Ma bemutatkozott a nyilvánosságnak Harangozó Attila, akit a a testület összbírói értekezletének egyhangú javaslatára szeptember elsejétől a Szegedi Ítélőtábla új elnökévé nevezett ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
Ahogy arról korábban beszámoltunk: Harangozó Attila az erről szóló okiratot múlt csütörtökön délután Sopronban, a Soproni Városi Bíróság új épületének átadását megelőzően tartott elnöki értekezleten vette át. A Szegedi Ítélőtábla élére a bírákra is kiterjesztett nyugdíjkorhatár miatt kellett új vezetőt kinevezni, miután az új szabályozás szerint a bírák csak az általános nyugdíjkorhatárig, azaz 62 éves korig maradhatnak hivatalban. Elődjének, Heidrich Gábornak a nyugdíjba vonulása után Harangozó Attila megbízott elnökként már április 1-je óta vezette a testületet, és az elnöki pozíciót egyedül ő pályázta meg.
Dr. Harangozó Attila
Harangozó Attila nyilvános bemutatkozásán elmondta: a Szegedi Itélőtábla hatáskörét, amely jelenleg Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyére terjed ki, bővíteni szeretné Jász-Nagykun-Szolnok megyére is, a Fővárosi Ítélőtábla leterheltsége miatt és az arányos ügyelosztás érdekében.
Az új elnök a Szeged24-nek azt mondta: „vakon szeretne hinni” az új igazságszolgáltatási rendszerben, abban, hogy ezzel az ügyek is felgyorsulnak. Harangozó Attila elmondta, hogy az országban a peres ügyek mintegy egytizedében van „csúszás” az ítélkezési folyamatban, ami egyébként megfelel az európai átlagnak, és bízik abban, hogy az új rendszerben sikerül ezt a felére lecsökkenteni.
Az új elnök bemutatkozásán arról is beszámolt, hogy a Szegedi Itélőtáblán a korhatár leszállítása miatt – elődjét nem számítva – négy bíró (két polgári és két büntetőbíró) szolgálati viszonya szünt meg, közülük ketten – miután kérték továbbfoglalkoztatásukat – bírósági titkárként tovább dolgoznak a testületnél. A négy bíró „utánpótlása” pedig megtörtént.
Harangozó Attila kiemelte: az elmúlt fél év adatai alapján az mondható el, hogy a Szegedi Ítélőtábla képes tartani eddigi „jó minőségű, országosan is példamutató” munkáját, és a nem csupán most jelentkező megszorítások, zárolások dacára működési feltételei biztosítottak, „fegyelmezett, racionális” gazdálkodással.
Az új elnök elmondása szerint a bírósági adatok miatt nagy jelentőségű informatikai hátterük az egyetlen terület, ahol„”nehézségük” van, mert kilencéves, elöregedett számítógépparkkal dolgoznak, de ezen igyekeznek pályázati források keresésével segíteni.
A takarékosságról beszélve Harangozó Attila azt mondta: ahol lehet, a külső helyett belső erőforrásokat alkalmaznak, és az Országos Bírósági Hivatalnál kezdeményezték azt is, hogy a közmunkaprogramot terjesszék ki a bíróságokra is, amivel az elnök szerint szintén lehet sprórolni.
Harangozó Attila hozzátette: bár ott betöltött személyes szerepéről összeférhetetlenség miatt lemond, továbbra is szeretne együttműködni az általa „repzezentatívnak” nevezett Magyar Bírói Egyesülettel és az Országos Bírói Tanáccsal (OBT).
Az utóbbi testület jelen lévő megbízott elnökhelyettese azt mondta: az OBT „most kezd magára találni”, és cáfolta azokat a kritikákat, melyek szerint „túl nagy hatalom össszpontosulna” a testület elnökének kezében. Az ügyek áthelyezése egyik bíróságról a másikra nem a testület elnökének „önhatalmú döntése”, hiszen a döntés azután történik, hogy egy adott bíróság jelzi: a megszabott határidőn belül nem képes elvégezni az ügyet. Továbbá az elnök köteles indokolni a vezetői kinevezéseket is – magyarázta Hámori Attila.
