Nagyon ígéretesen indult, de egyre kevesebb tudományos érv szól mellette – nagyjából így lehetne jellemezni a koronavírus-fertőzésre használt vérplazma-terápiát, ami először a tavalyi év elején kapott nagyobb nyilvánosságot. Az eljárás metódusa nagyjából az, hogy a betegségből felgyógyult, magas antitestszámmal rendelkező emberek vérplazmáját adják a betegek számára, hátha az segít legyőzni a vírust.
Már tavaly novemberben is készült egy tanulmány, ami kimutatta, hogy az új típusú koronavírus miatti tüdőgyulladásban szenvedők gyógyulási vagy túlélési esélyeire nincs hatása annak, ha már felépült betegek vérplazmájával kezelik őket. A The New England Journal of Medicine tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egy argentin klinikai kísérlet adatai alapján jutott arra, hogy a vérplazmakezelésben részesülő betegek felépülési és túlélési esélyei nem sokkal jobbak azokéinál, akik placebót kaptak. Októberben Indiában is végeztek hasonló kutatásokat, és ott is arra jutottak, hogy a vérplazmakezelés egyes tüneteket enyhíthet ugyan, de nem javítja jelentősen a betegek felépülési esélyeit.
Most az amerikai Országos Egészségügyi Intézetek (National Institutes of Health, NIH) adott ki közleményt arról, hogy felfüggesztik az enyhe betegségben szenvedők vérplazmakezelését, mert
Egy független biztonságossági megfigyelőtestület február végén ült össze, és a köztes eredmények elemzése után arra a határozatra jutott, hogy a NIH ebben a témában végzett klinikai kutatását fel kell függeszteni, mert biztonságossági kérdés ugyan nem merült fel, de nem tűnik hatékonynak az eljárás.
A klinikai kutatás 2020 augusztusában kezdődött, és 47 kórházban zajlott folyamatosan. A 900 fősre tervezett kísérletből 511-es alanyszám jött össze, a NIH azonban a testület javaslatára most abbahagyta a toborzást, és befejezte a vérplazmakísérletet.
