Ritka, fekete jéghegyet örökített meg egy halász a Labrador-tengeren, a kanadai partok közelében – írja a ScienceAlert. Hallur Antoniussen május közepén hajózott a térségben, amikor észrevette a szokatlan látványt.
A férfi korábban megfigyelt már olyan jégtömböket, amelyek a szárazföldön végigbucskázva köveket gyűjtöttek magukba, de teljesen fekete, szinte gyémánt alakúval még nem volt dolga. A jégről fotót is közzétett közösségi oldalán.
A jéghegyekről a többség a fehér színre, esetleg halványkék vagy kékeszöld árnyalatokra asszociál, ám esetenként egészen sötétek is lehetnek. A fehér jéghegyek a bennük lévő apró, a fényt szétszóró légbuborékok miatt tűnnek fehérnek, öregedésük során azonban összenyomódnak, ami kiszorítja a levegőt. Így a jég üvegessé válik, a vörösebb hullámhosszúságú sugarak elnyelődnek, a kék hullámhosszúságúak viszont szóródnak, ami kékesebb színt eredményez.
Az árnyalatokra emellett a bent lévő szennyeződések is hatnak, a jéghegyek ugyanis nem pusztán fagyott vízből épülnek fel. Tartalmazhatnak például vasoxidokat, ami sárgás színnel járhat, ez pedig kék jéggel keveredve zöldes színhez vezethet.
A sötétszürke, illetve fekete jéghegyek sem példátlanok, a parton végigguruló darabok például felszedhetnek az üledékből. Lev Tarasov, a kanadai Memorial University glaciológusa szerint a másik magyarázat, hogy a labradori fekete jéghegy egy nagyobb gleccser része volt. Az ilyen jégtömegek a tenger felé haladva a talajhoz préselődnek, ily módon pedig törmeléket építenek magukba.
Ahhoz, hogy a képen látható módon, egyenletesen elkeveredjen az üledék, hosszú időre van szükség.
A kialakulásra a harmadik elmélet, hogy a jég egy vulkánkitörés anyagával, esetleg egy meteorbecsapódás törmelékével keveredett. Mivel tudományos módszerekkel nem vizsgálták meg, valószínűleg sosem tudjuk meg bizonyosan eredetét.
