Tudomány zöldövezet

Kiderült: a méhek intelligens, érző lények

Sean Gallup / Getty Images
Sean Gallup / Getty Images
A nyüzsgő közösségekben élő méhek ősidők óta ámulatba ejtik az embereket, az elmúlt évtizedekben viszont korábban elképzelhetetlen dolgok derültek ki róluk: bebizonyosodott, hogy intelligensek, és a jelek szerint még érzelmeik is vannak. Lars Chittkával, a méhelme kutatásának úttörőjével beszélgettünk az átalakuló tudományos szemléletről, a rovarok meglepő képességeiről és a beporzók védelméről.

Lars Chittka német etológus, a londoni Queen Mary Egyetem tanára is előadást tart majd a 2024-es, szeptember 26–27. között megrendezendő budapesti Brain Baron. A kutatót budapesti látogatása előtt videóhívás keretében kérdeztük.

*

A méhek a világ számos kultúrájában megbecsült állatok, mondhatni példaképek, elég a „szorgalmas, mint a méh” szólásunkra gondolni. Mi lehet az oka, hogy így tiszteljük, szeretjük őket, miközben a rovarok többségétől sokan irtóznak?

Az emberek tisztában vannak a hasznosságukkal, míg a szúnyogok például nem csupán bosszantóak, még betegségeket is terjesztenek, a darazsak pedig versenyeznek velünk az ételért, rászállnak a fagylaltra, a pizzára.

A méhek ezzel szemben vegánok, a virágokat látogatják, jellemzően nem állunk velük konfliktusban.

Sőt, hatalmas szükségünk van rájuk, hiszen ők porozzák be a terményeinket és a szép vadvirágainkat. Méhek nélkül egyszerűen nem tudnánk létezni, az élelmiszereink nagy része eltűnne, ha nem lennének. Nem túlzás: nélkülözhetetlenek számunkra, az emberek tudják ezt, és persze azt is, hogy ameddig nem bolygatjuk a fészküket, nem hajlamosak az agresszivitásra. Emellett szőrösek és bájosak, olyanok, mintha repülő mackók lennének.

Kutatóként mi a leginkább lenyűgöző bennük?

Számomra az elméjük felfedezése a legizgalmasabb, annak megértése, hogy miként érzékelik a világot, miként zsúfolódik be az intelligencia az agyukba, ebbe a parányi számítógépbe. Az elmúlt évtizedekben – miközben egyre mélyebbre és mélyebbre hatoltunk a pszichológiájukban – az ejtett a leginkább ámulatba, hogy feltártuk: képesek számolni, logikai játékokat megoldani és labdákat mozgatni a jutalom érdekében, és ezeket a technikákat egymás megfigyelésével is eltanulhatják.

A múltban az ilyen, az intelligenciát vizsgáló teszteket főemlősökkel vagy bizonyos madarakkal, például varjakkal és hollókkal végeztették el, és senki sem gondolta volna még egy évtizeddel ezelőtt sem, hogy a méhek képesek hasonló feladatok megoldására.

Emellett egészen lenyűgöző számomra, ahogy a világot érzékelik: látják az ultraibolya-sugárzást, amelyre mi vakok vagyunk, emellett kiszagolják a szén-dioxidot, amelyet mi nem érzékelünk. Számos, az embereknél hiányzó érzékszervi képességgel bírnak.

Természetesen a társadalmuk, a kommunikációs rendszereik és az építészetük is magával ragadó. Sokan ismerik a házi méhek hatszögletű sejtjeit, de kevésbé köztudott, hogy mennyire összetettek és matematikailag optimálisak ezek a struktúrák. Egyáltalán nem triviális ilyesmit előállítani: hat láb, nedves méhviasz, megfelelő elhelyezés szükséges. A különböző méheknél ráadásul teljesen eltérő felépítésűek a sejtek, az embert leszámítva egyetlen főemlős, egyetlen emlős sem képes hasonlóra.

Tudósként tehát rengeteg a vizsgálnivaló. Évtizedek óta van a pályán, ezen időszak alatt melyek voltak a legjelentősebb felfedezések a területen?

Rengeteg érdekes eredmény született, a méhek világa tudományos szempontból valóságos aranybánya, mert minél többet ismerünk meg velük kapcsolatban, annál több kérdés merül fel. Amikor elkezdtem tanulmányozni őket, a szakemberek már tudták, hogy képesek tanulni, például megjegyzik a kaptáruk helyét, hiszen gyakran kilométereket kell repülniük a virágokig, majd vissza. Az is ismert volt, hogy elsajátítják a virágok jeleit, a színüket, az illatukat, a mintázataikat.

A tanulási viselkedés rugalmasságát azonban harminc évvel ezelőtt senki sem tudta elképzelni.

Olyan problémákat képesek megoldani, amelyek teljesen kívül esnek a természetes tartományukon, a napi feladataikon: eszközöket használnak, tárgyakat manipulálnak.

Akár távolról, egy üvegpanelen keresztül is meg tudják figyelni egymást, így ismerve meg a különböző technikákat. Képesek megtanulni olyan, látszólag egyszerű fogalmakat, mint a kisebb és a nagyobb, az alsó és a felső, illetve az azonos és a különböző.

Ezeket a kutatók néhány évtizeddel ezelőtt még lehetetlennek gondolták. Lenyűgöző, mennyi intelligencia fér egy ennyire apró agyba.

Georg Wendt / DPA / AFP Lars Chittka, biológus és méhkutató, az „NDR Talk Show” felvétele előtt ül a színpadon 2024. augusztus 30-án.

A laikus számára nem feltétlenül egyértelmű mindezek fontossága és érdekessége.

Szerintem ez pesszimista hozzáállás, hiszen az átlagembereket is meglepik ezek a képességek, különösen, ha videón is láthatják a bizonyítékokat. Általában ámulatba ejtenek minket az állatok mentális képességei, legyen szó kutyákról, csimpánzokról, polipokról vagy akár a rovarokról.

LÉPJ BE A FOLYTATÁSHOZ!
Változunk. Csatlakozz hozzánk! Regisztrált olvasóink mostantól exkluzív hírleveleket, cikkeket olvashatnak, mint ez is. És ez csak a kezdet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik