HANDOUT / NATIONAL INSTITUTE OF ALLERGY AND INFECTIOUS DISEASES / AFP
Tudomány koronavírus

Véd a SARS-CoV-2 ellen egy korábbi koronavírus-fertőzés?

Ugyan a SARS-CoV-2 egy 2019-ben megjelent koronavírus-törzs, más koronavírusok már nagyon régóta jelen vannak a bolygón – olyanok is, amelyek képesek emberre átterjedni. A koronavírusok széles körben elterjedtek az emberek, más emlősök és madarak között, légúti, enterális, máj- és neurológiai betegségeket okozva. A humán koronavírusok közül hét faj ismert, melyek közül négy enyhe tünetekkel járó enyhe lefolyású betegséget okoz, három viszont halálos kimenetelű is lehet. Utóbbiakról mindenki hallott már:

a SARS-CoV, a MERS-CoV és az új koronavírus, a SARS-CoV-2 tartozik ide. 

A koronavírusokkal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

Kapcsolódó
Évezredek óta együtt élünk a koronavírusokkal
Bár évezredek óta velünk van a koronavírus, de csak most fordult igazán ellenünk.

Felmerül a kérdés, hogy valaki, aki már találkozott a koronavírus egy másik törzsével, tegyük fel, koronavírus okozta náthától szenvedett, kaphat-e keresztvédettséget a SARS-CoV-2 ellen is. A válasz nagyon egyszerűen annyi, hogy ugyan a korábbi koronavírusoknál kialakulhatnak antitestek, de ezek korántsem biztosan neutralizálók, így nem lehet kijelenteni, hogy bármilyen védettséget jelentenének. A tudományos eredmények egyelőre gyenge lábakon állnak, így egyértelmű választ nem lehet adni, de bebizonyítani a keresztimmunitást sajnos egyelőre nem sikerült.

A kérdésben Kemenesi Gábor virológus írt egy hosszú hozzászólást korábban általunk is idézett Facebook-posztja alá. Ebben az immunrendszer működéséről tart egy gyorstalpalót, egészen pontosan a hosszútávon megmaradó IgG antitestekről, amelyből kétféle van a szervezetben: a neutralizáló és nem neutralizáló. Az első az, amely bizonyítottan képes erős védelmet kialakítani, ennek termelődését váltják ki a vakicnák is, főleg azok, amelyek a tüskefehérje egy részét, vagy annak kódolását tartalmazzák.

Kapcsolódó
Miért oltassa be magát, ha úgy is elkaphatja a koronavírust?
Kemenesi Gábor válaszolja meg a legfontosabb kérdéseket Facebook-posztjában.

Amikor azonban a vírus bejut a szervezetbe, az immunrendszer az egészet „letapogatja”, és a vírus egészére is kialakít antitesteket. Ezek azonban jellemzően jobbára nem neutralizálók, és ugyan rá tudnak kötődni a betolakodóra ám a fertőzést nem gátolják meg. Ezek azok az antitestek, amelyek korábbi koronavírusra létrejöhettek, és újra támadásba lendülhetnek, ha találkoznak a SARS-CoV-2-vel, de nem nyújtanak hatékony védelmet.

KATERYNA KON / SCIENCE PHOTO LIBRA / KKO / SCIENCE PHOTO LIBRARY VIA AFP Illusztráció arról, ahogyan az antitestek neutralizálják a koronavírust.

Kemenesi egy a Cell tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt idéz, amely kimutatta, hogy vannak emberek, akiknek vannak keresztreaktív antitestek a szervezetükben, és voltak is már a járvány kialakulásának elején, ezek azonban, hiába reagálnak a SARS-CoV-2-re is, nem azonosíthatók a védelemmel is. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói a járvány előtti mintákat vizsgáltak, és 431 mintából próbálták meg kimutatni a koronavírusokra adott antitesteket. Ezután 251 olyan ember korábbi mintáit vizsgálták meg, akik később koronavírus-pozitív PCR-eket adtak. Ezután kórházba került betegeknél nézték meg a korábbi koronavírus-fertőzésre és a SARS-CoV-2-re adott antitestválaszt. Az eredmények azt mutatták, hogy a minták nagyjából 20 százalékában találhatók keresztreaktív nem neutralizáló antitestek, de ezek

nem mutattak védelmet a SARS-CoV-2 fertőzéssel vagy kórházba kerüléssel szemben, ugyanakkor megnőtt a számuk az új típusú koronavírus-fertőzés alatt.

Egy, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány megvizsgálta a B-sejtes immunitást is ugyanebben a témában, és találtak keresztreaktív változatokat belőle, olyanokat, amelyek a korábbi koronavírus-fertőzéskor jöttek létre, és a SARS-CoV-2-re is aktiválódtak. A kutatás során találtak egyfajta keresztreaktív neutralizáló antitestet is, azaz olyat, ami mind a korábbi koronavírus-fertőzésnél, mind az új koronavírus esetében védettséget adhat – legalább is bizonyos szintig. „Való igaz, hogy egy-egy specifikus antitest azért azonosítható, ami kecsegtet némi univerzális védelemmel, ám normál behatásnál több ezerféle vagy még több keletkezik, így nehéz kimazsolázni az ígéreteseket” – írja Kemenesi.

Bár ez tudományos szemmel ígéretes, azért nem jelenti azt, hogy egy korábbi koronavírus-fertőzés konkrétan védelmet nyújtana a SARS-CoV-2 ellen – azt viszont mindenképpen, hogy érdemes ebben a témában is vizsgálódni.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.