 százalékkal több, mint amit a munkáltatók jövőre szeretnének.

Nem mondanám, hogy rögtön lefeküdnénk

– reagált Dávid.

De talán meggyőzhetőbbek leszünk

– tette hozzá. Ha így lesz, akkor a következő helyzet állhat elő:

Jelezte, ahogy Varga Mihálynak is, hogy ebben a kérdésben nem ő dönt, hanem a munkáltatói érdekképviseletek.

Lesz megállapodás, az biztos, de van még rajta egyengetni való

– mondta végül.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.