MENAHEM KAHANA / AFP
Tudomány

Megfejthették a holt-tengeri tekercsek egy titkát

A holt-tengeri tekercsek megtalálása a XX. század folyamán hatalmas áttörést jelentettek a Biblia és az ókori Közel-Kelet kutatásában. A kutatókat azonban régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy miért éppen a Holt-tengertől nyugatra fekvő Kumráni-hegység barlangjaiból kerültek elő, e vidék ugyanis távol esik minden jelentősebb településtől.

Maga a közeli Kumrán régészeti lelőhelye is hasonló rejtélyekkel szolgál. Például miért hoztak létre itt egy nagyszabású éléskamrát – ezernél is több tárolóedény és több száz tál, tányér és pohár került elő belőle –, miközben a feltárás során jól láthatóvá vált, hogy ennyien sosem éltek itt – írja a Múlt-kor.hu.

A legújabb kutatások afelé mutatnak, hogy Kumrán egy misztikus zsidó szekta, az esszénusok évente megtartott nagyszabású szertartásának színhelye volt. Az új elmélet szerint magukat a tekercseket (vagy legalábbis egy részüket) is az esszénusok írhatták az ország különböző tájain, a szertartásra Kumránba hozták őket, majd valamilyen okból itt is hagyták.

Évente csak egyszer

Egy, a X. századból származó irat, az úgynevezett Damaszkusz-dokumentum a kumráni ceremónia részletesebb leírását adja, amelyet eddig félreértelmeztek a holt-tengeri tekercsekből kinyert töredékes leírás alapján – véli Daniel Vainstub, a Negevi Ben-Gurion Egyetem régésze. Szerinte e dokumentum arra utal, Kumrán a sziván hónapban tartott, sávuót nevű ünnep helyszíne volt.

A szakember szerint a szöveg arra utal, hogy az esszénusok egy meghatározott időpontban összegyűltek egyetlen helyszínre gyűltek össze az ország különböző tájairól. Vagyis Kumránnál felépített ókori komplexum az év nagy részében viszonylag kevés embernek adhatott otthont, a szöveg alapján azonban évente egyszer nagy tömeg tartózkodhatott ott a ceremónia idején.

Vainstub szerint a Kumránba látogató zarándokok csupán néhány napot maradtak, így nem volt szükségük állandó lakóépületekre: a szabad ég alatt, vagy a környéken található számtalan barlang valamelyikében alhattak – akár azokban is, amelyekből az első tekercsek előkerültek 1947-ben.

A szállásukon hagyták

Vainstub hipotézise magyarázatot ad arra, hogy Kumrán közösségi épületei miért voltak több ezer ember kiszolgálására is alkalmasak, miközben e tömegek jelenlétére semmilyen egyéb nyom nem utalt. Mindemellett maguknak a holt-tengeri tekercseknek az elhelyezésére is logikus magyarázattal szolgál az évente tartott ceremónia: Vainstub szerint az esszénusok azokban a barlangokban hagyhatták vallási szövegeiket, amelyekben megszálltak.

„Elméletem egybevág azzal a ténnyel is, hogy a tekercsek nem feltétlenül Kumránból származnak, hanem sokkal inkább az ország minden tájáról hozták őket a barlangokba, ahol aztán az évtizedek során otthagyták őket – idézi a Múlt-kor.hu Vainstubot.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.